M3 Archeopark: 7 éve eladó
Eladóvá vált hazánk első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja, a Polgár melletti M3 Archeopark – közölte a Cívishír érdeklődésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). A hivatalos tájékoztatás szerint a 2018 óta eladó öthektáros létesítményben jelenleg csak állapotmegőrző munkálatok folynak: karbantartják a nádtetőt, működőképesen tartják a gépészeti rendszereket, rendszeresen kaszálják a növényzetet. Élet viszont nincs a házak körül.
Kérdéseinkre, miszerint mennyiért kínálják eladásra az országos viszonylatban is különleges komplexumot, továbbá akadtak-e eddig érdeklődők, nem kaptunk egyértelmű választ. Az MNV csak annyit közölt: az értékesítés szakértői értékbecslés alapján történik, az eladási ár ennek eredményén alapul. A társaság hangsúlyozta, hogy az értékesítési folyamat teljesen nyilvános az Elektronikus Aukciós Rendszeren (EAR) keresztül – ennek ellenére az M3 Archeopark jelenleg nem szerepel a rendszerben. Ahogy a nyilvánosan elérhető információk között sem találtunk árra, vásárlókra vagy akár érdeklődőkre utaló jelet.
Érdeklődtünk arról is, mire használhatja az, aki mégis fantáziát lát a létesítményben. Az MNV tájékoztatása szerint az ingatlan a helyi építési szabályzat alapján
különleges, idegenforgalmi célú övezetben található. Az ilyen besorolás meglehetősen szűk mozgásteret enged a leendő tulajdonosnak. Épp ezért az MNV kezdeményezte az övezeti besorolás módosítását az illetékes önkormányzatnál
– hogy tágabb lehetőségek nyíljanak meg az értékesítés előtt.
De hogy jutottunk el idáig?
A válaszhoz több mint két évtizedet kell visszautaznunk az időben. Az M3-as autópálya Polgár és Mezőkövesd közötti szakaszának építésekor, a kétezres évek legelején vetődött fel az archeopark ötlete. A régészeti feltárások során annyi lelet került elő, hogy a Déri Múzeum már nem tudott mit kezdeni velük – így született meg a gondolat: létesüljön önálló bemutatóhely. A példa Nyugat-Európából érkezett, egészen pontosan a franciaországi Dijonból. Az elképzelés szerint nem csupán múzeumi jellegű tér született volna, hanem egy szórakoztató és vendéglátóhely – látványkonyhával, rendezvényekkel, tematikus programokkal.
A beruházás első üteme 1,6–1,7 milliárd forintból valósult meg az autópálya-építés régészeti keretéből, míg a turisztikai egységeket (például az interaktív kiállításokat) közel 1 milliárd forintos európai uniós forrásból építették ki. 2008-2009-re minden a helyére került, 2010-ben, a kormányváltás idején pedig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kapta meg a működtetést.
Ám a lendület ekkor megtört.
Nem volt elég az álom
A megyei önkormányzat nem tudta vállalni a fenntartást, mert évi 30-40 millió forint kellett volna hozzá. Rövid ideig egy vállalkozó üzemeltette – volt itt koncert, fesztivál, lakodalom is –, de ez már a leépülés első szakaszában történz. Később a szerződést megszüntették, az archeopark átkerült az államhoz, ahol máig sorsára vár.
Egy, a témát jól ismerő, ám nevét nem vállaló szakember szerint a kudarc három fő okra vezethető vissza.
1. Hiányzott a közvetlen autópálya-lehajtó. Bár az M3-as közvetlenül mellette halad el, megközelítése körülményes maradt. Egy közvetlen lehajtó megnövelte volna a látogatottságot, de egy tanulmány szerint ez kamionparkolóvá tette volna a környéket – így az ötletet elvetették.
2. Az archeopark politikai céltáblává vált. A koncepció még az első Fidesz-kormány idején született, de a megvalósítás az MSZP-SZDSZ-kabinet nevéhez fűződik. Ez az átpolitizáltság később megnehezítette a további támogatást.
3. Nem sikerült országos rangra emelni az archeoparkot – szemben például a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalúval vagy a százhalombattai hasonló létesítménnyel, a polgári projekt nem épült be a közönség tudatába. Állami támogatás híján nem tudta betölteni kulturális küldetését, és végül egy lett a sok eladatlan állami vagyon közül.
Létezik még feltámadás?
Polgár városának hivatalosan már nincs köze az archeoparkhoz. A karbantartást az állam által megbízott cég végzi, de látogatók már évek óta nem járnak erre. A házak állnak, a nád még a helyén van, a gépészet működőképes – de a kulturális élet, ami valaha reménnyel indult, rég elcsendesedett.
Hogy lesz-e új gazda, aki életet lehel a házak közé? Egyelőre nem tudni. Az viszont biztos: a magyar régészet egyik legdrágább, mégis leginkább elfeledett projektje ma nem több, mint kitáblázható ingatlan egy elektronikus aukciós portálon. Már ha épp szerepel ott.
– CH –
