A dolgozók harmadától megvált a debreceni reptér
A 2020 eleji csúcsidőszakban foglalkoztatott 198 munkavállalóhoz képest jelenleg 122 fővel működik a debreceni repülőtér; az állami többségi tulajdonszerzés érdekében folytatott átvilágítás március végén zárulhat le – mondta el a Cívishír érdeklődésére Kovács Ádám, a debreceni polgármesteri kabinet vezetője.
Ismert: a repteret üzemeltető Debrecen International Airport (DIA) Kft. – korábbi nevén AD Kft. – többségi tulajdona 2018 őszén jelképes összegért (másfél millió forintért) került az önkormányzathoz a Herdon István-féle Xanga Kft-től. Ennek okáról korábban részletesen írtunk. Az eredeti terv szerint Debrecen városa megtartotta volna üzleti pozícióját, ám a koronavírus-járvány miatti bevételkiesések olyan súlyosan ráfizetésessé tették a reptérüzemeltetést (nemcsak a működtetésre, hanem a milliárdos nagyságrendű, részben állami, részben önkormányzati forrású fejlesztésekre is kell itt gondolni), hogy az állam tavaly ősszel jelezte: átvenné a feladatot, vele együtt 51 százaléknyi városi üzletrészt. Debrecen jelenleg 74,98 százaléknyi tulajdonrészt birtokol, a fennmaradó rész a Xangáé.
Ami a dolgozókat illeti, Kovács Ádám közölte: a légikikötő történetében csúcsidőszaknak tekinthető 2020 januárjában 198 volt a legnagyobb foglalkoztatotti létszám (az önkormányzat 173 fővel vette át az üzemeltető céget). A koronavírus-járvány első és második hullámára tekintettel 59 fő munkaviszonyát szüntették meg közös megegyezéssel; négy dolgozó felmondással távozott, jelenleg ketten a fizetés nélküli szabadságukat töltik. A jelenlegi létszám 122; Kovács Ádám szerint az iparágat rendkívüli mértékben sújtó időszak alatt is sikerült megőrizni az újrainduláshoz szükséges szakmailag felkészült munkatársakat. Hozzátette: ehhez hozzájárultak a korábban elindított szolgáltatásfejlesztések, mint a repülőgép-tárolás és karbantartás (lásd a Debrecenben parkoltatott Wizz Air gépeket) vagy a cargo engedély megszerzése, beindítása. További segítség – jegyezte meg – a kormányzati bértámogatási rendszer, a hitelmoratórium és a célzott állami támogatások együttese.
Más forrásból tudjuk, ugyanakkor ide kapcsolódik: a Wizz Air a korábbi kettő helyett egy bázisgéppel indulhat újra Debrecenben. Amikor ez megtörténik, azonnal szükséges lesz emelni a létszámot. Akkor többen visszatérhetnek a DIA-hoz azok közül, akik korábban közös megegyezéssel távoztak. Ez az időpont azonban egyelőre ismeretlen, az majd a járvány alakulásával dől el. Iparági információik szerint a repülőtársaságok első körben a „munkásjáratokat” és az úgynevezett pleasure, vagyis élményjáratokat („repülj el élvezni az életet”) hozzák majd vissza. A Wizz Air például június közepétől a görög üdülőszigetre, Szantorinire repülne Debrecenből. Az biztosnak tűnik, hogy a DIA létszáma csökkeni már nem fog, ellenben az utasforgalom újraéledésével ismét embereket vehetnek fel.
Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel való tárgyalásokról a reptér fejlesztésért és működtetéséért felelős kabinetvezető úgy nyilatkozott, a járvány nagymértékben hátráltatta DIA pénzügyi és jogi átvilágítását, de e hónap végére ez a fejezet lezárul. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat és a DIA elkészítette a repülőtér középtávú infrastrukturális fejlesztési koncepcióját, valamint előzetes megvalósíthatósági tanulmányát. Ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium elfogadta. A folyamatok teljes átláthatósága érdekében a tulajdonrész-átruházásról nem Debrecen polgármestere, hanem a városi közgyűlése dönt majd, amikor a járványhelyzet újra lehetővé teszi a testület összehívását. A kabinetvezető hangsúlyozta: a kormány is stratégiai elemként, a regionális gazdaságfejlesztés motorjaként tekint a légikikötőre, a tárgyalások e szellemben zajlanak.
A kabinetvezető kérdésünkre úgy tájékoztatott, a világjárvány harmadik hulláma miatt március 31-ig Debrecen nem fogad menetrend szerinti légijárművet, de a privát gépek és teherjáratok továbbra is sűrűn használják a légikikötőt.
Ratalics László
