Bajnai Gordon Fidesz-démonizálása

Két órát szánt Bajnai Gordon a debreceniekre, de leginkább a Fideszre. A lakossági fórumára a Cívishír is elment, hogy a kiegyensúlyozottságunk ne szenvedjen csorbát. Olybá tűnt, mintha egy nyugdíjas klubba csöppentünk volna, az átlagéletkoron még a néhány huszonéves jobbikos sem tudott sokat javítani. A Bika Hajós Alfréd-terme egyébként szépen megtelt, legalább annyian voltak, mint egy Megye II-es falusi rangadón húsvétkor.

Az idős nénik és bácsik egészen biztosan nem a Fidesz felhívására tették tiszteletüket, mert ragyogott a tekintetük a volt miniszterelnök érkezésekor. Bajnai Gordon jól fésült, fiatal amorózónak tűnt a nyugdíjasok sűrűjében, és felvezetés gyanánt tartott egy félórás Fidesz-démonizáló kampánymonológot. Csak éppen arról nem volt szó, hogy az Orbán-kormány mikor kezdi deportálni a hatvanon túliakat, egyébként Debrecenben is elmondta, hogy a Fidesz gazdaságilag tönkretette az országot, csigolyánként töri szét a demokrácia gerincét, felszámolta a szolidaritást, nemzetközi elszigeteltségbe sodorta Magyarországot, mely letért a haladás útjáról. A nyolc év MSZP-SZDSZ kormányzásról - benne az ő miniszterelnökségéről - vajmi kevés szó esett, egy mondatban annyit jegyzett meg, hogy a Fidesz kétharmados győzelmének a korrupció, a politikai tehetetlenség és félbehagyott reformok voltak az okai. Bővebb kifejtésre nem volt igény. A társadalmi válság gyökereként a 2002-es választásokat jelölte meg, amikor elmondása szerint a Fidesz kettéosztotta az országot.

A fideszes Békemenet „Nem leszünk gyarmat” szlogenjére reagálva kifejtette, hogy túlélés csak az Európai Unióban képzelhető el, mert az EU számunkra Noé bárkája ebben a világgazdasági helyzetben. Vallomása szerint azért lépett újra a politika színpadára, mert az Orbán-kormányt meg kell buktatni, és a 2014-es sokkal több lesz, mint egyszerű választás. A debreceni repülőtér nagy forgalma is annak tulajdonítható, hogy egyre többen mennek el az országból – mondta. Ezt viccnek szánta. Vagy nem. A városi tévé kamerájától és operatőrétől akkor éppen nem láttuk az arcát. Félóra után a legjobbkor hagyta abba, mert néhányan már bóbiskolni kezdtek a teremben. A retorikával még nem ártana küzdenie 2014-ig, ha komolyan gondolja...

Ha már Debrecenben járt, akkor a Hajdúbétről beszélnie kellett. A moderátor fel is vezette a témát, és jött a vallomás! A baromfifeldolgozó csődjében megnevezett egy felelőst, sose találják ki, Orbán Viktort, aki az első kormányzásakor duplájára emelte a minimálbért, ezzel pedig a nehéz helyzetben lévő Hajdúbétre elviselhetetlen terheket rótt, mert szinte mindenki minimálbérért, vagy nem sokkal többért dolgozott. Így mondta! Egyébként az ügy kapcsán ártatlanságát bizonyítottnak látja, mert az összes pert megnyerte, amit rágalmazásért indított. Elárulta, hogy az általa vezetett Wallis a Hajdúbéten tízmilliárd forintot bukott, ami a cég vagyonának a felét tette ki, és ez számára is óriási kudarc.

Rögtön elsőként egy népfelkelést sürgető hölgy jutott szóhoz a közönség soraiból. Bajnait nem kapta el a forradalmi lendület, higgadt bölényként a játékszabályok betartására szólított fel. Egy másik néni erre Bajnai Gordon nyugalmat sugárzó hangjáról tartott rövid értekezést.

Nehezen teltek a percek. Külön a szónok kérésére megkapta a szót egy fiatal jobbikos, aki azt tudakolta, hogy ha kormányra kerül, akkor üldözni fogja-e a Magyar Gárdát és a Szebb Jövőért Egyesületet, melynek tagjai „oda is elmennek, ahová a rendőrök nem mernek”. Bajnai azt felelte, hogy egy erős, politikai ideológiáktól mentes Polgárőrség pártján áll, s ellenzi a pártokhoz kötődő menetelők tevékenységét. Nem a Jobbik, hanem a magyar sajtó kapcsán jutott eszébe Joseph Goebbels, mondván, hogy minden sajtótermék a pártok propagandagépezetének része.

Legvégül - találtunk valami említésre méltót a jegyzetfüzetben - a jövő is napirandre került, de csak úgy, hogy Ausztria nem leszünk egyhamar, és csodát itt senki ne várjon. Az elején erre nem adtunk volna esélyt, de két órán keresztül odáig jutott, hogy még a Fidesszel is képes lenne együttműködni, a Jobbikkal azonban semmiképpen. Akadt néhány agyzsibbasztó kérdező is, de Bajnai Gordon velük is végtelenül türelmesen bánt, és az előre megadott finisre még ráhúzott húsz percet. Akiben a mondandója mély nyomot hagyott, lelkesen tapsolt, mi gyorsan leléptünk a színről, hogy elkerüljük a tumultust az kijáratnál...