Visszatért a debreceni városházára a „Terminátor”
Az önkormányzat civil stratégiáját kritizálta az október 24-i közgyűlésen Lukács Zsolt, aki augusztus végén már „megkínálta” a városvezetést egy, a Fidesz hitelességéről szóló monológgal; a férfi állampolgári jogon szólt hozzá a vonatkozó napirendhez, de míg a nyáron nem nagyon találtak fogást a mondandóján, mostani megszólalásával hagyott felületet a visszatámadásra.
Lukács Zsolt – a szabályoknak megfelelően – három percet kapott a hozzászólásra, amelyben a civil stratégia 2022-es és 2023-as megvalósításáról szóló 24 oldalas beszámolót „győzedelmes téesz-jelentéshez” hasonította. Bayer Zsolt publicista 2017-ben arról beszélt, hogy „taknyukon és a vérükön kellene kirángatni” a Parlamentből azokat az aktivistákat, akik egy, a civil szervezetek működését általánosságban korlátozó törvényjavaslat ellen tiltakoztak az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának ülésén – idézte fel, hozzátéve, a Fidesz és a civil szervezetek viszonya „közel sem volt felhőtlen” az elmúlt években.
Kritizálta a civil szervezetként feltűnő, ugyanakkor a helyi Fideszhez szorosan kapcsolódó, részben önkormányzati finanszírozású Future of Debrecent, amely Lukács Zsolt szerint tízezer fa ültetésével sem fogja tudni megvédeni a várost az akkumulátorgyárak szennyezésétől. – A kormánnyal kooperálva Debrecenbe hozták az egyik legveszélyesebb, az összes mérgező anyagot felhasználó ipari tevékenységet. Az akkumulátorgyárak a termelésük maximumán több tízezer tonnát fognak feldolgozni ezekből – címezte a városvezetésnek a már sokszor megfogalmazott félelmet. Szerinte ezekről a beruházásokról
helyi népszavazást kellett volna kiírni, mert a végső szó kimondásához kizárólag azoknak van joga, akiknek az életét közvetlenül befolyásolják e gyárak. Nem a XII. kerületi villájában üldögélő miniszterelnöknek, hanem a debreceni polgároknak – tette hozzá, megjegyezve, a Fidesz e vonatkozásban el is lehetetlenítette a helyi népszavazás intézményes jogát.
Lukács Zsolt az Átlátszó minapi cikkét is felhozta, mondván, Orbán Viktor veje, Tiborcz István 540 milliárdos irodabizniszére van pénz, a Debrecen vízellátására nincs (a Cívishír megírta, az önkormányzat közleményt adott ki a héten arról, hogy miért téved az Átlátszó ebben az ügyben). Zárszavában arról beszélt, ideje lenne „új és valódi”, a városlakókkal közös civil stratégiát kialakítania az önkormányzatnak, mert mindkettőnek ez az érdeke.
Milyen fordulat esetén tenné le a lantot Debrecen polgármestere? Milyen döntés született az Acsádi úton és a Faraktár utcán tervezett lakóparkok esetben? Kattintson, megtudja!
A düh rossz tanácsadó
A civil stratégia megvalósításáról szóló előterjesztést előzetesen Széles Diána alpolgármester vezette fel, elismerve annak „szűkszavúságát”. Hangsúlyozta: mintegy 1600 civil szervezet van bejegyezve debreceniként, a legjobb megoldás az, ha adott témákban működnek együtt egy részükkel. Akik a szabadidejükben az önkormányzat számára fontos célok érdekében közösséget építenek, azokat támogatni kell, mögéjük állni – hangzott el a vezérgondolat.
A hozzászólást az alpolgármester úgy kommentálta, „baloldali politikusként” nem meglepő, hogy Lukácsnak a téeszek jutottak eszébe, másrészt a megnyilvánulása nem a politikusokat bántja, hanem a városért dolgozó civileket „üti szíven”.
A közgyűlés után Lukács Zsolt a Cívishír kérdésére úgy nyilatkozott, az MSZP tagja.
Komolay Szabolcs frakcióvezető-helyettes (Fidesz-KDNP) a „politikai handabandázáshoz” nem szólt hozzá, de annyit megjegyzett, hogy az ilyen megszólalások esetében „a gyűlölet nem jó tanácsadó”. 2022-ben és 2023-ban több mint 160 esetben támogatták civil szervezetek munkáját, hangzott el (ez nem ennyi különböző szervezetet jelent, hiszen a két év során voltak átfedések).
A Future of Debrecent védve Blair H. Sheppard Tíz év múlva itt az éjfél című könyvét ajánlotta Lukács Zsoltnak Balázs Ákos alpolgármester, mondván, a szervezet egy sor akciót folytat a környezetvédelem, a fenntarthatóság jegyében.
Papp Csaba fideszes önkormányzati képviselőként és a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) vezetőjeként a 19 tánccsoportot, egyesületet bevonó Mozdulj, Debrecen! programot védte, amely keretében foglalkozások ezreivel igyekeznek változtatni a mozgásszegény életmódon, kiküszöbölni az emiatti egészségromlást.
