Felmentették a pedofil vád alól a volt papot

Felmentette a szexuális erőszak és a szexuális visszaélés bűntettek vádja alól az elsőfokon eljáró Debreceni Törvényszék november 26-án azt a volt római katolikus papot, akivel szemben kiskorú lányok fogdosása miatt indított büntetőeljárást a nyomozóhatóság 2024 májusában. Ugyanakkor bűnösnek találták becsületsértés vétségében az egyik gyerek hajának meghúzása miatt. Az eset a polgári általános iskolában, egy hittanóra végén történt. Ezért 5 évre eltiltották minden olyan foglalkozástól, amely során 18 év alattiak nevelését, felügyeletét, gondozását végezné vagy ilyen személlyel hatalmi, befolyási viszonyba kerülne. 

Az ítéletet megelőző szerdai vádbeszéd szerint az 59 éves polgári férfi az iskolai hitoktatások alkalmával az egyik, 12 év alatti sértett mellét 3-4 alkalommal, a másik lány mellét egy esetben érintette meg szexuális indíttatásból. Az ügyészség a vádról azt állította, hogy az igazságügyi pszichológus szakértők véleményére és a kiskorú sértettek vallomásaira építette fel. Mondván, ezek a vallomások a bírósági ügyszakban is következetesek, a vádirattal egyezőek voltak, „bár némi újdonság fellelhető volt bennük”. A kiskorú tanúk – osztálytársak – vallomásai szintén a vádat erősítik, tette hozzá az ügyész, igaz, csak közvetett tanúkról van szó, tehát egyikük sem volt jelen a vádlott terhére rótt szexuális bűncselekményeknél. Az ügyész letöltendő fegyházbüntetést kért a vádlottra és azt, hogy véglegesen tiltsák el a 18 év alattiak nevelésével, felügyeletével, gondozásával összefüggő foglalkozásoktól, tevékenységektől.

Az ítélet bírói indoklása során elhangzott: tényszerű, hogy a tanórák során M. L. olykor megérintette a diákokat, hol dicsérően megsimította a fejüket, máskor rosszallóan megszorította a vállukat. Előfordulhatott, hogy valamelyik sértettet megérintette a mellénél, de nem bizonyítható. Az viszont igen, hogy ha a vádlott ezt meg is tette, az nem szexuális célzattal történt.

A férfi terhére rótta a vád azt is, hogy az egyik lány pólóját felhúzta. Ezt a bíróság elvetette, mondván, a jelenetet látta az osztály. S a vallomások szerint M. L. büntetésből kérte a fecsegő diáktól, hogy álljon fel a helyéről. Ekkor csúszott fel a felsője, de mindössze a melltartópánt alsó része villant elő, semmi egyéb nem történt – hangzott el. Traumát az igazságügyi szakértő szerint nem éltek át a sértettek sem ekkor, sem az előbbi alkalommal – jelentette ki Balláné Szentpáli Edit bíró.

A hajhúzás esetében viszont M. L. vétkes, szól az ítélet, mert túlment a pedagógusok számára kijelölt határon. Ezen az sem változtat, ha a fegyelmezett alsó tagozatosokhoz szokott férfi nehezen viselte, hogy a kamasz felsősök nem figyelnek oda, beszélgetnek, esznek, isznak, felállnak az óráján. A bíróság azt is kimondta, hogy a hajhúzás nem úgy történhetett, ahogyan a vádlott állítja. Hanem a vádlott direkt módon meghúzta annak a lánynak a haját, aki még a közös imádság befejezése előtt megpróbálta elhagyni a tantermet. Ezért döntött a bíróság a cikk elején említett 5 évre szóló tiltástól.

Felvette a gyerekek stílusát, amit nem lett volna szabad, kellett volna húzni egy határt, amely alá nem süllyed – fogalmazott a bíró.

Balláné Szentpáli Edit az indoklás során arra is kitért, hogy a kiskorúak nyomozati szakban zajló meghallgatása rengeteg kritikát von maga után. Mint ecsetelte, hiába igényelnének ezek az események különleges elbánást, méltányosságot, a gyakorlatban nem sikerül betartani az előírásokat: nem figyelnek oda a kiskorúakra, nem biztosítják a szükséges nyugalmat, érzelmi biztonságot. 

Azaz hiába nyomnak a gyerek kezébe plüssnyuszit, ha a nyomozó a kihallgatást telefonálásokkal szakítja meg, idegenek jönnek, mennek az irodában és nem ügyel az egyéb zavaró tényezők kiiktatására.

Politikai kényszer?

Az ítélethirdetést megelőző védőbeszédben a védelem a vád megalapozatlanságát, a bizonyítás hiányát rótta fel, abszurdnak nevezve a sértetti vallomások és a pszichológiai szakvélemény bizonyító erejét. Kifogásoltak, hogy a szexuális bűncselekményeket kizárólag a két gyerek vallomásaira alapozzák, miközben a védelem szerint már a rendőrségi kihallgatásuk is szakszerűtlenül, például a befolyásmentesség figyelmen kívül hagyásával, kifejezetten irányított kérdésekkel zajlott. A legmegdöbbentőbb mégis az volt – hangzott el –, hogy a kihallgatást végző főnyomozó az egyik kislánytól „nevetgélve azt kérdezte, élvezte-e a melle megfogdosását”. A kiskorúak kihallgatására vonatkozó szigorú eljárásjogi garanciákért az ügyészséget is felelősség terheli – tette szóvá a védelem.

Emlékeztettek: az ügyben meghallgatott iskolaigazgató és pedagógusok képtelenségnek tartották, hogy a vádlott szexuális bűncselekményeket követett volna el a tanintézményben. A védelem azzal is érvelt, hogy a tavalyi kegyelmi botrány óta a nyomozóhatóságok nem kizárólag szakmai indíttatásból járnak el a kiskorú sértetteket is felvonultató hasonló ügyekben; a közvélemény és a politikai jellegű elvárások iránti megfelelési kényszer is hatással van a büntetőeljárásokra. 

Az események hátterében feltűnik az egyik sértett édesapja is, aki haragot táplált a vádlott iránt, miután a közelmúltban botrányosan viselkedett egy misén és emiatt hatósági eljárás indult ellene. A másik sértett édesanyja pedig rendszeresen megjelenik az iskolában mindenféle vélt sérelem okán, a „bolhából is elefántot csinálva”, ahogy az iskolaigazgató fogalmazott. 

A terhelt, M. L., teológia diplomával rendelkezik, 33 évet szolgált papként – 19 településen. A polgári iskolában 2023 szeptemberében kezdett hittant tanítani. Két és fél hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Az utolsó szó jogán hangsúlyozta: nem követett el semmiféle szexuális bűncselekményt, nem gyermekbántalmazó, sem pedofil, s nem tett kétértelmű, félreérthető mozdulatot. Azzal védekezett, hogy az őt megvádoló lányok bosszúból vallottak ellene, mert szigorúan vette a rend betartatását az óráján. Azt mondta: amikor az egyik sértett idő előtt távozott volna a tanóráról, megfogta a táskáját, hogy visszatartsa. A lány kiengedett haja a táska alatt volt, ezért akaratlanul meghúzta a haját ily módon.

Az ítélet ellen az ügyészség téves minősítés miatt fegyházbüntetés kiszabása, míg vádlott és védője a becsületsértés esetében elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett. Az ügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla dönt.

Ratalics László