CATL: lesz második debreceni ütem

2026 tavaszán indulhat el a cellagyártás a CATL debreceni gyárában, ahol a mostani ezres létszámot 1500 főre növelnék; a jelenlegi dolgozóik közül mintegy 700 helyi; zajlik a gyárépítés második ütemének előkészítése – hangzott el a vállalat december 3-i debreceni sajtótájékoztatóján.

Elöljáróban Matt Shen, a CATL európai igazgatója arról beszélt, hogy az európaiakat az elektromos autók hatótávja, töltési sebessége, az akkumulátor élettartama és a biztonság kérdései foglalkoztatják. Erre a társaság válasza a kifejezetten az európai piacra szánt Shenxing Pro akkumulátor, amely egy töltéssel 750 kilométert „tud”, 1 millió kilométernyi távolság megtételét képes kiszolgálni, 15 perc alatt 10-ről 80 százalékra, mínusz 20 fokban 20 perc alatt 20-ról 80 százalékra tölthető. Elhangzott: a debreceni gyárban a múlt év óta modulösszeszerelés zajlik, ennek során annyi ilyen egységet gyártottak le, hogy több mint 30 ezer autó ezekkel fut az utakon.

Dolgozunk a cellagyártás elindításán, ez az üzem 2026 március körül állhat rá a tömegtermelésre – közölte Matt Shen. 

Mint elhangzott, műszakilag már készen állnak, alapvetően az engedélyeken múlik, hogy mikor kezdődhet a termelés. Az üzemavatót követően a sajtó gyárlátogatásra is készülhet. A vezető derűlátóan beszélt arról, hogy az európai újautó-eladások 26 százalékán tisztán elektromos meghajtású gépkocsi értendő, s az ő számításaik szerint 2025 végére ez 29 százalékig kúszik fel.

A debreceni gyár esetében a CATL idén júliusban újabb – immár a harmadik – módosítási kérelmet nyújtotta be a környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezés tárgykörében. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető erről azt mondta, hogy az eredeti értékhez képest jelentősen csökkentenék az ivóvízigényt (napi 3368-ról 1300 köbméterre) és felével, harmadával kevesebb energiát használnának a gyártási tevékenységhez.

Szintén jelentősen (43 százalékkal) csökkentenék a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét. Arányaiban visszaesne az első engedélyhez képest a gyár által kibocsájtott szennyvíz, de az NMP is, ez a közbeszédben sokszor emlegetett veszélyes, de több iparágban hatalmas mennyiségben használatos oldószer. Arról is hallhattunk, hogy egy technológiai újítás révén kevesebb vízre lesz szükség a hűtőtornyokban, sőt, ősztől tavaszig gyakorlatilag víz sem kell majd, mert a technológia csak 24 fok felett igényli a vízhasználatot.

Szürkevíz? Egyelőre nem

Az is kiderült, hogy a CATL a debreceni szürkevíz-hálózat üzemszerű működésének megkezdése előtt a Keleti-főcsatornából érkező felszíni vizet fogja használni ipari vízként. Az, hogy a Debreceni Vízmű mikor tud szürkevizet szolgáltatni a vállalatnak, egyelőre kérdéses. Hiszen az ipariszennyvíz-telepnek a fejlesztése még nem kezdődött el, egyelőre a megvalósító kiválasztása történt meg: a Mészáros és Mészáros Zrt. 23 milliárd forintért hozhatja létre a létesítményt.

Kitta Alexandra toborzási vezető közölte: jelenleg ezer munkavállalójuk van (717 helyi, 311 külföldi), 2026 elejére szeretnék elérni az 1500 főt. Jelenleg a „gyártás stabilizálása” érdekében a magyar és a kínai munkásokon kívül – ideiglenesen – más nemzetiségű munkavállalókat is alkalmaznak. A külföldiek számára érzékenyítő foglalkozásokat tartanak a magyar szokások megismerése, a súrlódásmentes együttélés érdekében. 

A CATL debreceni gyárában a jövőben is ahhoz tartanák magukat, hogy a dolgozók kétharmada helyi legyen. Másrészt a fizikai és a szellemi dolgozók aránya 80-20 százalék körül alakulhat. 

A kínai dolgozók a régióban hiányzó szakértelemmel rendelkeznek, az ő tudásátadásuk kulcsfontosságú lesz a cellagyártás elindításában – hallhattuk.

Kitta Alexandra hosszabban beszélt a CATL társadalmi felelősségvállalási programjairól is. Ennek során szponzorként működnek közre nagyrendezvényeken, s a zöldítésben is részt vesznek. Idén 200 fa ültetését végezték el az önkormányzattal együtt a Tócó mentén, 400 fának, 2500 cserjének pedig a gyár környezetében találnak helyet gyepesítéssel együtt.

Változó tervek

Szilágyi Balázsnak felvetettük azt is, hogy egy éve még 2200 munkavállalóval számoltak 2026 elejére. – Lassabban haladunk, de nem állunk meg. A debreceni gyár stabil működése 3 ezer embert kíván – reagált. Nem cáfolta, hogy a régió munkaerőpiaca kimerült, ami őket is hátráltatja. Ugyanakkor jelezte, hogy a tervek folyamatosan változnak, ami az ületi életben általános jelenség. 

Megtudtuk: a gyárberuházás korábban beharangozott második üteme előkészítés alatt áll, a tervekkel elkészültek, 2026-ban pedig – ha beindult a már említett cellaüzem, de csak akkor – elindítják az engedélyeztetési eljárásokat. Ez a második ütem új területek megvásárlását nem igényli. Ellentétben a harmadik ütemmel, amely végén 9 ezer főre emelkedne a dolgozói létszám és a CATL tovább terjeszkedne a déli iparzónában. Ez a területszerzés már folyamatban van, a kiszemelt ingatlanra előszerződést kötöttek. 

A globális akkumulátorgyártás 37 százalékát a 200 autógyártót kiszolgáló CATL állítja elő; a vállalat számára a közlekedésben, az erőművekben használatos fosszilis energia kiváltása és az energiatárolás más piaci alkalmazásai jelenik a fő irányokat. A cég világszerte 150 ezer munkavállalóval rendelkezik, ebből 21 ezren a kutatás-fejlesztésben dolgoznak. E tevékenységre a CATL tavaly 1 milliárd dollárt költött el, s mintegy 50 ezer szabadalmuk van. A CATL-nél novemberben bejelentették: a Stellantisszal közösen megkezdik a zaragozai LFP-akkumulátor cella- és modulgyár kivitelezését. A debreceni és a spanyol üzem együttesen szolgálják majd ki a vállalat európai ügyfélkörét.

Ratalics László