Kenyérbéllel élesztették újjá a hit falait Debrecenben

Ebben az évben befejeződnek a templom külső munkálatai; jelenleg a toronysüveg lemezelése zajlik, erre kerül majd a kereszt, ami tovább emeli a torony fényét és méltóságát. Ezt követően elbontják az állványzatot – tudtuk meg Gál Attilától, a Debreceni Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyház felújítását végző társaság ügyvezetőjétől. – Számításaink szerint még novemberben kikerülnek a templomból a festőállványok, és elkezdjük a hiányzó belső márványburkolatok lerakását. Megkezdődik a kertépítés is, és ha a Jóisten megsegít minket, jövő pünkösdre a mi építészeti részünk befejeződik. A művészi festők azonban még dolgoznak majd, hiszen a templom alján, körben, mindenütt figurális festés lesz.

A Debreceni Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyházat – vagy ahogy mindenki hívja, az Attila téri templomot – 1910. május 22-én adták át. Azóta most először esik át teljes körű felújításon, amely 2,5 milliárd forintos beruházás keretében valósul meg. A munkálatok 2024 januárjában kezdődtek: az épület új padlót kap, megújult a fűtés- és hűtésrendszer, cserélték az elektromos vezetékeket, a főfalakat lélegzővakolattal látták el. Kibontották a korábban befalazott gótikus ablakokat, statikailag megerősítették a tetőszerkezetet, előpatinázott vörösréz lemezzel fedik a toronysüveget, és a park is megújul. – Seres Tamás restaurátor, festőművész vezetésével készülnek az új festmények. Ezek a bizánci hagyományokat követő figurális festések, amelyekről a festők folyamatosan egyeztetnek Kocsis Fülöppel, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájával, hiszen mindennek szigorú rendje van a templomban – folytatta Attila. – A benti burkolatok mindenhol márványból készülnek, épül egy új, márványborítású oltár is. A baldachinos főoltár teljesen megújult. A belső festések nem is látszódtak már, szinte fekete volt a burkolat, most ez is eredeti állapotban megtekinthető. A felső részt apró, egycentis mozaikokból rakták ki, továbbá a baldachin kőoszlopai is újjáéledtek – sorolta.

A legnehezebb munka a templom téglahomlokzatának megújítása volt. Nem magasnyomású mosóval estek neki a felületnek, hogy eltüntessék az elmúlt 115 év szennyeződéseit, hanem több mint tízezer tégladarabot cseréltek ki, a réseket kifugázták, a felületet újracsiszolták, majd speciális vegyszerrel impregnálták. Tizenöt ember két hónapon át csak az aprólékos csiszolást végezte. – A téglákat sem a tüzépen vettük, hanem a korábbi kerítést bontottuk el. Az alapanyagot egyesével megtisztítottuk, hatcentis darabokra vágtuk, és ezt építettük vissza a falba. Félelmetes, mennyit véstünk! Több mint tízezer téglaburkolatot építettünk be speciális technikával, így megőrizve az eredeti struktúrát és patinát. Nagyon büszkék vagyunk rá! – mondta Attila, hozzátéve: százévente minden templomra ráfér egy ilyen volumenű felújítás.

Új festményeket is láthatnak majd a hívek

A munka az elmúlt két évben sok álmatlan éjszakát okozott Attilának és cégtársának, Som Jánosnak. – Olyan szépen megépítették az elődeink ezt a templomot, hogy nekünk nem szabad rossz munkát végeznünk, sőt, még a közepes minőséget sem engedhetjük meg magunknak – fogalmazott. Közel száz ember dolgozott és dolgozik ma is azon, hogy a hívek egy csodálatos templomba térhessenek be. – Több templomot és régi épületet újítottunk fel, nagy rutinunk van, így tudjuk, hogy a „csontvázak" munka közben potyognak ki, és azt kezelni kell. De mindig optimistán álltunk hozzá, és mindenre találtunk megoldást. A felújítással kapcsolatban hetente egyeztetünk az egyházmegyével, megbeszéljük, mit hogyan csinálunk, a megrendelőnek van-e valami újabb igénye, más elképzelése. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de például a szentély márványlábazatát általában felragasztják a falra, mi pedig úgy terveztük, bevéssük, hogy síkban legyen. Fülöp atyának tetszett az ötlet, így megvalósítottuk. Az ambon (az igehirdetés helye – a szerk.) egy darab, 15 centiméter magas kőből lesz faragva, azt pedig nem sablonméretre vágott márvánnyal borítjuk, hanem egyetlen, egybefüggő márványlappal. Ezek az általunk kitalált plusz elemek, mellyel hozzájárulhatunk eme csodás épülethez – mondta.

