Ez lehet a megoldás Debrecenben, ha a Roncsbárnak mennie kell

Három, egymással szomszédos belvárosi ingatlan beépíthetőségének jelentős növelésével újabb lépést tehet a debreceni önkormányzat a Roncsbár alternatívája felé; az építési szabályzat módosításához szükséges döntés az augusztus 29-i városi közgyűlésen esedékes.

Az alaphelyzet 2022 közepére kirajzolódott: Debrecen legnépszerűbb szórakozóhelyének a Fórum bevásárlóközpont bővítése miatt el kell költöznie abból a Csapó utcai ingatlanból, amelyet a 2012-es nyitásuk óta a Cívis Ház Zrt-től béreltek. Bár a Roncsbár tulajdonosai annak idején úgy vállalták az épület átalakítását és közműfejlesztéseit, hogy tudták, a pláza idővel az ő kontójukra fog terjeszkedni, a maguk részéről – érthetően – nem örvendtek a fejleménynek. Főleg azért, mert a Csapó utcai helyükhöz hasonló adottságú, egyben elérhető ingatlanokban nem dúskál a belváros, valamint a szórakozóhely továbbfejlesztésében, így egy nemzetközi színvonalú koncertterem kialakításán gondolkodtak.

Mivel a városvezetés is érezte, hogy nagyon rosszul jönnének ki a debreceni koncert- és éjszakai életet meghatározó Roncsbár ellehetetlenüléséből, a felek többször tárgyaltak a folytatás lehetőségeiről. Nyilvánosan erről senki sem akart beszélni, de egyes, közelmúltbeli eseményekből kirajzolódik, hogy hol és milyen adottságokkal jöhet létre a most ismert Roncsbárhoz hasonló szórakozási lehetőség.

Működhetne az átjárás

Az önkormányzat az új hely – mintegy másfél ezer négyzetméternyi – alapterületét a Dósa nádor tér 2. és 3. szám, valamint a velük hátulról szomszédos Liszt Ferenc utca 7. szám alatti Színészház telkének összevonásával biztosítaná. Az így létrejövő ingatlanon kizárólag kulturális közösségi központ funkcionálhatna azt kiszolgáló kereskedelmi vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással. Ennek az előkészítése történik meg az augusztus végi közgyűlés által, az ingatlanok nem mellékesen az önkormányzat és cégei (Debreceni Vagyonkezelő Zrt., Cívis Ház Zrt.) tulajdonában vannak. 

A fejlesztés megvalósíthatósága érdekében – érvel a főépítészi előterjesztésben Gábor István – a maximális beépíthetőség mértéke 60-ról 90 százalékra, míg a zöldfelület minimális mértéke 20-ról 5 százalékra csökkenne.

Egy, az önkormányzat által július végén kiírt tervpályázat dokumentációjából az is kitűnik, hogy mit szeretnének látni a „könnyűzenei központban”:

• legalább 600 fős koncerttermet minimum 40 négyzetméteres színpaddal (a környező lakóépületek miatt hangsúlyos a hangszigetelés), két külön bejáratú, színpadkapcsolattal rendelkező öltözővel;
• minél nagyobb fedett udvart színpaddal úgy, hogy napközben a természetes megvilágítás érzetét keltse (a hangszigetelés ebben az esetben is fontos);
• pultokat az előbbi helyszíneken;
• melegkonyhát;
• legalább 600 főre szabott ruhatárat;
• vendéglátóteret az utca szintjében is;
• szálláshelyek kialakítását a Színészházban költséghatékony, de színvonalas módon;
• időszakos gyalogos átjárás biztosítását a Dósa nádor tér és a Liszt Ferenc utca között (fedett udvaron keresztül);
• VIP teret;
• teherliftet a színpadtechnika és az áruk mozgatásához;
• ideiglenes parkolás biztosítását az előadók, áruszállítók számára;
• irodákat, öltözőket, raktárat.

Abban is a tervezői képzeletet venné igénybe a város, hogy miként illeszkedhetne mindez a műemléki környezetbe. Lévén a szórakozóhely a Liszt Ferenc utca felől lényegében a Csokonai Színházzal, a Dósa nádor téren a Szent István szoborral érintkezne.

A tervpályázat komoly fejtörésre késztetheti az építészeket, hiszen elvárás, hogy az épület „idézze meg az egymásra rétegződő (történelmi) környezetkultúrákat”, miközben a történelmi korára valló, sajátságos, egyedi elemeket is tartalmazzon. Ugyanakkor megbízhatóságot, tartós értékrendet, fejlődési lehetőséget közvetítsen. Az önkormányzat a pályaművek megvásárlásra nettó 8,5 millió forintot fordíthat (az első díjra rangsorolt pályamunka alkotója 4 millió forintot kaphat). Eredményhirdetés november 8-án várható.

A cikkben taglalt előterjesztés a Dósa nádor tér 4., 6., 7. szám alatti ingatlanokra – az egykori ÁNTSZ-épületre – is kitér. A beépíthetőséget ezek esetében is 90 százalékra emelnék a zöldfelület minimálisan 5 százalékra csökkentése mellett. A módosítás oka az, hogy az ingatlanokon a „területhez illeszkedő, magas építészeti színvonalú fejlesztés” valósulhasson meg.

Ratalics László