Rajtra kész Debrecen környezeti weboldala
Lényegében indulásra kész az az internetes oldal, amelyen keresztül 18 debreceni és városkörnyéki mérőállomás óráról órára frissülő környezeti adatai válnak mindenki számára elérhetővé; az önkormányzat és a Debreceni Egyetem által megvalósított Környezeti Ellenőrző Rendszer egyedülálló – Szingapúrban és Londonban van hasonló. A Cívishír a napokban betekinthetett a honlap működésébe, amelyen keresztül hiteles, friss adatokat kaphatunk a levegő, a víz, a talaj minőségéről, a zajszennyezésről, a biodiverzitás alakulásáról. Az oldalt létrehozó tanárokkal és egyetemistákkal beszélgettünk, akik mindannyian az informatikai kar oktatói, kutatói, hallgatói.
A Zöld Őrszemként is emlegetett beruházást Papp László polgármester ígérte meg 2023 elején; a mérőrendszertől azt várják, hogy nonstop megbízható adatokat szolgáltasson Debrecen környezeti állapotáról. A remények szerint ezáltal azok is tisztábban láthatnak, akiket félelemmel tölt el az elmúlt évek iparosítása.
– Egy összetett, nagyon-nagyon sok adatot begyűjteni képes és azokat a nyilvánosság számára közérthetően átadó honlap megalkotására kaptunk felkérést. A teljes informatikai rendszert három különálló egység alkotja; egy a város polgárainak szól, egy kutatói felületet, egy pedig adatgyűjtőként funkcionál. Ily módon a Debreceni Egyetemi kutatói tényleg minden bejövő adatot megtalálhatnak, legyenek azok percenkéntiek vagy hosszú időre visszakereshetők – derült ki Bérczes Tamás dékánhelyettessel, Tóth Áron Pál és Huzina Patrik harmadéves programtervező informatikusokkal, valamint Szabó Ákos IT projektmenedzserrel beszélgetve.
A működés során a több százmillió forintos csúcstechnológiával felszerelt mérőállomások szenzorai által mért nyers információk először a gyártóhoz futnak be, majd már validált, tehát a valóságnak megfelelő, visszaigazolt adatként érkeznek meg a debreceniek által fejlesztett rendszerbe (a gyártó által előírt validálást az indokolja, hogy a szenzorok nyers mérési eredményeit több tényező befolyásolhatja, ilyen például a páratartalom vagy a légnyomás). Elképesztő adatmennyiségről van szó, hiszen például a zajszenzorok másodpercenként mérnek, vagyis ilyen sűrűséggel keletkezik új információ. A gyártók és a Környezeti Ellenőrző Rendszer Üzemeltető és
Fejlesztő Nonprofit Kft. egyébként minden adatot megőriznek, így azok visszamenőlegesen is elérhetőek.
A Debrecenben és a város környékén elhelyezett, körbekerített állomások közül 16 komplex mérésekre (levegő, víz, talaj, zaj, biodiverzitás) szolgál, míg kettő a felszíni víz minőségét ellenőrzi (egy szonda a Tócó felső, egy pedig annak alsó szakaszán, a 481-es főútnál üzemel).
A szenzorok mérési eredményeit az internetezők órás, napi, heti és havi bontásban ismerhetik meg a kívánt állomás kiválasztásával.
A szolgáltatott adatmennyiség sokféle igényt lefed, a levegőminőség esetében például a különböző részecske nagyságú szálló porra, a nitrogén-monoxidra, a nitrogén-dioxidra, az ózonra, a szén-monoxidra, a kén-dioxidra, a relatív páratartalomra, a légnyomásra, a szélsebességre, a hőmérsékletre vonatkozó mérési eredményeket egyaránt megismerhetjük. A szenzorok pár percenként vizsgálják a levegőt, ezek átlagából áll össze az órás adat, amelyet szinte azonnal leolvashatunk a weboldalról. Azon elemeknél, amelyek rendelkeznek egészségügyi határértékkel, az internetezőket színskála segíti a tájékozódásban.
Az informatikai rendszer megvalósítása egy évvel ezelőtt kezdődött. Beszélgetőpartnereink szerint a legnagyobb nehézséget éppen a projekt úttörő jellege jelentette, hiszen nem egy másutt már alkalmazott rendszert kellett lemásolni, hanem teljesen újat alkotni. – Folyamatosan érkeztek a javító szándékú igények, valamint a szenzorok telepítése, tehát az adatszolgáltatás is csak az ősszel kezdődött el. A programozók azt szeretik, ha már az indulástól minden a kezük alatt van. Ez a fejlesztés éppenhogy alkalmazkodást, többszöri újratervezést igényelt annak érdekében, hogy a végén maguk a debreceniek is azt érezhessék: ez a webfelület értük van. Akit érdekel a város környezeti minősége, az tényleg nyomon tudja majd követni – érvelt Huzina Patrik, aki egyszerre dolgozik a publikus felület megvalósításán és az adatok problémamentes beérkezésén.
– Könnyen tudtunk azonosulni azzal a céllal, hogy a debreceniek a lakóhelyükhöz legközelebb eső mérőállomás révén a lehető legpontosabb képet kapják a környezet állapotáról. Rengeteget dolgoztunk, beleadtunk apait-anyait, miközben hálásak is vagyunk, hogy a részei lehetünk egy ilyen különleges kezdeményezésnek – tette hozzá a többiek egyetértése mellett. Tóth Áron Pál feladatai főként a publikus felület kialakítására irányultak, míg Szabó Ákos szerepe az volt, hogy afféle összekötőként közös nevezőre hozza az önkormányzati, egyetemi igényeket a fejlesztői lehetőségekkel, minél gördülékenyebbé téve a munkafolyamatokat. A rendszer megtervezésében és a megvalósításban az informatikai kar egyetemi docense, Adamkó Attila szintén tevékenyen részt vett, míg Mészáros László a kutatóportál fejlesztésében szerzett érdemeket.
A lehető legkorszerűbb informatikai alapokra felépített rendszer készültségi foka úgy 95 százalékos, teljesen befejezettnek soha nem nyilváníthatják. Ennek az az egyszerű oka, hogy mindig lesznek új igények, egyszer csak megjelenő, korábbról nem ismert kihívások. Természetesen olyan hibák is előfordulnak majd, amelyekre mindig csak menet közben, a használat során derül fény – tették hozzá.
Ami a közelgő indulást illeti, a weboldal terhelhetőségére a fiúk számos tesztet elvégeztek, a rendszer százezres érdeklődés mellett sem omlott össze. Telefonos applikáció egyelőre nem készült, de tervben van, ettől még a program élvezhető lesz, hiszen a mobilos nézet is elérhető. A mesterséges intelligencia, ugyan egyelőre nem része a rendszernek, de a jövőben azt is beépítik és a segítségével még átfogóbb képet alkothatunk a város környezeti minőségéről.
Ratalics László