A szentély előtt található ikonosztázionhoz nem nyúltak, hiszen azt Makláry Zsolt sárospataki művész néhány évvel ezelőtt készítette. Újdonság viszont a szentély mellett kialakított Mózes-kápolna: korábban itt csak egy kis beugró volt, most viszont alkalmas tér lesz kisebb misék és keresztelők megtartására is. A szentélyben új festmény látható: a szakemberek szerint a korábbi nem volt megőrzésre alkalmas, így elkészült a Tanító Jézus. A kupolában lévő Szűz Mária-freskó is megújult. A restaurátor kenyérbéllel tisztította meg a felületet úgy, ahogyan több száz évvel ezelőtt is tették a mesterek. – El lehet képzelni, hány száz kiló kenyérbélre volt szükség! – mosolygott Attila. – A korábbi festmények, freskók már alig látszódtak, az oszlopok aranyozása sem volt felismerhető. Most minden eredeti szépségében tündököl majd, az új festmények pedig szemet gyönyörködtetőek lesznek. A restaurátorok megtisztították és kijavították az ólomüvegeket, a rózsaablakokat is. Érdekesség még, hogy a karzatnál lévő egyik rózsaablakot korábban egy szerkezet takarta el. Nem illett ide, így úgy döntöttünk, készíttetünk egy fémszerkezetet, ami látni engedi a csodálatos ablakot. Nem volt egyszerű, de megoldottuk! – jegyezte meg.

Attiláék nagyon jól ismerik a festőket, a restaurátorokat – mint mondja, gördülékenyen megy a munka. Olyan templomot szeretnének „kiadni a kezükből", hogy ha valaki belép, azt mondja: ez igen! – Kérés volt, hogy a karzatra ne csak kívülről lehessen feljutni, ezért ki kellett vésni a másfél méteres falat, de ezt is megoldottuk. Fent még dolgoznak a festők, emiatt a padlózat sincs kész, de hamarosan annak is nekiláthatunk. Új, LED-es világítást építettünk be, ami energiahatékonyság szempontjából sem lesz elhanyagolható. Dolgozunk azon is, hogy kialakítsuk a legjobb hangzást, olyat, ami a körmenetre is alkalmas – tette hozzá, majd még egy érdekességet mesélt. Mint arról korábban beszámoltunk a Cívishíren, 1914-ben ekrazitbombával akarták megölni a püspököt Debrecenben; a merénylet során három személy vesztette életét. Az elhunytak képei a templom falán voltak, a szentélyben. – Győri Lajos barátommal, restaurátorral beszéltük, hogy mit kellene csinálni a képpel, hogyan kellene beilleszteni a festési projektbe. Kis gondolkodás után azt mondta: „enyv, gézlap, enyv, gézlap, kis melegítés" – és ma már a gézen van a kép. Elmondva hihetetlennek tűnik, de ezzel a technikával vászonra, falra kasírozható az eredeti kép, hiszen a festék rákerül az adott felületre. Vagyis ami a falon volt festékpigment, az most a vásznon van, csak arra vár, hogy a méltó helyét megtalálják – mondta. Nemcsak a templom belsejére, hanem annak környezetére is nagy hangsúlyt fektetnek. Látszóbeton-kerítést alakítanak ki, így megnyílik a tér. A körmenethez Fülöp atya már kijelölte az utat, így pontosan tudni, hol vezet majd a speciális, kültéri mészkőburkolat, amit Törökországból rendeltek. Új lépcsőt alakítanak ki és parkosítanak is.

Nem csak munka

– Ez egy szerelemprojekt – állapította meg Attila. – A templom és én a munka során egyek lettünk, mindig azt figyelem, hogyan tehetném még szebbé, jobbá. Görögkatolikus vagyok, a nyíregyházi székesegyház világi elnöke is, és mivel tudom, hogy ez a fő templomunk lesz, ez plusz erőt és elhivatottságot ad a munkámhoz – tette hozzá. Attila jártas a templomépítésekben, hiszen ő és a csapata keze nyomát viseli a máriapócsi, a nyíregyházi templom, sőt a Csonkatemplom és a Kossuth utcai Verestemplom is. – Most leszek hatvanéves, de reggel hattól este hatig, hétfőtől szombatig dolgozunk azért, hogy egy csodálatos templomot hagyjunk az utókorra. Öröm volt látni, amikor a szentélyben lebontottuk az állványt, és a hívek meglátták a Tanító Jézust. Remélem, hasonló élmény lesz számukra, amikor a belső állványokat is elbontjuk, kinyílik a templombelső, és feltárul Szűz Mária, meglátják az új festményeket, vagy amikor elkészül a márványburkolat. A pont az i-re akkor kerül majd fel, amikor a kereszt is a helyén lesz. Remélem, mindenki elégedett lesz – zárta gondolatait Gál Attila.

Fogarasi Renáta