Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Gyékényből identitást is fonnak Biharnagybajomban

Cívishír | 2025. 06. 28. | 11:46:25
A falu kézbe vette örökségének megőrzését – élőn akarják tartani a múltat.
Gyékényből identitást is fonnak Biharnagybajomban
Temérdek kézműves termék a biharnagybajomi Fabrika boltjában (Fotó: Cívishír)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Biharnagybajom nevét évszázadok óta együtt emlegetik a gyékényfonással. Ez a kézműves mesterség nemcsak egy foglalkozás volt a településen, hanem egy életforma, egy közösségteremtő erő, ami az idősebb nemzedékek számára megélhetést, az újabbaknak pedig identitást jelent.

Szító Sándor polgármestert ezúttal a gyékényfonás múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztük, a Bajomi Fabrika és a Helyi Értéktár metszetében. A beszélgetésből világosan kirajzolódott: Biharnagybajom nem csupán őrzi hagyományait, hanem új kontextusba is helyezi azokat. A cél nem a vitrinbe zárt múlt, hanem az élő hagyomány.

Fabrika: több, mint műhely

A „Fabrika” elnevezés nem véletlen – sőt, történelmi utalás. Birtalan Szilágyi János bajomi református lelkész 1827-ben így írt: „Úgy lehet elképzelni egész Bajomot, mint egy nagy gyékénykészítő fabrikát.” Ez a mondat azóta legendássá vált, és ma is visszhangzik a település életében. A polgármester elmondta: más falvakban „helyi portékának” nevezik a saját kézzel készített termékeket, de Biharnagybajom inkább a „Fabrika” nevet használja – tiszteletből az elődök és a történeti hagyomány miatt.

Jelenleg a Bajomi Fabrika elsősorban a közfoglalkoztatási keretek között működik.

Készül itt száraztészta, textiltermék, ajándéktárgy, de a legnagyobb figyelmet a gyékényfonás kapja. Ez azonban nem pusztán gazdasági szempontból fontos: – Nem azért tartjuk életben, mert annyira nyereséges lenne, hanem mert ez a történelmünk része. Ez a mi dolgunk, a mi felelősségünk – mondja Szító Sándor. A gyékényfonás művelése azonban egyre nehezebb. Azok, akik egykor megtanították a mostani dolgozókat, már idősödnek, sokan betegeskednek. A tudás átörökítése egyre nagyobb felelősség. Ez a pont, ahol a Fabrika összekapcsolódik a Helyi Értéktár bizottság munkájával.

Értéktár: bajomi örökség – három pilléren

Az értéktár működése – bár az elmúlt időszakban stagnált – most új lendületet kaphat. Vezetőváltás történt, új ötletek születtek. Az egyik legígéretesebb terv az idősek tudásának dokumentálása: beszélgetések, kisfilmek, fotósorozatok révén gyűjtenék össze a gyékényfonás és más hagyományos mesterségek fogásait, emlékeit.

A Biharnagybajomi Települési Értéktár 2004 óta hivatalosan is működik. Három nagy csoportba sorolja az értékeket. Kézműves és népi hagyományok: ide tartozik a gyékényfonás is, ami nem csupán technika, hanem életérzés. Egykor országos szinten is keresettek voltak a bajomi asszonyok szatyrai, lábtörlői, dísztárgyai. Ma is ezek jelentik a falu kulturális arculatának meghatározó részét. Részei az értéktárnak a helyi hírességek, történelmi személyek: Szűcs Sándor író, néprajzkutató vagy Bodoki Károly vízépítő mérnök neve szintén része az értéktárnak. Épített örökség: régi közösségi terek, épületek, emlékhelyek is szerepelnek a listán. Ebbe 2023 januárjában került be az utolsó új tétel, de a bizottság most új tagokkal és friss ötletekkel látott munkához. A cél, hogy az élő hagyomány ne csak papíron éljen, hanem a közösség mindennapjainak is része legyen.

CH

Temérdek kézműves termék a biharnagybajomi Fabrika boltjában (Fotó: Cívishír)

A gyártás és értékesítés

 

A Fabrika jelenlegi működése közfoglalkoztatásra épül. Elsődlegesen az önkormányzati intézményeket látják el: a száraztészta-üzem például a helyi konyhát szolgálja ki. A felesleget piaci viszonyok között értékesítik. A gyékénytermékek viszont már kezdettől fogva a piaci keresletet célozták. Webshop is működik, de a marketingtevékenység megerősítésére szükség van.

A jövő kihívása, hogy ha megszűnik a közfoglalkoztatás, a gyékényfonás akkor is fennmaradjon. Szító Sándor szerint: – Ez nem alku tárgya. Akár lesz állami támogatás, akár nem, a bajomiak kötelessége ezt a mesterséget továbbvinni.

A gyékénytermékek nem elsősorban helyben kelendők. A vásárlók többsége kívülről, más településekről, városokból kerülnek ki. A célcsoport jellemzően azokból áll, akik számára fontos a természetközeliség, a fenntarthatóság és a hagyománytisztelet.

Biharnagybajomban a múlt nem múzeumi tárgy, hanem élő anyag. A gyékényfonás egyszerre múltidézés és jelenformálás. A Helyi Értéktár és a Bajomi Fabrika közös erővel dolgozik azon, hogy ez a hagyomány ne váljon elfeledetté. Mert ahol az identitás fonala nem szakad el, ott a jövő is biztosabb alapokon nyugszik.

 

 

Látogatás a Fabrikában

 

A Cívishír stábja a polgármesterrel folytatott beszélgetés után a helyszínen is körbenézett. A Fabrika épülete első ránézésre szerény, de belépve gazdag világ tárul elénk.

