Szüreti hagulat két tételben II.

II. tétel: A jelen pillanatai

Tény, hogy a Kis-Küküllő menti borvidék még az átkosban 58 aranyérmet hozott Romániának, Zsidve, Fületelke, Egrestő , Bonyha, Balázsfalva és a környékbeli egykori szász, magyar és román falvak szőlőskertjei mára már világhírű borokat termelnek. A slágerbort Seprődi József bocsátja a világhír fényözönébe. A kibédi származású borász egy ideig a szőkefalvi pincészet vezetője volt, majd Dicsőszentmártonban telepedett le és saját borászati kombinátot alapított. Jellemző rá, hogy a szórványmagyarság sorsával annyira azonosult, hogy kedvükért református vallását unitáriusra cserélte. Az erdélyi alapítású felekezetet Dávid Ferenc, a szászból Kolozsváron magyarrá lett lánglelkű prédikátor hirdette meg a 16. század közepén; Erdély magyarságának mintegy negyede ma is ezt a vallást követi.

Seprődi József egyébként az ország 22 borbíráinak egyike. Borászatának elsősorban a Székelyföldön vannak lelkes hívei, éppen ott, ahol a ridegebb éghajlat nem teszi lehetővé a borszőlő beérését. Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Korondon meg is alakult a Seprődi József Borainak Baráti Köre. Tagjai minden évben részt vesznek Dicsőszentmártonban az új bor szentelésén, Seprődi ilyenkor napikig vendégül látja a borbarátokat, s mikor már kezdene a borvirág is nyílni az orrukon, akkor jól feltarisznyálva hazaengedi őket. A borbarátok meg is hívják vendégségbe Seprődi Józsefet, aki, természetesen soha nem jön üres kézzel, s így Gyergyószentmiklóson, Bajna György költő-író lakásán mindig van kóstoló Seprődi borából. Általa válik Kibéd bor nagyhatalommá is és ha hinni lehet a fámának, fiát is borásznak neveli, s így a Seprődi család dinasztikus viszonyt alakít ki a Kisküküllő boraival.

A Kis-Küküllő borait már a középkorban becsülték és itták is becsülettel az erdélyi fejedelmek udvaraiban,de jutott belőle Gyulafehérvárra, a római katolikus egyháznak is, csakúgy, mint a református és unitárius egyházaknak is. Prózaibb oldalát is ismerem a boroknak. Gyergyóban és Csíkban a sláger termék a pityóka (burgonya). Nos,a zord éghajlaton jól termő pityókáért a gyergyóiak és csíikiak bartellben szőlőt hoznak a Kis-Küküllő mentéről, s otthon abból készítenek bort. Így történik meg gyakran, hogy Seprődi borát Csíkban és Gyergyóban is kóstolni lehet. Egyre-másra születnek meg a borpincék, ahol már vásárolni is lehet és a szüret, Seprődi József borászata így válik székely üggyé. Hát még ha megszületne a székely autonómia, micsoda székely exportcikk lenne Seprődi bora! A deszka és az ásványvíz mellett.

Szovátán van egy jó barátom, az immár nyugdíjas Bartha János, a fürdővállalat egykori főorvosa. Ő szintén Dicsőszentmártonban született és gyakran elbeszélgetünk erről a Kis-Küküllő menti városkáról, ami még a múlt század húszas éveiben Sipos Domokos, nagytehetségű költő és újságíró munkásságával vált az erdélyi magyar irodalom fénykörébe. Sipos Domokos korán meghalt, s a kis, békés hangulatú Dicsőszentmárton is áldozata lett a nagy román tömegeket betelepítő iparosítási politikának. Ma a lakosság nagy része román, csak néhány száz magyar lakosa van. Bartha dokival nagyokat sóhajtozunk beszélgetés közben. Ilyenkor aztán kibont egy boros palackot, s azt mondja: – Gyere, koccintsunk Seprődi Jóska barátunk borával! Ennél nem számít, hogy román vagy magyar!

Bereczki Károly