Itt egy újabb Netflix-remek: New York a maffia fogságában
Néhány napja már elérhető a Netflixen A félelem városa című dokumentumfilm, amely magyar felirattal izgulható végig. Igen, dokumentumfilm és izgalom! A kettő együtt is járhat. Az amerikai szolgáltató sok szempontból ismét forradalmi alkotással lepte meg a közönségét, és lebilincselő izgalmakkal tálalja az amerikai-olasz szervezett bűnözés hatóságok általi felszámolását.
A félelem városa a 70-es, 80-as évekre koncentrál, és azt a nagyvállalat módjára működő szindikátust mutatja be, amelyet ötven évvel korábban egy szicíliai-amerikai, Lucky Luciano hozott létre New Yorkban. A maffia csillaga 1920, a szesztilalom bevezetése után kezdett felfelé ívelni. A hatalmasságok azonban ekkor még sokkal inkább egymással voltak elfoglalva, a belső vérengzésekkel, leszámolásokkal tulajdonképpen a hatóságok munkáját végezték el. Luciano és két zsidó származású fegyverhordozója, Meyer Lansky és Bugsy Siegel segítségével előbb szitává lövette New York legnagyobb gengsztereit, majd nekilátott a maffia modernizálásának. A vendetták kora lejárt, New Yorkot öt körzetre osztották, és mindegyiket egy-egy család felügyeletére bízták. Ezekhez csatlakoztak időnként a szicíliai, calabriai, nápolyi gyökerű chicagói, philadelphiai, buffalói, detroiti családok, egy pán-olasz maffiát alkotva az Egyesült Államokban, de a magnak és a legbefolyásosabbnak az öt New York-i család számított.
A családfők helyet kaptak a Bizottságban (The Comission), amely az üzleti szférában ismert igazgatótanácshoz volt hasonló, és felügyelte az összes bűnözői tevékenységet, megosztva a feladatokat és az anyagi javakat a családok között. A szindikátus a 70-es, 80-as évekre Amerika legnagyobb gazdasági társaságává nőtte ki magát, mindent a kezében tartott, a vendéglátást, a szerencsejátékipart, a prostitúciót, a drogbizniszt, az építőipart, a szakszervezeteket, a városüzemeltetést, hatalmas cégeikkel taroltak az előre lezsírozott közbeszerzéseken, mindenhonnan milliárdos bevételekre téve szert. Ekkora hatalmat azonban csak erőszakkal, megfélemlítéssel tarthattak fenn, a nyilvános kivégzések, kegyetlen leszámolások pedig a hetvenes évek derekára elérték a hatóságok ingerküszöbét.
A Netflix vadonatúj dokumentumfilmje korábban nem nyilvános FBI-dokumentumok (ügynökök anyagai, kazetták, vallomások, eredeti hangfelvételek) alapján készült, és maguk a nyomozók mesélik el, milyen egyszerű furfangokkal jártak túl a nagy maffiózók eszén négy évtizeddel ezelőtt, és sokszor az életüket kockáztatták, amikor lehallgató-készüléket helyeztek el a gyilkosok otthonaiban, autóiban, klubjaiban. Lebilincselő például az a történetet is, amikor az FBI technikusa elmeséli, hogy kábeltévészerelőként miként jutott be a Bizottság utolsó klasszikus elnöke, Paul Castellano Staten Island-i luxusvillájába, ahol úgy helyezett el poloskát a tévé fölötti beltéri egységben, hogy a don jobbkeze, egy hidegvérű gyilkos tartotta neki az elemlámpát.
Az FBI a kezdeti sikereken felbuzdulva még több energiát és titkosügynököt vetett be az öt maffiacsalád lehallgatására, a későbbi New York-i polgármester, a szintén olasz-amerikai Rudy Giuliani pedig ügyészként minden energiáját a bűnüldözésnek szentelte. Sikerült bíróság elé állítani és elítélni az öt maffiafőnök közül négyet, az ötödik, a donok donja, Paul Castellano belső leszámolás áldozata lett. Az évtizedes munka során megszállottá vált FBI-ügynökök végül elérték a céljukat, és ha teljesen nem is sikerült az olasz-amerikai szervezett bűnözést ezzel a hadművelettel felszámolni, a maffia fénykorának mindenképpen véget vetettek. Ezt a történelmi tettet foglalja össze a már megőszült nyomozók és gengszterek beszámolói alapján a Netflix legújabb dokumentumfilmje.
BeA
