Debrecen lassú gyilkosát félreismerik
Harminc napra visszamenően napos és órás bontásban is tájékozódhatunk Debrecen levegő-, víz- és zajminőségi értékeiről a Zöld Őrszemen; a mindenki által elérhető, folyamatosan frissülő internetes oldal alapja egy, a maga nemében világszinten is egyedülálló, az önkormányzat és az egyetem koprodukciójával létrehozott monitoring rendszer.
A Zöld Őrszem májusi elindulásáról ebben a cikkben írtunk, a weboldalt megalkotó helyi informatikus csapattal korábban beszélgettünk. A rendszer létrehozását egy 2023 eleji lakossági fórumon ígérte meg Debrecen polgármestere, miután az akkumulátorgyártás kínai zászlóshajó-vállalata, a CATL beruházása masszív ellenszenvet ébresztett a debreceniek egy részében. A környezetterhelő iparág meghonosodása miatti aggodalmak azóta sem szűntek meg, viszont két év alatt révbe ért a Környezeti Ellenőrző Rendszerként emlegetett, városszerte 16 komplex mérőpontot, két felszínivíz-mérőállomást, összességében szenzorok százait magában foglaló adatgyűjtő hálózat.
Papp László polgármester nemrég azt mondta, a következő nagy lépés a városirányítási központ létrehozása 2025 végére (az idei költségvetésben 365 millió forintot különítettek el a célra), onnan ugyanis nemcsak a közúti forgalom szabályozására, a köztéri kamerafelvételek vagy éppen a közintézmények energetikai adatainak követésére lesz lehetőség, hanem a Zöld Őrszem szolgáltatta információk folyamatos értékelésére is.
– Nem titok, akadtak olyan felvetések, hogy mégsem kellene ennyire komolyan vennünk egy nyilvános, transzparens, közérthető felület megvalósítását. Hiszen a környezeti adatok láthatósága számos újabb kérdésre adhat okot a jövőben, amelyre az önkormányzatnak válaszolnia, lépnie, intézkednie kell… Én azonban úgy gondolom, hogy egy oldalon állunk a lakossággal; attól, hogy a polgármesteri székben ülök, ugyanúgy érdekelnek ezek a folyamatok és hatásaik, mint bármelyik polgárt.
Figyelni, vigyázni kell, tisztában lenni a veszélyforrásokkal. Ezért egy percig sem hezitáltunk azon, hogy a rendszert a lehető legkomolyabban vegyük, a megalapozottabb tudományossággal hozzuk létre. Azonos az érdekünk: szeretnénk tisztán látni a környezeti folyamatokat, egyben lehetőséget nyerni a változtatásra – bocsátotta a Zöld Őrszem indulása elé Papp László, aki szerint ha akarjuk, ha nem, a városi környezet nem kívánatos élettani jelenségeket is előidéz, amelyekkel érdemes tisztában lenni. Az eddig mért adatok alapvetően megnyugtatóak számára.
– A szálló por esetében telente akadnak kritikus napok. Sokan arról kommentelnek a közösségi médiában, hogy ez a gyárak miatt van, holott a fűtési szezonban a fa- és széntüzelés jelentősen, de bizonyos fokig a földgáztüzelés is rontja a levegőminőséget. Emiatt intézkedési terveket kell kialakítani. A város közgyűlése által 2024 elején elfogadott környezetvédelmi program, a Zöld Kódex ötven, előre modellezett programot fogalmaz meg a fenntarthatóság, a város élhetősége érdekében. A szálló por szintje összefügg a fűtéssel, a közlekedéssel, és azzal is, hogy ha nincs erdősáv, a szántókról behordja a szél a finom homokot a lakott területekre. A véderdősítés például már a szálló por csökkentését szolgáló intézkedések része – folytatta.
Az összes zöld témáért felelős alpolgármester, Balázs Ákos ráerősített, a végrehajtandó intézkedéseket már kidolgozták. – A Zöld Őrszem egyik hozadéka az, hogy míg korábban csak megbecsültük milyen arányban rontja a levegőminőséget a közlekedés vagy a fűtésszezon, addig a jövőben pontos adataink lesznek a város különböző területeiről. Emiatt persze frissítenünk is kell a korábban leírtakat – mondta.
A Zöld Őrszem működtetését végző nonprofit kft. tevékenységében a rendszer felfutásakor körülbelül százan vesznek majd részt, de csak egy részük főállásban. A Debreceni Egyetem szakemberei megbízási szerződésekkel dolgoznak, a munkájukat technikusok segítik például a minták begyűjtése során (két terepjárót használhatnak). Korábban az induló rendszer éves fenntartási költségét 450 millió forintban határozták meg.
A projekt kidolgozásáért felelős csapat tudományos vezetője, Nagy Péter professzor – a Debreceni Egyetem Kémia Koordinációs Intézetének igazgatója – nem rejtette véka alá: dolgoznak a minél precízebb alapállapot-felméréseken, hiszen ha változás történik a környezetben, azt ahhoz kell viszonyítani. Ezen túlmenően, ami „bővítésre szorul, azt bővítik, amire nincs szükség, azt levágják”, hogy a második fázisra jól működő, letisztult rendszer alakuljon ki, amely alkalmas a döntéshozók támogatására (a harmadik fázisban pedig már a Zöld Őrszem révén adott javaslatok hatását is képesek lesznek kiértékelni).
A Zöld Őrszemen nem bonyolult a tájékozódás: a 16 mérőpontot térképen jelölik, és egy kattintással hozzáférhetünk a szenzoros adatokhoz, amelyeket egyelőre 30 napra visszamenően láthatunk napi és órás bontásban. A főoldalon a legkisebb méretű szálló por (PM2,5) egészségre ártalmasságát színskála mutatja. Azért ezt választották, mert a 2,5 mikrométernél (a méter egymilliomod, a milliméter ezredrésze) kisebb átmérőjű porszemcséknek a tüdőn keresztül a véráramba jutva szerepe van a légzőszervi (asztma, COPD, tüdőrák stb.) és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A felső sávban választható menüpontok („Az én Zöld Őrszemem”, „Gyakran ismételt kérdések”, „Fogalomtár”) segítenek eligazodni a honlapon, egyben viszonylag könnyen érthető magyarázattal szolgálnak a felvetődő kérdésekre a nitrogén-dioxidtól a mérések hitelességén át a biodiverzitásig. A rendszert kidolgozó, számos egyetemi professzort magában foglaló társaság nevét, arcát adja a Zöld Őrszemhez a „Szakértőink” pontban, s lefelé görgetve a HungaroMet Nonprofit Zrt. másnap éjfélig szóló időjárás-előrejelzését, saját szélirány-térképet, valamint híreket is találunk.
Kálmánczi Miklós, a Debreceni Városüzemeltető Kft. stratégiai igazgatója – egyben a Zöld Őrszem kommunikációs vezetője – ígéri, mobil applikációt készítenek, mesterséges intelligenciát építenek be, valamint a lakossági visszajelzéseket is felhasználják a weboldal fejlesztéséhez.
Ratalics László