Egy nagyobb térben árusítják a bajomi termékeket: polcokon sorakoznak a gondosan csomagolt száraztészták, a színes textilből készült ajándéktárgyak, valamint a gyékényremekei. A legnagyobb részt természetesen ez utóbbiak foglalják el. Láthatóan nemcsak készítik ezeket, hanem becsben is tartják. Egy-egy táska, tányéralátét vagy épp papucs mögött hosszú órák, napok munkája áll.

A gyártórészbe átlépve a gyékényfonók világába csöppentünk. Három asszony dolgozott a helyiségben – jelenleg ők azok, akik hivatásszerűen nap mint nap végzik ezt a nagy múltú tevékenységet.

Makula Henrietta már két éve foglalkozik gyékényfonással. – Ide kerültem közmunkába, és megtanítottak a régiek. Hamar ráállt a kezem. Vannak, akik elmennek, mert nem szeretik, vagy nem bírják a bezártságot, a kézi munkát. De aki ráérez, annak a keze alatt szép tárgyak születnek – meséli.

A munka nem egyszerű. – Sok türelem, kézügyesség, idő kell hozzá. Ha rossz a gyékény, sokkal tovább tart egy-egy munkadarab elkészítése, ha jó, akkor szinte nem is akarjuk letenni – mondja mosolyogva. Készítenek szakajtókat, tálcákat, kosarakat, ceruzatartókat.

A beszélgetés közben is fonás zajlik. A háttérben csendes zene szól, az asszonyok beszélgetnek, néha fel-felnevetnek. – Letesszük a telefont, filmet is nézünk közben. Itt telik az idő, de minden nap születik valami maradandó – foglalja össze Makula Henrietta.

Makula Henrietta a biharnagybajomi Fabrikában (Fotó: Cívishír)
Hirdetés
További híreink
Négyéves kislány életéért küzdöttek Hortobágyon
Négyéves kislány életéért küzdöttek Hortobágyon
A gyerek délutáni alvás után nem ébredt fel.
Változás a Debrecen–Tiszalök vasútvonalon
Változás a Debrecen–Tiszalök vasútvonalon
Olykor pótlóbuszok közlekednek.
Őrjöngő hajdúszováti férfit vittek el
Őrjöngő hajdúszováti férfit vittek el
A hajdúszoboszlói rendőrök elfogták, a bíróság pedig letartóztatta.
Vihar: Debrecenből rengeteg kárbejelentés érkezett
Vihar: Debrecenből rengeteg kárbejelentés érkezett
A károk felét gyorsított eljárásban rendezték.
Álmosdon minden kő a helyére kerül
Álmosdon minden kő a helyére kerül
Játszótér, iskolafelújítás, térkövezés, útalap – a fejlesztések már a hétköznapokat formálják.
Senki nem akar lakótelepet építeni a Tócóvölgyben
Senki nem akar lakótelepet építeni a Tócóvölgyben
Lejárt a határidő, nem tudtak nyertest hirdetni, de lesz folytatás.
Karambol a sztrádán, Debrecen közelében
Karambol a sztrádán, Debrecen közelében
Mentők is érkeztek a baleset helyszínére.
Súlyos baleset az M35-ösnél, Debrecen felé
Súlyos baleset az M35-ösnél, Debrecen felé
Az autópálya érintett szakaszát egy időre teljes szélességében lezárták.
Az anyjával és a párjával ment rabolni Biharkeresztesen
Az anyjával és a párjával ment rabolni Biharkeresztesen
Vitték a tévét és a centrifugát is.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Négyéves kislány életéért küzdöttek Hortobágyon
Négyéves kislány életéért küzdöttek Hortobágyon
A gyerek délutáni alvás után nem ébredt fel.
Hirdetés
Hirdetés
A Bundesligán belül váltott a korábbi Loki-csatár
A Bundesligán belül váltott a korábbi Loki-csatár
Debrecenben 20 mérkőzésen 12 gólt szerzett.
Kósa Lajos: megvan a nemzet aranytartaléka
Kósa Lajos: megvan a nemzet aranytartaléka
A debreceni politikus ellenőrizte.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Campus Job Street: keresd a Richtert!
Mindenki megismerheti, milyen is kutatónak vagy gyógyszerkészítőnek lenni.
Újabb féléves csúcson a használtautó-piac
A kedvenc továbbra is az Opel.
Nagy István: a magyar gazdák pénzét Ukrajnába viszik
Az Európai Unió hétéves költségvetésének tervezete egyértelműen ukránbarát költségvetés - így a miniszter.
Lakáshitel-program: újabb részletek derültek ki
Legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal felvehető lesz.
Kínai „agyat” kapnak a debreceni BMW-k
A BMW ezzel a lépéssel követi a Mercedes-Benz példáját.
A KSH szerint ennyi a nettó átlagbér
A bruttó 9,0, míg a nettó 8,9 százalékkal emelkedett egy év alatt - írják.
Támogatott tartalom
Megidézik Jókai alakját a berettyóújfalui strandon
Megidézik Jókai alakját a berettyóújfalui strandon
Játékokkal, kvízzel várják az érdeklődőket.
Hajdúnánáson nem csak forintban számolnak
Hajdúnánáson nem csak forintban számolnak
A Bocskai korona nem nosztalgia – valódi pénz, valódi hatással.
Különleges strandvillamos közlekedik Debrecenben
Különleges strandvillamos közlekedik Debrecenben
A célállomáson kedvezményes strandbelépő vár!
Hirdetés
Hirdetés