Debrecen polgármestere leteszi a lantot, amennyiben…
A kínai akkumulátorgyáraktól és az iparűzésiadó-bevétel kormányzati megkurtításától való félelem határozta meg az új önkormányzati ciklus első „rendes”, október 24-i közgyűlését .
Az ülésen Papp Lászlótól hangzott el a legerősebb mondat. A polgármester ugyanis ráerősített a 2022. augusztusi kijelentésére, amely szerint lemondana, amennyiben a kormány Gödhöz hasonlóan jelentős iparűzésiadó-bevételt vonna el a várostól. Azonban a Samsung-gyárról elhíresült Pest megyei település esete nem összetévesztendő az iparűzésiadó-rendszer mostani átalakítás tervével. Gödtől – amennyire tudni lehet – lényegében elvették és a vármegyei önkormányzathoz csoportosították a Samsung fizette iparűzési adót, míg Debrecen esetében jelenleg nem erről van szó. Hanem arról, hogy először 2025-ben 1,5 milliárd forintnyi debreceni adóbevétel egy területfejlesztési alapba kerülne, a pénzt pedig pályázhatóvá tennék a járások számára (az összeg egy része egyébként valószínűleg visszacsorogna Debrecenbe).
Papp László már ezt a tervet is kritizálta, míg a másik eljárásról bő két évvel ezelőtt azt mondta, hogy az a „legrosszabb rémálmaimban sem jelent meg”. Most úgy fogalmazott, nagyon is átgondolt volt a 2022-es kijelentése, és ha Debrecentől elvennék a teljes iparűzésiadó-bevételét, akkor „letenné a lantot”. – 2014-ben polgármester-jelöltként olyan erős gazdaság kialakításának ígéretével szereztem komoly támogatottságot, amely révén Debrecen kormányoktól függetlenül biztosíthatja a sikerét, fejlődését – indokolta a szavait.
A város tíz évvel ezelőtti 14 milliárdos iparűzésiadó-bevétele 2024 végére eléri a 34,5 milliárd forintot. Ez az összeg 2027-re sosem látott csúcsra futhat, hiszen az olyan mamutok, mint a BMW, a CATL, az EcoPro vagy az Eve Energy még el sem kezdték a termelést. Papp László a járásokat a megyei jogú városok terhére forráshoz juttató tervre utalva azt mondta, „harcban állnak” a pénz megvédéséért, de közben tudják, hogy vannak feladataik az agglomerációs települések felzárkóztatásában.
A közgyűlés egyébként az immár belsőleg is megújult Régi Városháza Simonffy-termében zajlott. Az ülésen hozott további lényegesebb döntésekről itt olvashat! Ráadásul visszatért a városházára a „Terminátor” is.
A polgármester idézett megszólalását megelőzően Papp Viktor (Fidesz-KDNP) és Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) frakcióvezetők beszéltek bővebben az önkormányzati ciklussal összefüggő elképzeléseikről. Előbbi lényegében megismételte az október 22-i nyilatkozatát, ezt nem írnánk le újra. Már csak azért sem, mert annak elemeiről Papp László is hosszan beszélt az „új” alpolgármesterek megnevezése során.
Gondola Zsolt Zoárd mondandójának a lényege az volt, hogy országos pártpolitikai kérdésekkel és ideológiai vitákkal – hacsak nem érintik közvetlenül Debrecent – nem foglalkoznának, valamint az összes, szerintük a város javát szolgáló előterjesztést megszavaznák a kezdeményező személyétől függetlenül. Azonban a kínai akkumulátorgyárakra, vagyis az azokkal összefüggő előterjesztésekre kategorikusan nemet fognak mondani – ígérte azzal együtt, hogy szívesen besegítenek Papp Lászlónak az iparűzésiadó-bevétel megvédésébe, hiszen közös az érdek. A szén-dioxid marad, a pénz elmegy – summázható a frakcióvezető aggodalma.
Az Együtt Cívisvárosért Egyesület három taggal van jelen a közgyűlésben. Egyikük, Madarasi István a lakhatás, a vagyon- és közbiztonság támogatását, valamint az önkormányzatiság intézményének megóvását említette a fő törekvéseik között. Hozzátette: az akkumulátorgyárakat ők is ellenzik.
Salánkiné Kuti Zsuzsa (Mi Hazánk) azon aggódik, hogy a következő évtizedekre prognosztizált helyi lakosságszám-növekedés során túl nagy arányban jelenhetnek meg Európán kívüliek. Papp László úgy reagált, a cél az, hogy a létrejövő mintegy 20 ezer munkahely a magyar fiatalok elhelyezkedését szolgálja. Azzal nyugtatott, hogy kilenc éve dolgoznak a városban tanuló diákok számának növelésén és sikeresek is ebben, mert hét és fél ezer helyett már több mint 13 ezren tanulnak a szakképzésben.
Hozzátette, valamennyivel persze növekedni fog az itt élő külföldiek száma. Ennek a jelei már évek óta tapasztalhatók, de az is igaz, hogy a már itt lévők közül számosan csak a gyárak, gyártósorok, technológiák telepítési, beindítási folyamataiban vesznek részt, majd elhagyják Magyarországot.
Ratalics László
