Papp László: alamizsnát sosem kértünk, de amiért megdolgoztunk, ahhoz ragaszkodunk

„Ami most a településeink adóbevételeivel történik, az nem szolgálja a helyben élők érdekét. Még akkor sem, ha tudomásul vesszük, hogy a gazdag településeknek van felelősségük a város határán túl is. Ennek a felelősségnek azonban van egy egészséges mértéke, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ellenkező esetben elveszítjük a hitünket az alkotó, teremtett munka értékében” – üzent Papp László az iparűzésiadó-rendszer tervezett átalakítására utalva az október 10-i debreceni alakuló közgyűlésen. 

A polgármester ünnepi beszédében – immár a belsőleg is megújult Régi Városháza Simonffy-termében – úgy fogalmazott, a debreceniség éltető eleme az erős gazdaság és a rendelkezési jog a megtermelt javak felett. – Ez számunkra tradíció. A város bevételei elsősorban Debrecen polgárait illetik és a mi felelősségünk, hogy ezek a bevételek úgy hasznosuljanak, hogy a cívisek javát szolgálják. Debrecen soha nem tért ki a kihívások elől, ha a haza érdeke úgy kívánta. A városnak soha nem a jó szerencse, nem a véletlen biztosította a fejlődést, hanem a szorgalmas, kemény munka. Alamizsnát sosem kértünk, de amiért megdolgoztunk, ahhoz ragaszkodunk – hangzott el. Papp László előző nap a Cívishír kérdésére sem rejtette véka alá ellenvéleményét az ügyben, amelyről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.

Papp László közölte: a debreceniség alapvetései nem változnak, akkor sem, ha körülöttünk forrong a világ, kormányok jönnek, mennek, ha új hatalmak akarják elvenni a szuverenitásunkat vagy újabb és újabb „messiások” ereszkednek le közénk (a politikus itt Magyar Péterre utalhatott, ha nem is nevezte meg). 

– Debrecen tíz éve működik együtt a kormánnyal; a most kezdődő önkormányzati ciklus végére Közép-Európa egyik legnagyobb, legfejlettebb gazdasága jön itt létre. Debrecennek 2030-ra olyan várossá kell válnia, ahol a fejlődés és a hagyományok harmóniában állnak egymással, a csúcstechnológiás gazdaság a környezetvédelem magas szintű érvényesülésével találkozik. Ahol a város és az együttműködő agglomerációs települések polgárai kiemelkedő életkörülmények között élhetnek, dolgozhatnak, szórakozhatnak. 2030-ra Debrecent a technológiai innovációk magyarországi központjaként, a fenntarthatóság bajnokaként és olyan városként kell, hogy ismerjék, amely kiemelkedő életminőséget és lehetőséget biztosít – szögezte le Papp László. A politikus a közgyűlésre ellátogató Gulyás Gergelyen keresztül a kormánynak is köszönetet mondott azért, hogy a „korszakalkotó programot az elmúlt évek minden nehézsége ellenére képesek lépésről lépésre megvalósítani” (Debrecen fejlődését az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű állami források segítették, és a város a következő években is reménykedhet bőkezű támogatásokban). 

Hangversenytermet emlegetett a miniszter

Az esküket megelőző köszöntőjében Gulyás Gergely hangoztatta, „Debrecen mindig is a szíve volt a hazának, ami a várossal történt, az az ország életére is hatással volt”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, Debrecen az egyik leglátványosabban fejlődő település, a vidéki városok közül a legnagyobb súllyal, erővel, befolyással bír. Szerinte ez a Kósa Lajos és Papp László nevével fémjelzett 26 évnek is köszönhető, majd a magas részvételre utalva megjegyezte, a 2024. júniusi választás korábban nem látott erejű legitimációt jelent a városvezetés számára. A tárcavezető eredményes ciklust, mindenki által támogatható ügyeket kívánt és azt, hogy az „együttműködés kultúrája” jellemezze az időszakot, az ugyanis egyszerre hiányzik Európában és Magyarországon is. Ha így lesz, akkor Gulyás Gergely szerint olyan beruházások valósulhatnak meg – külön említette a hangversenytermet –, amelyek azt vetítik előre, hogy „Debrecen legszebb napjai még mindig előttünk állnak”.

Kósa Lajos a református kollégium jelmondatát idézte – Orando et laborando! (Imádkozva és dolgozva!) –, majd lényegében erre ráültetve ismételte el a Fidesz-KDNP kampányüzeneteit. Vagyis azt, hogy a gender és a multikulturalizmus képében a debreceni értékvilág (hit, haza, család) is „sosem látott támadás alatt áll”. Ennek szerinte éppen a már említett jelmondat szem előtt tartásával lehet ellent tartani. – Véssük az eszünkbe, hogy hittel és munkával nyerhetünk. Akik ma „korszerűséget”, „trendet” hirdetnek, régen a múltté lesznek, miközben Debrecen még áll – mondta.

Az alakuló közgyűlés alkalmával felidézték a júniusi önkormányzati választások eredményeit. Így azt, hogy a 33 tagú közgyűlés 23 tagja az egyéni választókerületi szavazás megnyerésével (mind a Fidesz-KDNP képviselői), míg 9-en kompenzációs listán kerültek a döntéshozó testületbe. Ez utóbbiak közül négy képviselőt a Civil Fórum Debrecen Egyesület, hármat az Összefogás a Cívis Városért Egyesület, kettőt a Mi Hazánk ad.

Az eseményen – Debrecen történelmi hagyományai előtt tisztelegve – elhangzott a főbírói eskü, majd a közgyűlés tagjai, a polgármester és az alpolgármesterek is esküt tettek. Barcsa Lajost, Balázs Ákost, Puskás Istvánt és Széles Diánát október 9-én nevezte meg Papp László a következő ciklus alpolgármestereiként.

„Debrecen városának hasznára, javára” – olvasható a Simonffy-terem csillárán a régi főbírói eskü részlete, amelynek Papp László szerint útmutatónak, átérzendőnek kell lennie a közgyűlés összes tagja számára. – Üzenet évszázadok távlatából főbíró elődeinktől. Nekünk, mai képviselőknek, hogy soha ne tévesszük szem elől, mi végre vagyunk itt. Hogy legfőbb kötelességünk a cívisek, a debreceni polgárok közösségéről, e nagyszerű városról való gondoskodás – ezzel kívánt jó munkát a közgyűlés számára a városvezető.

A 2024. október 10-én megalakult debreceni közgyűlés elfogadta a polgármesteri illetményről szóló előterjesztést, amely alapján Papp László – a vonatkozó törvényi szabályozás értelmében – havi bruttó 1,3 millió forint illetményre, 195 ezer forint költségtérítésre, valamint 23 190 forint idegennyelv-tudási pótlékra jogosult (német komplex középfokú nyelvvizsgával rendelkezik).

Ratalics László