Új pláza Debrecen központjában
A debreceni közgyűlés október 27-én megszavazta a helyi építési szabályzat – a Csapó és Blaháné utcák közötti tömbre vonatkozó – módosítását, így ez a továbbiakban nem akadályozza a Fórum bővítését. A bevásárlóközpont második épületét a jelenlegivel srégen szemben, a Roncsbár és az attól a városközpont felé eső két-három ingatlan területén húznák fel. A Fórum meglévő és majdani épületét a felszín alatt és az első emelet magasságában híddal kötnék össze a Csapó utca felett, a forgalmat nem zavarva. Az állami főépítész szakmai véleményében megerősítette az előterjesztést, annyit javasolt, hogy az önkormányzat kísérje figyelemmel a Csapó utca közcélú használatának zavartalanságát.
Papp László polgármester szerint Debrecennek a régióközponti szerephez erősítenie kell a kereskedelmen, ezért támogatója a fejlesztésnek, sőt szeretné, ha egyes hasonló beruházások felmentést kapnának a plázastop alól. Jelezte: az elmúlt időszakban egy nagy barkácsáru-kereskedő érdeklődött a debreceni lehetőségek iránt.
[Beillesztett cikk: Hídon is bejuthatnánk az új debreceni bevásárlóközpontba?]
Madarasi István (MSZP) azt kérte, nehogy ráengedjék az új Fórummal jelentkező járműforgalmat a Blaháné, a Liszt Ferenc és a Vár utcákra, helyette a beruházó tegye lehetővé a kiskörútról való megközelítést. Arra is kitért, hogy egy új bevásárlóközponttal az önkormányzati tulajdonú Cívisház Zrt.-nek lesz nehezebb bérlőt találni a belvárosi üzletekre.
Papp László megjegyezte, a Fórum már rendelkezik 800 parkolóhellyel, amelyek csak kivételes esetben telnek meg. A másik felvetésre úgy reagált, a sétálóövezeti üzletek jó kihasználtságúak; míg a butikok a bevásárlóközpontokban érzik magukat jobban, addig az éttermek, cukrászdák, sörözők a Piac utcát és környezetét részesítik előnyben, élettel töltve meg a belvárost. Ezt az önkormányzat irodafejlesztésekkel támogatja.
[Beillesztett cikk: Megszavazták a debreceni rezsicsökkentést, tényleg drágán vásárolt a város]
Szabó Bence (Momentum) azzal emelt szót, hogy az újabb pláza cívisházak helyén valósulna meg, kérdés, „akarunk-e újabb régi épületeket veszíteni a belvárosban”. Válaszában a polgármester tényleges dilemmának nevezte a városfejlesztés és a meglévő építészeti örökség megőrzése közötti konfliktust.
– Minden régi épülethez nem, minden régi, de értékes épülethez viszont ragaszkodunk. Az elmúlt időszakban több épület kapott helyi védettséget, azonban a szóban forgó területen nincs ilyen. A debreceni főépítész városvezetői felkérésre vizsgálja az értékes, védendő épületeket, amelyek fejlesztéseknek sem eshetnek áldozatul. A Péterfia utcán például 27 ilyet találni – közölte, hozzátéve, egy-egy ilyen védetté nyilvánítás konfliktust jelent a tulajdonosokkal, hiszen különféle korlátozásokkal jár. A folyamat ezért körültekintést kíván, ugyanakkor 2023-ban több épületet készülnek helyi védettséggel felruházni a város építészeti örökségének megóvása érdekében.
[Beillesztett cikk: A debreceni konténerváros nem konteó ]
RaL
