Debreceni repülőtér, mi történik veled?

Napok óta rossz hírek érkeznek a debreceni repülőtérről: a hét elején egy bulgáriai turistajárat keserített meg balkáni nyaralást, azután bejelentették, hogy a Wizz Air októbertől nem használja tovább bázisreptereként a debrecenit. Majd július 11-én este bezárták a létesítményt, mondván, a hőség kárt tett a futópályákban. Erről azóta Papp László polgármester is írt a közösségi oldalán.

A Wizz Air döntése a Budapest Airport Zrt.-ben júniusban lezajlott állami tulajdonszerzéssel függhet össze, hiszen a légitársaság a fővárosba viszi át a korábban Debrecenből repülő Airbust. Minderre tavaly decemberben, majd most februárban a római és isztambuli járatindítás bejelentése során semmi sem utalt. Sőt, utóbbi alkalommal Debrecen polgármestere még újabb desztinációt is előrevetített.

A Wizz Air 2012-ben indította az első debreceni járatát (London), majd 2016-tól kezdte bázisként használni a repülőteret (ez akkor párizsi, brüsszeli, malmői járatokat hozott). A légikikötő 2018-ban még inkább a nyilvánosság fókuszába került: az önkormányzat akkor vásárolta vissza a repteret működtető Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető (AD) Kft. többségi tulajdonrészét a Xanga Zrt. nevű magáncégtől. A Xanga a leggazdagabb magyarok között is számon tartott Herdon István vállalkozása. Alapvetően ipari csarnokok építés-bérbeadásából nőttek nagyra, a lényeg, hogy 2011-ben az öt évvel ezelőttivel éppen ellentétes folyamat zajlott: akkor a debreceni cég vásárolta be magát többségi tulajdonosként az önkormányzat helyére. 

Tizenhárom évvel ezelőtt ugyanis a városvezetést az motiválta, hogy megszabaduljon a reptérüzemeltetéssel járó évi százmilliós nagyságrendű veszteségtől. A Debrecenben élő Herdon István nemcsak meglátta a lehetőséget, hanem sikeresen is fejlesztett: a 2011-es 18 ezres utasforgalom 2017-re 318 ezerre emelkedett.

A Xangához és vissza

Hogy miért gondolta meg magát a már Papp László vezette önkormányzat és vásárolta vissza a Xangától a korábbi pozícióit? Az érvelés szerint azért, mert Debrecen városa kormányzati ígéretet kapott a repülőtér milliárdos volumenű fejlesztésére (korszerűbb leszállító rendszer, új, modern utasterminál, szélesebb kifutópályák stb.). – Ennyi közpénzt viszont nem lehet úgy elkölteni, hogy a repülőteret lényegében egy magáncég üzemelteti. Ráadásul a társaság a növekedéssel járó finanszírozási költségeket sem tudná vállalni – hangzott el akkor. A városvezetést az is motiválta, hogy a nemzetközi régióközponti szerepért Kassával és Nagyváraddal folytatott vetélkedés kulcskérdésnek tekintették, melyik város válik fontosabb közlekedési csomóponttá. Nagyjából így összegezhető, miként lett Debrecen önkormányzata – mindössze 1,49 millió forintért – újra többségi tulajdonos a reptér-üzemeltetésben.

A tranzakció évében a légikikötő 376, 2019-ben pedig már 600 ezres utasforgalmat produkált. Úgy számoltak, az üzemeltetés körülbelül egymillió utasnál lehet nullszaldós, ezt Papp Lászlóék a 2020-as évek közepére várták. Addig viszont bele kellett nyúlni a kasszába: a Debrecen International Airport Kft.-re átnevezett cég 2018-at 428 millió forint veszteséggel zárta (1,25 milliárdos mérlegfőösszeg mellett), míg 2019-ben 426 millió forint tőkeinjekciót szavazott meg a gazdasági társaságnak az önkormányzat közgyűlése. Az üzemeltető cég élére még 2018 végén Vajda Jánost választották meg.

