Hirdetés

Kódisvilág karácsony előtt

civishir.hu

2010.12.19. 12:11

Kódisvilág karácsony előtt

Fölverte a nagy európai port, amikor a francia kormány hazatessékelte a balkáni származású cigány lebujok, viskók, hevenyészett kalyibák lakóit. Párizsból például már 1420-ban királyi rendelettel ebrudalják ki a cigányokat.

Hirdetés

Hirdetés

Felhördültek az emberjogi önjelöltek, a brüsszeli atyafiak sem riadtak vissza némi bosszús fejcsóválástól. Ám, ha ismerték volna a cigányság, s a velük kiegészülő, európai társadalmakból kirekesztettek, az örökös csavargók és koldusok világát, a középkori szegénység iszonyú mélységeit, talán toleránsabban ítélik meg a cigányság francia kiebrudalását. A XIV. és XVI. század közötti évtizedekben a gyakori háborúk, az Európát lekaszáló nagyerejű járványok, az ezek nyomán járó nyomorúság százezreket kergetett az utcákra. Ezekkel a csapásokkal rendszerint együtt járt a drágulás is, s ez is az utcákra kergette a szegényebb néprétegeket.

Furcsa és eddig kellően föl nem tárt tény, hogy éppen a fenti időszakban, a török előrenyomulása következtében jelennek meg Európa színpadán a cigány kompániák, amelyek tömegesen gyarapították a földrész szegény és koldus társadalmát. Jellemző, hogy 1529-ben, Strassbourg városában egyetlen nap 1 600 koldus jelent meg. A városi tanács valahogyan elhelyezte őket szükséglakásokban, de reggelre annyira felszaporodtak az idegen koldusok, hogy a város vezetősége kirakta őket a falakon kívülre. Akkor kezdődött a baj, mivel a koldus és rabló siserahad sáskarajként lepte el a vidéket. Elzászt és Lotharingiát rettegésben tartották a lassan bűnözőkké váló koldusok és cigányok. Kéregettek úton-útfélen, raboltak is, kinek mihez szottyant kedve. A legszegényebb parasztokat sem kímélték, a koldusrongyok alól gyakran kivillantak a fegyverek. A későbbi strassbourgi feljegyzések is döbbenetes számokról tudósítanak. Két év alatt, 1585-ben és 1586-ban a város összesen 41 ezer 158 koldusnak, javarészt romának adott ideiglenes szállást és gyakran élelmet is. Számuk felszökött 1587-re 58 ezer 658-ra. Gondolhatjuk, hogy a várfalakon belül és kívül is micsoda rettegésben tartották a békés iparos polgárokat. A cigány kompániákhoz csatlakoztak az örökös csavargók, kicsapott diákok, fegyveres banditák és sok nélkülöző koldus is. Csoportosan tanyáztak a templomok előtt, megállították és zaklatták a járókelőket, betolakodtak a lakásokba és az éjszakai nyugalmat is gyakran megzavarták. A fosztogatások sokszor rablásba és gyilkosságba torkollottak.

Ezért aztán már a XV. századtól kezdődően rendeletek sokasága utasította ki őket, gyakran nem csak városokból, hanem az országokból is.Párizsból például már 1420-ban királyi rendelettel ebrudalják ki a cigányokat. Londonból 1478-ban hozott rendelettel utasítják ki őket. A német városokból is ebben az években tiltják ki a cigány kompániákat- Persze maradtak jócskán mindenütt, s ha valakit visszaesőként fogtak el, akkor jó öreg középkori szokás szerint jött a billog a homlokon, vagy az arcon és nem ritkán az akasztófa. Ebben Anglia járt elől. VIII. Henrik, például nem csak a feleségeket nyakazta le, hanem a nótárius koldusokat sem kímélte. Uralkodása alatt 72 ezer koldust és csavargót akasztottak fel London Thieburry negyedében.
A nyugati kalandokban csalódott cigány kompániák Magyarországon és főleg Erdélyben kerestek menedéket. Itt gyakran a városok falain kívül valóságos cigány negyedeket építettek fel, többnyire fából és vályogból, mert a városok a kőépítkezéseket nem engedélyezték. Az állandó török háborúskodás korában néha felbecsülhetetlen hasznot is jelentett kémkedésük, a lovak lesántításában való jártasságuk. Ők voltak a gyakori fegyverkovácsok is és a fegyverforgatásban is kitűntek olykor-olykor.

Lélekszámukat állandóan gyarapították a Havasalföldről és Moldvából beáramló cigányság sorai, amíg aztán kialakult a ma is fennálló roma ügy ágas-bogas kérdésköre. Nem célom ezzel foglalkozni, csupán a történelmi háttérből adtam ízelítőt. Tény, hogy a bűnözésben és koldulásban ma is élen járnak a roma társadalom képviselői, s mielőtt részrehajlással vádolnának, netán rasszizmussal, említsek meg egy érdekes dokumentumot. Eperjes hóhéra cigány származású volt, s amikor Caraffa generális megrendezte az eperjesi vérfürdőt, akkor a cigány hóhér megtagadta a hóhérságot! AKADT HELYETTE NÉMET ELÉG!

Bereczki Károly

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.