Visszatér a KATA: mire érdemes figyelni?
Kármán András a napokban bejelentette: pénzügyminiszteri programjának egyik legmeghatározóbb eleme a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) újbóli, széles körű bevezetése, amely alapjaiban rajzolhatja át a magyar munkaerőpiacot. A WHC Payroll szakmai elemzése szerint az intézkedés enyhítheti a vállalkozások adminisztrációs terheit és növelheti a rugalmasságot, ugyanakkor a kifizetői oldal számára ismét kiemelt kockázatkezelési feladatot jelent a színlelt munkaviszony elkerülése. Ezért a WHC hangsúlyozza: a 2022-es kivezetés óta az átalányadózás és az EKHO irányába elmozdult piac számára a KATA visszatérése egyszerre jelent egyszerűsítést és fegyelmezett bérszámfejtési, könyvelési kontrollt igénylő váltást.
A magyar gazdaságban a KATA 2022-es kivezetése és a céges kifizetések megtiltása után egyfajta kényszerpályára kerültek a korábbi kisadózók és foglalkoztatóik. A piaci szereplők többsége az átalányadózás felé fordult, amely bár kedvező maradt, jóval komplexebb adminisztrációt és folyamatos bevételi értékhatár figyelést követelt meg a bérszámfejtési és könyvelési osztályoktól. Sokan a munkaerő-kölcsönzés vagy a klasszikus munkaviszony irányába terelték korábbi alvállalkozóikat, ami növelte a bérköltségeket, ugyanakkor jogbiztonságot is teremtett. Kármán András bejelentése, miszerint a KATA ismét elérhetővé válik a jogi személyek (cégek) felé számlázók számára is, újra megnyitja az utat az alacsony fix adóteher melletti rugalmas foglalkoztatás előtt.
A WHC Payroll szakértői rámutatnak, hogy a KATA aranykorában a rendszer legnagyobb vonzerejét az egyszerűség adta, ám ez vezetett a burkolt foglalkoztatás elterjedéséhez is.
Az újbóli bevezetésnél kritikus kérdés lesz, hogy az adóhatóság milyen ellenőrzési pontokat és szigorításokat tart meg a korábbi gyakorlatból. A Payroll üzletág tapasztalatai szerint a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a KATA-s alvállalkozók tömeges megjelenésekor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ismét fokozottan vizsgálni fogja a hétpontos kritériumrendszert, amely a munkaviszony és a vállalkozói jogviszony elhatárolását szolgálja.
A WHC továbbá kiemeli, hogy a KATA bevezetése mellett bejelentett egyéb adókönnyítések – mint a minimálbér környéki SZJA-csökkentés – együttesen pozitív elmozdulást hozhatnak a nettó keresetekben. Ugyanakkor a bérszámfejtési folyamatokban az átállás precizitást igényel: a vállalkozóknak és a kifizető cégeknek is mérlegelniük kell a hosszú távú társadalombiztosítási szempontokat és a nyugdíjigényeket, hiszen a KATA-s alacsony adóalap továbbra is alacsonyabb állami ellátási jogosultságokat eredményezhet, amit a felelős munkáltatói gondoskodásnak is figyelembe kell vennie.
