Akkora pénzek forognak, hogy Debrecen hátraléphet
Nagy terhet venne le Debrecen válláról, ha a repülőteret üzemeltető – 2018 ősze óta többségi önkormányzati tulajdonú – cégben az állam válna a fő tulajdonossá; a kérdésben nem kíván egy személyben dönteni; fel fogják vetni a mostani kisebbségi tulajdonos Xangának, hogy adjon el az üzletrészéből. Egyebek mellett így reagált Papp László, amikor december 3-án arról a kormányzati szándékról kérdeztük, mely szerint az állam 51 százalékos tulajdoni részt vásárolna az önkormányzattól a repülőteret üzemeltető Debrecen International Airport Kft-ben. Erről az előző napi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat árulkodik.
Debrecen polgármestere hangsúlyozta, a repülőtér ingatlan önkormányzati tulajdon, ennek átruházásáról nincs szó, ez így marad.
Kérdésünkre elmondta, a kormány részéről az utóbbi hetekben jelezték a vásárlási szándékot az önkormányzati vezetésnek, amelyik nyitottságot mutatott. Eddig semmilyen más döntés nem született – folytatta –, és természetesnek tartja, hogy a veszélyhelyzet időszakában se határozzon ebben egymaga, így azonnal a közgyűlés elé viszi az ügyet, mihelyt az újra összeülhet. Egyelőre független pénzügyi, adójogi szakmai átvilágítás kezdődik az üzemeltető cégnél annak érdekében, hogy megállapítsák annak forgalmi értékét.
Kiemelte, az állami szerepvállalással a több százezres utasforgalom-visszaesést elszenvedő repülőtér újraindításának tetemes költségét nem egyedül a városnak kellene viselnie (megjegyezte, ehhez, illetve az idei működési veszteség finanszírozásához a kormány máris hozzájárult 720 millió forinttal). Elhangzott az is, hogy a Wizz Air szándékait egyelőre nem ismerik, az újraindítás konkrét tervei még nincsenek az asztalon.
– A légi közlekedés a koronavírus-járvány egyik legnagyobb kárvallottja. Megállt az élet, nincs forgalom. 2021 első félévében újraindulhat a repülés, de egy ideig nem fogjuk tudni produkálni a tavalyi több mint 600 ezres utasforgalmat. Vagyis miközben az üzemeltetési kiadások nem csökkennek, a bevételek nem nőnek olyan ütemben, mint arra akár csak tavaly is számíthattunk – tette hozzá.
Az állami szerepvállalás közben a repülőtér infrastrukturális fejlesztésében is megjelenik, hiszen a következő években végrehajtandó kifutópálya-felújítás, a fénysor, a leszállást segítő fejlesztések a terminálépítéssel együtt – a költségességük miatt – nagyobb részben kormányzati finanszírozású projektek.
– Amennyiben a közgyűlés megszavazza a lépést, úgy az önkormányzati vezetés arra fog törekedni, hogy a állam garantálja a repülőtér hosszútávú működését, Debrecen megtarthassa vezető helyét a szűkebb régióban – közölte, megjegyezve, a téren egy részben állami, részben önkormányzati tulajdonú cég erősebb pozíciót élvez, mint ha az állam nincs benne.
Ismert, hogy a repülőtér üzemeltetése hozzávetőlegesen 1 millió utasnál válna nullszaldóssá. 2019-ben a debreceni utasforgalom 600 ezernél járt, a működés éves állami támogatását mellett is ráfizetéses volt. Megtudtuk: a 2020-as tervezett eredmény 300 millió forintos veszteség lett volna, ám ez a járvány következtében a már említett 360 milliós kormányzati támogatás nélkül mintegy 860 millió forintig kúszott volna. Vagyis 2020-ra jelenleg félmilliárdos mínusszal számolnak a Debrecen International Airportnál. Az utasforgalom 120 ezer körül alakul majd, vagyis a tavalyi ötöde…
Papp László a légi kikötő stratégiai szerepét hangsúlyozta:
– Az üzemeltetési veszteséget a járatszámok, az utasforgalom növelésével és más intézkedésekkel is csak faragni tudtuk egyelőre. Ugyanakkor azt mondtuk, a reptér olyan erőforrás, amelyiknek a fejlesztése érdekében érdemes vállalni a veszteséget. Hiszen e befektetés a gazdaságfejlesztésben busásan megtérül. Abban, hogy közel 800 milliárd forint működőtőke érkezett a városba, a reptérnek nagy jelentősége volt. A cél e versenyelőny fenntartása
– magyarázta.
A jelenleg az üzemeltető cégben 25 százalékos tulajdonrésszel bíró Xangával tárgyalni szeretnének arról, hogy adjanak el az üzletrészükből. Az majd a tárgyalások során derül ki, erre mekkora a nyitottság.
RaL