Elindult a debreceni Zöld Őrszem

Elindult a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer, amely feladata a nap 24 órájában aktuális, hiteles, nyilvánosan elérhető adatokat szolgáltatni Debrecen környezeti állapotáról, a levegő, a víz, a talaj minőségéről, a zajszennyezésről, a biodiverzitás alakulásáról. A weboldal a zoldorszem.debrecen.hu címen érhető el.

Az alkalomból rendezett szakmai konferencián Papp László polgármester hangsúlyozta, nem csodaszerről van szó, ugyanakkor a rendszer által biztosított tárgyilagos adatok révén jobb döntéseket hozhatnak a város fenntarthatósága érdekében. Szilvássy Zoltán rektor arról beszélt, hogy a politikusok hitelessége gyengébb a tudósokénál, ezért is fontos, hogy az adatok feldolgozását és a következtetések levonását a Debreceni Egyetem szakemberei végezzék.    

Az önkormányzat és a Debreceni Egyetem fenntartásában működő rendszert 800 millió forintból hozták létre (háromnegyed részben kormányzati forrásból). Papp László közlése szerint a hiteles, tárgyilagos tájékoztatás céljából a Zöld Őrszem – debreceni és a város környéki – 16 mérőállomása a szenzorok által éves szinten 20 millió adatot küld. A polgármester emlékeztetett, a 2024-2029-es önkormányzati ciklus hármas jelszavai a biztonság, a fejlődés, a jóllét, a környezeti ellenőrző rendszert az iparosítás miatti aggodalmakra tekintettel a biztonság, konkrétan a környezeti tényezők figyelemmel tartása érdekében fejlesztették ki. Papp László szerint a Zöld Őrszem a biztonság egyik pillére az ipari szereplők működésére vonatkozó törvények tavalyi szigorítása és a kormányhivatalok szakmai tevékenysége mellett.

Szilvássy Zoltán arról beszélt, hogy a Debrecenbe települő vállalatok érdeklődéssel és támogatóan viszonyulnak az egyedülálló rendszerhez, mely segítségével a felsőoktatási intézmény szakemberei hamarosan molekuláris szinten képesek megfigyelni a környezetet. – Ha ezen a molekuláris szinten aggodalmat keltő elváltozásokat látunk, azt már azelőtt jelezhetjük a cégek számára, hogy a nagyobb problémák bekövetkeznének – mutatott rá az előnyök egyike a rektor, aki a Debreceni Egyetemre mint „igazmondóra” hivatkozott.

– Nem élünk könnyű időket, a világban újraosztják a lapokat, zajlik a klímaváltozás, újabb és újabb technológiák alakítják át az életüket, mindezekhez alkalmazkodni kell. A városok az élhetőség tekintetében is versenyeznek, Debrecen ebben is szeretne élen járni – közölte a projekt kidolgozásáért felelős Balázs Ákos, hangsúlyozva, hogy a 80 szakember feszített tempójával létrehozott Zöld Őrszem hatóságoktól, vállalatoktól független. Az alpolgármester elmondta: a beérkező adatokat a jövő nyersanyagának tekinti, azok rendkívül értékesek lesznek Debrecen számára. Hozzátette, egy város alkalmazkodási képessége azon is múlik, hogy mennyire képes a helyben lévő tudást, szellemi tőkét bevonni a céljai elérésébe.

A rendszer internetes oldalának létrejöttéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

– A környezeti elemek egymásra gyakorolt hatásait is próbáljuk tudományos igényességgel feldolgozni, hiszen a levegő, a víz, a talaj, az élőlények sokszínűsége szorosan összefügg. Tudomásunk szerint sehol a világon nincs ilyen átfogó program. Feladataink között helyet kap az aerobiom monitorozása, azaz igyekszünk feltérképezni a levegőben lévő partikulák mikrobiális összetételét DNS-vizsgálatokkal. Ily módon az antibiotikum-rezisztens baktériumoktól kezdve, az élőlények különböző fragmenseit vizsgálva akár biodiverzitási információk is kinyerhetők – avatott be a részletekbe Nagy Péter professzor, a rendszer kidolgozásáért felelős bizottság tudományos elnöke. A Debreceni Egyetem Kémia Koordinációs Intézetének igazgatója elmondta: nemcsak a felszíni talaj összetételét, kémiai, biológiai vizsgálatait végzik el, hanem a különböző rétegekből is vesznek mintákat. Hasonlóan járnak el a felszíni és a felszín alatti vizekkel, míg a biodiverzitás esetében az élővilág összetételét vizsgálják. Egy informatikai munkacsoport az adatok gyűjtésében, értékelésében, online megjelenítésében, egy jogi és gazdasági csapat a jogi háttér, a gazdasági megalapozottság kérdéseiben segít.  

– A munka három fázisra tagolódik. Először el kell végezni az alapfelmérést, megismerni a környezet jelenlegi állapotát. Fontos a precizitás, hogy a változásokat a lehető legnagyobb pontossággal követhessük a későbbiekben. Az is kiderül, milyen jellegű mérésekre van a leginkább és melyekre kevésbé szükség. Milyen vizsgálatokat vonjunk be, melyeket hagyhatjuk el. A második fázisra alakul ki olyan letisztult ellenőrző  rendszer, amely már lehetőséget ad döntéshozói javaslatok előkészítésére a környezetminőség megőrzése érdekében. A harmadik fázisban már a környezet védelmében vagy akár egy potenciális veszély elhárítására tett beavatkozás hatásainak monitorozása is elvégezhetővé válik – hallhattuk Nagy Pétertől, aki egyben a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány tudományos és társadalmi tanácsadó testületének elnöke (a felsőoktatási intézmény fenntartásáért felelő alapítványról van szó).

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a „város immunrendszerének” nevezte a Zöld Őrszemet, jelezve, tudományos szempontból ilyen mértékű, mélységű és komplexitású adatgyűjtés soha nem történt a városban.

A tudományban, a társadalomban, a gazdaságban hasznosuló kutatásokra helyeződik a hangsúly; egy európai uniós koncepció szerint a tudománynak küldetésként kell tekintenie a társadalmi célok mentén, felsőoktatási, gazdasági, civil, önkormányzati szereplőkkel összefogásban megvalósítandó feladatokra – hangzott el a HUN-REN Atommagkutató Intézet igazgatója, Dombrádi Zsolt beszédében.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese arról beszélt, hogy az év első három hónapjában – három helyszínen – végzett levegőminőség-mérések az északnyugati iparzónában jó, a déli iparzónában és a Szávay Gyula utcán viszont már nem annyira jó eredményeket hoztak. Utóbbi két helyen elsősorban a benzo(a)pirén és a szálló por koncentrációja volt magasabb.

Ratalics László