Nem szabad a végérvényességgel alkut kötni soha

A katonák, akik a keresztrefeszítés után Jézus holttestét őrizték a sziklasír előtt, az Újszövetség szerint elájultak, amikor élve lépett elő a kínzásoktól elgyötört férfi. A feltámadás fényessége elvakította őket. Felrobbant abban a pillanatban a tudatuk, hiszen minden tapasztalásnak ellene való volt az eset. Bárhogy is történt, ennek a sejtelmes képnek az üzenete a legfontosabb. Hogy nem szabad a végérvényességgel alkut kötni soha. A katonák itt sétálnak köztünk: ők azok, akikbe az elvégzett munka botor módon csendességet hoz. És az nekik elég. Holott a várakozást, a bele nem törődés finom nyugtalanságát meg kell őrizni magunkban.

Felkészülni arra, hogy bármi történhet – szelíd izmokat növeszt a lelken. Késznek lenni minden pillanatban tettre, üdvre, örömre, gyászra ugyanúgy, miközben nem felejtjük el beszívni az illatokat, az könnyít az életen. Mikor az ember a zúgó télben meglátja magában a majd még sokára kinyíló virágot, a rigót, hallja talán hozzá a füttyöt is, akkor hangtalanul belebújik a béke, ami megkapaszkodik minden szervében. És ott is marad benne. Mert van hite. És ahhoz még csak Biblia sem kell.

Valamennyiüknek szép húsvétot kívánunk!

És akkor, egy titokzatos percben
a kő elmozdult oly könnyen, mint a toll,
s oly csendesen, ahogy a fűszál sercen...
És a test, a test nem volt már sehol.

Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.