A sötétség a legtöbbször belülről fakad

Ne bizonytalanítson el senkit, hogy minden problémát nem tudunk megoldani. Az is reményt ad, ha csak egyetlen elesettel teszünk jót – emelte ki november 30-i adventi köszöntőjében Debrecen polgármestere. Az esemény alkalmával felkapcsolták a belvárosi ünnepi díszkivilágítást.  

Papp László a napokban XIV. Leónál járt Fekete Károllyal és Kocsis Fülöppel; az idén májusban megválasztott pápának a polgármester mézeskalács bethehemet vitt ajándékként – egy „darabka Debrecent”. – Zarándoklatunk az összetartozás élményét fejezte ki, törekedni kell a jóra, egymás megértésére, tiszteletére, támogatására. Ott kell legyen mindannyiunk szívében a békébe, az összetartozásba vetett hit. Másként a karácsony pusztán kereskedelmi akció lenne; a sokadik lehetőség az évben a lélektelen pénzköltésre – mondta. 

A városvezető számára a négy adventi gyertya a rendíthetetlen hit, a bizonyosággal teli remény, az öröm, a szeretet szimbóluma – mindegyik kiemelkedő fontosságú. Azzal biztatott, hogy advent idején még bátrabban vállaljuk fel az egymásról gondoskodást, a rászorultakkal törődést. – Ne bizonytalanítson el senkit, hogy minden problémát nem tudunk megoldani. Az is reményt ad, ha csak egyetlen elesettel teszünk jót – tette hozzá.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érseke arról beszélt, hogy ami a mennyben dicsőség, az a földön békesség. – A mennyei dicsőség kikezdhetetlen, megbonthatatlan, megtámadhatatlan. Nem így a béke az emberek szívében, ezért buzdításra van szükség annak terjedéséhez. A jóakarat hiányával van baj. A jóakarat növekedésén kell dolgozzunk, hogy megtapasztalhassuk a békét a szívünkben és a dicsőséget a mennyben.

A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint „meglátni, mozdulni, imádni: ma is ez kell az istenre találáshoz”. – A halogén, a lézer és LED fények vakításában is éltető szükség van Krisztusra, a világ világosságára. Az ő áthatóbb, eredetibb világossága az, amire szomjazunk, ami legyőzi a szív félelmeit, kivezet az éjszaka homályából, beragyogja még a sírok sötétségét is – mondta Fekete Károly.

– Az ember természete olyan, hogy ösztönösen is vonzódik a fényhez. A lelki élet lényegében véve felébredés, ráébredés, a legátfogóbb valósággal való találkozás. Nézzük meg, vegyük észre, hol tartunk, kiben bízunk, milyen erőknek engedünk, milyen hangok, érzések, vágyak vezetnek 

– hangsúlyozta Palánki Ferenc. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke hangoztatta: a próféta szavai ébredésre hívnak, nézzünk felfelé és befelé. – A sötétség, ami körülvesz, bizony a legtöbbször belülről fakad. A sötétség erősíti a félelmeinket és még inkább beszűkíti a magunk és másuk által felállított korlátokat, élettereket – figyelmeztetett, hozzátéve, meghívásunk van, hogy engedjük szívünkbe isten tervének fényét.

Ratalics László