Az állam vált fő tulajdonossá

A kormányzat által ígért nagyberuházások várattak magukra, a koronavírus-járvány pedig teljesen felborította a helyi terveket. Az utasszám 2020-ban 122 ezerre esett vissza, az üzemeltetés vesztesége az egekbe szökött. A mintegy 860 milliós mínuszt a kormány 360 millió forinttal enyhítette, de már látszott, hogy a légiforgalom újraépülése éveket fog igénybe venni. S egy masszívan veszteséges DKV mellett Debrecen városa nem tud másik hasonló terhet a nyakába venni. 

2020 márciusában a Wizz Air a pandémia miatt felfüggesztette a több mint 70 fővel működő debreceni bázis működését, míg 2021 tavaszára a reptér a dolgozói harmadától megvált. Abban az évben az utasforgalom a 80 ezret sem érte el.

Egy 2022 januári kormánydöntés értelmében a Magyar Állam 51 százalék tulajdonrészt szerzett az üzemeltető társaságban (az ingatlanok a létesítményekkel együtt a város tulajdonában maradtak). 

Ezt megelőzően – 2021 decemberében – Papp László Kósa Lajos országgyűlési képviselővel együtt még igyekeztek szebbre festeni a jövőt: az állam megjelenésével a következő években – mondták – évi hárommillió utas kiszolgálására alkalmas új terminál, új kifutópályák és gurulóutak, kisgépes zóna létesül (korábban 1-1,5 millió utasra tervezett terminálról beszéltek, úgy tűnik, ebben is szerettek volna „nagyot álmodni”). 

Ha a felsoroltak egyelőre nem is teljesültek, a kisebb beruházások azért folyamatosak voltak: költöttek a meglévő utasforgalmi épületre, a pályákra, a kerítésre, valamint a légikikötő világítására is. Ukrajna Oroszország általi megtámadása miatt egy időben annyi katonai gép és segélyszállítmány érkezett, hogy a kifutópályát javítani kellett, emiatt 2022 októberében egy hétre felfüggesztették a létesítmény működését. 

2023 januárjában Király Tamás váltotta Vajda Jánost az üzemeltető cég élén. Túl sok változásról nem tudtunk beszámolni ebben az évben, leginkább a római járat elindítására kaphatta fel a fejét az olvasó. Az előző évi 250 ezres utasforgalom bő 300 ezresre emelkedett 2023-ban, de még mindig nem érte el a 2017-est számot.

2024-ben úgy tűnt, a repülőtér ismét felszállóban van: új terminál felépítésébe értelmetlen lett volna belefogni, ezért a jelenlegi épület 300 négyzetméteres bővítésébe kezdtek. A kicsit korábban bejelentett isztambuli járattal egyetlen átszállással elérhetővé vált a Közel-Kelet és a Távol-Kelet (akkumulátoripar!), miközben elhangzott, a római gépek 80 százalékos kihasználtságúak, tehát van rájuk igény.

Nagy kérdés, hogy a Wizz Air után érkezik-e olyan légitársaság, amelyik bázisként tekintene a debreceni reptérre. A szomszédos ipari övezet látványosan fejlődik; az akkumulátoripari beruházások megosztóak, de a légi közlekedésben kétség kívül jelentős forgalmat generálhatnak. A BMW gyára a város északnyugati részében 2025-ben termelni fog, s a tesztüzem miatt a Lufthansa már idén 180 fősre cseréli a müncheni járat jelenlegi 90 férőhelyes gépét.
Egy júliusi kormánydöntés a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a nemzetgazdasági miniszterhez rendelte a Debreceni Nemzetközi Repülőtér tulajdonosi jogainak gyakorlását. Nehezen képzelhető el, hogy Nagy Mártonék magára hagyják azt a várost, amelyik ötödik éve – elfogulatlanul nézve is – folyamatosan a legjobb tőkevonzó képességgel bíró települések között van a világban.

Ratalics László