A Wizz Air debreceni bázisán bő hetvenen szorítanak a járvány végéért
Felfüggesztette debreceni bázisának működését március 24-től május 1-ig a Wizz Air, egyben a légitársaság törölte valamennyi, a városból induló és oda érkező járatát a járványhelyzet miatt.
De mit jelent a felfüggesztés a gyakorlatban?
A Wizz Air PR-tanácsadója, Laky Zoltán a Cívishírnek elmondta, hogy a debreceni bázison több mint 70 munkatársuk dolgozik, de nem kívánta kommentálni azt az információnkat, mely szerint fizetés nélküli szabadságra küldték őket. Megjegyezte viszont, hogy a cég alkalmazottai közösen tesznek meg olyan lépéseket, amelyekkel biztosítani lehet a szükséges feladatok ellátását és a vállalat hosszú távú fenntartását most, hogy számos országban léptettek életbe utazási korlátozásokat. (Közben a repülőteret üzemeltető, önkormányzati többségű cégnél átmeneti munkaviszony-megszüntetésre kényszerültek a munkavállalók egy részénél.)
A Wizz Air a debrecenin kívül további 13 bázisa működését függesztette fel március 26-ig. Bázison olyan repülőterek értendők, ahonnan a légitársaság útvonalakat üzemeltet, tehát a gépek és a személyzet minden nap végén ugyanoda tér vissza. Debrecen 2012-től része a Wizz-hálózatnak, 2015 óta pedig bázisrepülőtér. A jelenlegi járványhelyzet előtt már két bázisrepülőgépet üzemeltettek a cívisvárosban, ahonnan 11 ország 14 célállomására repültek járatok.
Arra vonatkozóan, hogy a debreceni repülőteret fenntartó, részben önkormányzati, részben magánkézben lévő társaság milyen jogcímeken milyen nagyságrendű összeget veszít a felfüggesztéssel, nem kaptunk adatokat, mondván, az bizalmas üzleti információ.
Kiderült viszont, hogy a Wizz Air két bázisrepülőgépét nemhogy nem viszik el Debrecenből, hanem más európai bázisokról még érkezett is további kilenc óriás. Ugyanis a járművek tárolására (és az ezzel járó karbantartásra) a hajdúsági megyeszékhelyet választotta a légitársaság.
RaL
