Akkumulátorgyár: nem így képzelték a közmeghallgatást

Mintegy nyolcszázan jelentek meg a debreceni akkumulátorgyárral összefüggő közmeghallgatáson a Kölcsey Központban január 9-én; az esemény első felében, mivel a rendezvény a katasztrófavédelem eljárásának keretében történik, főleg katasztrófavédelmi kérdések kerülnek előtérbe. Majd a fórum második felében jöhetnek a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági kérdések. 

Elöljáróban Papp László polgármester kijelentette, tudatában vannak annak, hogy az akkumulátorgyár fogadtatása kedvezőtlen, különösen a közösségi médiában, és azt is megjegyezte, hogy számos alaptalan híresztelés jelent meg. A cél reális képet adni a beruházásról, a fórumon elhangzó adatokat az engedélyezési eljárás dokumentumaira alapozzák – bocsátották előre. 

A polgármester a beruházás vízigényéről szólva, ahogy arról korábban is beszélt már, kijelentette: a CATL első ütemben megvalósítandó gyára 3300 köbméter átlagos vízigényű, míg az üzem csúcsigénye napi 6200 köbméter (erről bővebben itt olvashatnak). Arról is beszélt, hogy az ökológiai célú Civaqua első üteme nincs összefüggésben az akkumulátorgyárral, hiába jelentek meg erről spekulációk az interneten.

[Beillesztett cikk: Új részletek a debreceni akkumulátorgyárról]

A katasztrófavédelem részéről Pintér Tamás ezredes, majd a CATL képviselője ismertette volna az előadását, de erre már nem igazán kerülhetett sor a szaporodó bekiabálások miatt. A zúgolódás a beruházás ellen szólt, és az is egyértelművé vált, hogy többen egyáltalán nem kíváncsiak az engedélyzési eljárások szaknai részleteire.

Ne aggódjál, te is meg fogsz halni! – kiabált egy folyamatosan káráló nő a közönség soraiból a CATL emberének, általános derültséget kiváltva. A kínai vállalatot egyébként is sokan hazaküldték (vagy melegebb éghajlatra) a fórum résztvevői közül. A hallgatóság jelentős része a tiltakozás céljából érkezett, ez a reakciók, a fújolás, az előadók froclizását éltető tapsok alapján egyértelmű volt. Miként az is, hogy sokakat kifejezetten irritálnak az adatok, a szakhatósági engedélyezés technikai részletei.  

A debreceni önkormányzatot Papp László polgármester mellett Barcsa Lajos alpolgármester, míg a polgármesteri hivatalt Szekeres Antal jegyző képviseli egy hosszú asztalnál, ahol rajtuk kívül katasztrófavédelmi szakemberek, más szakhatóságok képviselői és a CATL munkatársai ülnek. 

Hatvan perccel a 16 órás kezdés után érezhetően fogy a türelem, a hallgatóság egy részét untatják az ilyen eseményeken kötelező szakhatósági körök.  

Egy idős férfi azt kérdezte Papp Lászlótól, miért nem kérdezte meg a debreceniek véleményét a BMW-gyárról vagy az akkumulátorgyárról? A polgármester úgy felelt, a város jövője szempontjából mindkét beruházást fontosnak tartja, a BMW-gyár kapcsán több fórumot tartott az érintett településrészeken. A városvezető azt mondta, a fiatalok elvándorlása szempontjából is nagy szereppel bír, hogy világcégek működjenek Debrecenben , hiszen ezek teremtenek vonzó munkahelyeket. A közönség egy részének nem tetszik a válasz, attól félnek, hogy az életükre káros hatással lesznek ezek az üzemek.

Mi lesz az akkumulátorgyártás során keletkező veszélyes hulladékokkal, így az elektrolittal (folyékony, tűzveszélyes anyag)? – jött egy másik felvetés. Válaszul elhangzott: az erre is kitérő környezetvédelmi hatástanulmányt majd a január 20-i közmeghallgatáson mutatják be részletesen. Addig erről annyit, hangzott el, hogy a CATL tevékenysége során keletkező veszélyes hulladék kezelésére már felkészültek az iparági cégek. Ez a rövid válasz érezhetően sokakat nem elégített ki, többre számítottak. Később még egy szakember beszélt az elektrolit-fejtés részleteiről, nem mondhatnánk, hogy a teremben lévők úgy érezték, beljebb kerültek az információkkal.

