Újra versenybe száll Debrecen egy „Európa fővárosa” díjért
Debrecen városa jövőre megpályázná az Európa Zöld Fővárosa 2027 díjat, ennek előkészítése érdekében megkezdené az előkészületeket, amennyiben a február 22-i közgyűlés felhatalmazza erre Papp László polgármestert.
Az Európai Bizottság 2008-ban hozta létre a díjat azzal a céllal, hogy népszerűsítse a zöld és fenntartható városok példamutató megoldásait. Az elismerést hét környezeti mutató alapján ítélik oda, ezek a levegőminőség, a vízminőség, a biológiai sokféleség (zöldterületek és fenntartható földhasználat), a hulladékkezelés (körkörös gazdaság), a zajártalom, valamint az éghajlati változások hatásainak enyhítése, az azokhoz való alkalmazkodás. A siker érdekében Debrecen – miként azt a Települési Környezetvédelmi Programban lefektették – kapcsolatépítésebe kezdene a díjat már elnyert településekkel. Az előterjesztés szerint az önkormányzat valamennyi kritérium tekintetében tett már lépéseket, de bővítené is ezen intézkedéseket.
A február 22-i napirendnek az is a része, hogy a közgyűlés szavazzon a Települési Környezetvédelmi Program 2023-2026 című dokumentum elfogadásáról. Ez a Zöld Kódex nevű, közel négyszáz oldalas leírás lényegében az önkormányzatnak a saját magával szemben támasztott, a következő évekre vetített zöld elvárásait és azok végrehajtását tartalmazza. A program 50 intézkedésen keresztül jut el a céloktól a megvalósításig. A legfontosabb projekt annak a Környezeti Ellenőrző Rendszernek a kiépítése és üzemeltetése, amelyről részletesen beszámoltunk már a Cívishíren. De ebbe a sorba illeszthető, hogy
- energiatároló akkumulátorokkal felszerelt napelemparkokat telepítenének,
- növelnék zöld buszok számát (a DKV 10 e-Mercedest működtet, s nemrég Debrecenben is teszteltek egy hidrogéncellás autóbuszt),
- folytatnák a Civaquát a Nagyerdő és az Erdőspuszták vízellátása érdekében,
- növelnék az elektromosautó-töltőhálózatot és elektromoskerékpár-tárolókatat építenének,
- folytatnák a közvilágítási rendszer korszerűsítését és a lakossági LED-csereprogramot,
- lakossági esővízgyűjtőket osztanának,
- folytatnák a 2019-ben elkezdett nagyszabású fásítást, véderdősítést,
- újabb lakossági hulladékudvart alakítanának ki,
- a közösségi kertek mintájára közösségi gyümölcsösök jönnének létre a város arra alkalmas pontjain.
Debrecen városa korábban nagy erőket mozgósított annak érdekében, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen 2023-ban. Az sajnos nem sikerült, Veszprém lett a befutó.
Ratalics László
