Hirdetés

Kritizálják a hallgatói szerződést a doktoranduszok

MTI

2012.02.13. 18:35

Magyarország – A Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint a hallgatói szerződés a jelenlegi formájában korlátozza a munkaerő – Magyarország által is vállalt – szabad mozgását, leginkább a legmagasabb képzettséget elérő doktoranduszok esetében.

Hirdetés

A szervezet szerint a mostani szabályozás – szembe menve az európai uniós vállalással – állampolgárság szerint különböző szabályokat állapít meg a felsőoktatásban ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben részt vevők számára, egyúttal a képzési területek szerint is megkülönbözteti a hallgatókat. Mint írták, fontos probléma, hogy a visszafizetés mentesítése nemi szempontból is különbségeket állapít meg a leendő hallgatók között. Kitértek arra is, hogy a külföldi munkatapasztalat fontos hozadékot jelenthet a tudományos kutatásban, de a jelenlegi szabályozás alapján éppen a legmagasabban kvalifikált szakemberek, a doktori fokozatot szerzettek külföldi munkatapasztalata előtt zárják le az utat.

Változtassák meg!

Mindezek alapján a DOSZ azt javasolja, hogy változtassák meg a szabályozást, és elsősorban munkahelyteremtéssel és további (anyagi és nem anyagi) ösztönzőkkel érjék el a mindenki által kívánt célt, a felsőoktatásból kikerülők magyarországi elhelyezkedését és munkavállalását. A közleményben hangsúlyozták azt is, hogy a társadalmi érdek és a nemzetgazdaság finanszírozási lehetőségei együttesen szükségessé tehetik a felsőoktatási képzés finanszírozási formáinak sokszínűségét és a képzés támogatásának feltételekhez kötését.

Ha elmegy, vissza kell fozetni a képzés díját

Ez a legitim törekvés azonban nem gátolhatja meg a Magyarország által nemzetközi megállapodásokban vagy az európai uniós alapszerződésben vállalt kötelezettségek érvényesülését, és nem okozhatja a társadalmi esélyegyenlőség jelentős korlátozását. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban elmondta: a jövőben három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezetnek be, a képzések zöme teljes állami támogatású, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek. A teljes és részösztöndíjas hallgatókkal szerződést kötnek, ebben a szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez 6, 10 vagy 12 évet jelenthet. Annak, aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást – mondta az államtitkár.

Szóljon hozzá!

Hirdetés