Később elhangzott: a veszélyes hulladékok feldolgozása piaci alapon történik majd, hiszen jelentős mennyiségű értékes fémet tartalmaznak. Ugyanakkor a veszélyes hulladékok feldolozása nem Debrecenben fog megtörténni. A CATL-nál gyártott akkumulátorok 16 éves élettartamma készülnek a jövőben. 

Közben felszólalásra jelentkezett az Uniform Commercial Code (UCC) egyik híve, aki a teremben ülők balszerencséjére szót kapott. A férfi, „az Ember”, ahogy magáról beszélt, kérdést ugyan nem tett fel, de öt percen át motyogott a mikrofonba valamilyen előre megírt, meglehetősen összefüggéstelen szöveget. Elég hosszú időbe telt, mire a közönség részéről a futóbolondoknak kijáró óvatosság mellett sikerült leállítani; a férfi később papírokat osztott szét a hivatalosságok között. Az UCC jelenségével itt szembesülhetett az ország.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója kérdésre reagálva arról beszélt, hogy sem Debrecen, sem Mikepércs vízellátását nem veszélyezteti az akkumulátorgyár (a vízhelyzetről ebben a cikkben részletesen olvasjatnak). Egy férfi, aki Debrecen-Szepesről érkezett, arra panaszkodott, hogy a lakóingatlana értékét nagyban rontja a közeli akkumulátorgyár-beruházás. Vele és a többi szepesivel mi lesz, kérdezte a negyvenes éveiben járó felszólaló. Papp László úgy reagált, elmegy a településrészre, hogy meghallgassa a félelmeket. Az elhangzottak alapján a szepesi házak lehetnek a legközelebbi lakóingatlanok a gyárhoz.

Egy férfi arról érdeklődött, hogy civil szakértő mennyire láthat bele az engedélyezési eljárás részleteibe. Mivel a jogszabályok, fogalmazzunk így, nem ágyaznak meg független szakértő megjelenésének a folyamatban, Papp László azt kérte az eljárás résztvevőitől: fontolják meg, hogy egy civil szakértői társasággal konzultálnak a sarkalatos kérdésekről.

A veszélyes áru szállítását és az ilyen anyagok telephelyen történő tárolását célzó aggályok kapcsán Pintér Tamás közölte: az ilyen áruk fuvarozása szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik; Magyarországon évente közúton 30, vasúton 20, vízi úton 8 millió tonna veszélyes anyagot szállítanak. A gyárban egyébként külön egység épül a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelésére.

A fórumon egyre többször zúg fel a közönség egy része, „nem kell gyár, nem kell gyár”, skandálják. Egy férfi két kérdése Papp Lászlóhoz: miért nem tartottak helyi népszavazást a gyárépítés kapcsán, valamint van-e tétje a mostani közmeghallgatásnak?

– Megvannak az okai annak, hogy egy-egy befektetési tárgyalást miért nem nyilvánosan folytatnak. Ezek az okok a beruházásokért folyó nemzetközi versenyben keresendők. Mivel a CATL gyára nem okoz környezetszennyezést a városban, ezért nem kezdeményezünk népszavazást a kérdésben – szögezte le Papp László. A polgármester kijelentését hangos elégedetlenkedés fogadta, többen elindultak haza.

Kitér-e a hatástanulmány a zaj- és rezgésvédelem tekintetében, kérdezte egy férfi. A válasz az volt, hogy a zaj vonatkozásában határérték alatti terhelés várható a beadott engedélykérelem alapján. Mennyiben lesz magyar a CATL által foglalkozazni kívánt munkaerő? – hangzott el. A reakcióban nem volt újdonság, a vállalatot nem köti kötelező „magyar kvóta” a foglalkoztatni kívánt munkaerőt tekintve, miközben a hazai szereplők célja minél több magyar alkalmazása.

Mi van akkor, ha a CATL megkapja a működéshez szükséges engedélyt, de nem tartja be az abban foglaltakat? – hangzott el. Pintér Tamás kijelentette: amennyiben egy cég vét a szabályok ellen, úgy szüneteltethetik a tevékenységét, de el is tilthatják. Ha a CATL szabálytalanul üzemelne a jövőben, úgy élni fognak a jogszabályi lehetőségekkel, mondta. Papp Lászlónak is a szavát vették e kérdésben.

RaL