Papp László polgármester szerint a közgyűlés valamennyi tagja egyetért abban, hogy a „nagypolitika”, a „bayerzsoltozás” nem ebbe a terembe való, a debreceniek pedig a június 9-i helyhatósági választásokon az épülő akkumulátorgyárak tudatában szavaztak. Az ő meglátásában a civil stratégiát nem pártpolitikai alapon kellene véleményezni, míg a Future of Debrecen aktivistái a véleményeikkel, javaslataikkal, ötleteikkel a városért tevékenykednek.
Közölte: az akkumulátorgyárak ügyében a helyi választópolgárok érdekeit képviselik a kormánnyal szemben, ennek is köszönhető, hogy néhány hete az ipari károsanyag-kibocsátási határértékeket korlátozták, így a jelenlegi értékek már a németországi követelményekkel azonosak.
Az Átlátszó cikkét a polgármester „egy halmaz hülyeségnek” nevezte és több nagyértékű víziközmű-beruházást hozott fel példaként arra, hogy miért nem felel meg a valóságnak az, amit a hírportál sugalmaz, vagyis a debreceni projektek törlése, leállítása. Így „Magyarország legnagyobb víziközmű-infrastruktúra tervezési folyamataként” említette azt a keleti városrészt érintő 3 milliárdos projektet, amely a jelenleginél sokkal nagyobb kapacitású víz-, csatorna- és közműhálózat kiépítésének tervezői munkálatait foglalja magában. Utalt arra a 17 milliárd forintos, nemrég befejezett beruházásra is, amely révén az eddigi 30 ezer köbméter helyett 54 ezer köbméter felszíni víz érkezik ivóvízkénti felhasználására a városba.
A civil stratégia megvalósulásáról szóló beszámoló néhány pontban
- A Mozdulj Debrecen! mozgalmat azután hívták életre Széles Diánáék, hogy az önkormányzat és a Debreceni Egyetem felmérésből az derült ki, a résztvevők jelentős része szívesen bekapcsolódna egészségfejlesztő programokba, munkaidőn túl, leginkább gerinc- és gyógytorna céljából, valamint szívesen fogadna ingyenes, könnyen hozzáférhető szűrőprogramokat. 2022-ben és tavaly mintegy 2300 foglalkozáson – gerinctorna, jóga, zumba, pilates, alakformáló aerobik, frissítő torna, szívbarát tematikus séta, közösségi futás, senior örömtánc stb. – 47 ezren vettek részt tapasztalt gyógytornászok, sportedzők irányítása mellett. Aktív együttműködésben állnak 19 tánccsoporttal, egyesülettel. A Mozdulj, Debrecen! már mozgásfejlesztő iskolaprogrammal is rendelkezik, míg a DAEFI közel 39 ezer gyermek egészségügyi szűrését végezte el.
- A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum programjai közvetlenül 4500, közvetetten két és félszer ennyi embert értek el.
- A Debreceni Karitatív Testület segítette az ukrajnai menekültek ellátását, támogatta a nyári gyermekfelügyeletet, több ezer nehéz helyzetű családnak segítettek tanszergyűjtéssel, karácsonyi adományozással, de a szervezet amúgy is meghatározó szereplője a helyi adománygyűjtéseknek és a felajánlások szétosztásának.
- A közösségépítés és a kulturális ösztönzőprogramok támogatásával segítették mások mellett a Könyv Barátai Hálózatot, a Batthyány utca üzleteit és egyesületeit összefogó, utcafesztivált, gyermekbolhapiacot, latin táncestet rendező Debreceni Kreatív Közösséget, az ezrek érdeklődését nem véletlenül kiváltó könnyűzenei Made In Debrecen Fesztivált, az Új Galériát működtető Debreceni Képzőművész Céh Egyesületet.
- A polgármesteri vezetés több területen megteremtette és folytatta a közvetlen tapasztalatcsere lehetőségét a társadalmi szervezetekkel. 2022 óta ifjúsági, könnyűzenei, képzőművészeti, építészeti és irodalmi kerekasztalok segítik a város kulturális vezetésének döntéseit, tolmácsolják az adott terület szereplőinek véleményét, javaslatait. Debreceni civil érdekegyeztető fórumok: Idősügyi Tanács, Debreceni Ifjúsági Önkormányzat, Debreceni Karitatív Testület, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, Képzőművészeti Kerekasztal, Építészeti Kerekasztal, Gasztronómiai Kerekasztal, Könnyűzenei Kerekasztal, Debreceni Zenei Tanács.
- 2022-ben létrehozták a Fenntartható Debrecen Díjat azokat a helyi cégeket, munkaadókat, vállalkozásokat jutalmazandó, amelyek csökkentik a károsanyag-kibocsátást és működésük során mellőzik az egyszer használatos műanyagok alkalmazását. Tavaly megalapították az Év Cívis Háza díjat. Ez a Debrecen építészeti hagyományait és a cívis identitást tükröző épületek, a jó gyakorlatok elismerésére szolgál.
- Közművelődési feladatokra az önkormányzat két év alatt 4,8 millió forintot fizetett 6 civil szervezet részére, míg szociális és gyermekjóléti feladatokra két civil szervezettel (Héra Egyesület, Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület) szerződött. A Héra Egyesület ennek kapcsán 26 millió forintban részesült. 2022-ben és 2023-ban 13 civil szervezet 14 önkormányzati tulajdonú ingatlant bérelt kedvezményesen vagy ingyenesen.
Ratalics László
