December 5.: „fájó emlék a nemzet testén”
Egy fájó emlék a nemzet testén 2004. december 5., amikor a baloldal rárontott a magyar nemzetre - közölte az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken a Facebook-oldalán.
"Emlékezzünk vissza, akkor a gyurcsányi baloldali gyűlöletpolitika szembefordította a magyart a magyarral, szembeállította a külhoni magyart az anyaországi magyarra"
- fogalmazott Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalára feltöltött videójában. Hozzátette, hogy ez egy fájó emlék, egyfajta "lelki Trianon", és a modernkori magyar történelem legnagyobb bűne, amit a magyar baloldal elkövetett a nemzet ellen.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2010 után új fejezetet nyitottak a nemzetpolitikában is az új alaptörvénnyel és állampolgársági törvénnyel.
"Ezt a sebet begyógyítottuk, összefogott magyar a magyarral, és az állampolgárság révén közjogilag is összetartozunk" - emelte ki.
Úgy folytatta, hogy azóta számtalan eszközzel segítik a nemzet összekapaszkodását, és az elmúlt 15 évben megtanultuk azt, hogy számíthatunk egymásra anyaországi magyarra, külhoni magyarra és külhoni magyar az anyaországi magyarra.
"Nagyon nagy a felelősségünk, hogy ezt az összekapaszkodást, ami ma már természetes, azt megőrizzük, és ne hagyjuk azt, hogy a baloldal ismét szembefordítsa a magyart a magyarral. Nagyon sok emlékhely őrzi a magyarság egységét. Itt Újpesten is a székelykapu vagy a Trianon szobor kifejezi azt, hogy a magyar nemzet egységes, a magyar nemzet összekapaszkodott és világnemzet vagyunk. Minden magyar felelős minden magyarért"
- mondta Zsigmond Barna Pál.
A népszavazás és a következménye
2004. december 5-én a kórházak privatizációjáról és a határon túli magyarok könnyített állampolgárságáról tartottak népszavazást. Utóbbi kérdés késztette az akkori pártok politikusait intenzív kampányra: a Fidesz és szövetségesei az igen, a kormányzó baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével az elutasítás mellett kampányolt hevesen. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás végül érvénytelen lett, amit a Gyurcsány-kormány sikernek könyvelt el; nem került a kettős állampolgárság kérdése a parlament elé.
A szomszédos magyarságban a csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a 2008-as EU-csatlakozás miatt pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába.
Hat évvel később az immár kétharmados többséggel kormányzó Orbán-kormány első évében, 2010-ben a parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szó törvényt, amelyet később választójoggal is kiegészítettek.
