Így fest a kiszáradt Hármashegyi-tó
„Az Erdőspuszta gyöngyszemének is nevezhető Hármashegyi-tó alapját még 1980-ban ásták ki. Mindig is mélyen fekvő, lápos területnek számított. Hajdanán a Zúgó-ér haladt rajra keresztül, amely bővítése folyamán keletkezett a mostani 5 hektáros horgásztó” – így kezdődik a Zsuzsi Erdei Vasút tájékoztatása a Hármashegyi-tóról.
Sajnos a helyszínen mást tapasztalunk: az „Erdőspuszta gyöngyszemének” fénye megkopott. Az egykori tó medrében kétméteresre nőtt a nád, a talaj pedig úgy megkeményedett, hogy akár sétálni is lehet rajta. A tavat 2021-ben az ErZo Hármashegyi Horgásztó Horgász Sportegyesület vette bérbe a MOHOSZ nyilvántartása szerint; akkor még kárász, keszeg és törpeharcsa is volt a vízben.
2022-ben az országos sajtót is bejárta, hogy az extrém időjárás miatt kiszáradt a Vekeri-tó. Ám nemcsak a Vekeri, hanem a Hármashegyi-tó is áldozatául esett a hőségnek. 2022 júliusában a Cívishír azt tapasztalta, a tómeder végében lévő kis vízben a rengeteg haltetem között egy-két hal próbált levegőhöz jutni. Szemét, törött sörös üveg és autógumi fogadta az erdőjárókat, az oszlásnak indult tetemek miatt pedig elviselhetetlen volt a bűz. Szeptemberre a tó medre virágzó rétté változott, és úgy tűnik, az egykor gazdag élővilág mostanra teljesen eltűnt.
2024. december közepén ismét bejártuk a környéket. Az elmúlt hónapok időjárása nem kedvezett a Hármashegyi-tónak, hiszen a július és az augusztus is bekerült az elmúlt 124 év legszárazabb időszakai közé, továbbá nyáron országos átlagban 21 százalékkal kevesebb csapadékos nap fordult elő, mint a sokéves átlag. Az idei ősz középhőmérséklete országos átlagban a szokásos közelében alakult, csak 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált. A szeptember még hőhullámmal indult, majd az évszak nagy része átlag közeli, a november normál alatti hőmérsékletű volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban ugyan kevéssel meghaladta az átlagot, viszont a néhány nagyon csapadékos időszak mellett hosszú, száraz periódus is volt 2024 őszén.
Jelenleg a náddal benőtt tómeder környezetében sok a szemét, a kidőlt fa, a lehasadt faág. Hébe-hóba még kilátogat ide egy-két természetjáró társaság, ez látszik a nemrég használt tűzrakó helyeken. Az ülő alkalmatosságok és az egykori Zúgó-éren áthaladó kis fahíd kopott, mohával borított, a fából készült kukák egy része elkorhadt, és úgy tűnik, a természet lassan visszaveszi azt, ami neki jár. A síri csendet csak néhány madár éneke töri meg.
A Hármashegyi-tó jövője kilátástalan; földrajzi elhelyezkedése miatt a Civaqua-program részeként sem kaphat vízutánpótlást. Ugyanis a nagyerdei beruházások után jöhet a Fancsika I-es, majd ezután a Facsika II-est és a Fancsika III-ast lehet bevonni az ökológiai vízpótlásba, később pedig a Vekerit. A Hármashegyi kilátó azonban jó állapotban van, bár a környezete eléggé szemetes, a padok elkorhadtak és eltörtek. Ettől függetlenül a 2014-ben vörösfenyőből épített, 25 méter magas kilátóra érdemes felmenni, hiszen csodálatos látvány tárul a szemünk elé.
Egykor harci járművek is voltak a tó mellett
Mint írtuk, a tavat 1980-ban ásták, így jött létre az Erdőspuszták legészakibb tava, a Hármashegyi-tó. Korábban, a 70-es években már kialakították az erdőspusztai víztározók többségét, így a Halápi-, a Bodzás-, a Mézeshegyi-, a Szentannapusztai-, a Vekeri-, a Halápzugi-tavakat, valamint a Fancsikákat és a Martinka melletti víztározót. Ezeknek célja a Nyírségben felgyülemlő belvíz elvezetése és tárolása volt, továbbá a turisztikai pihenőövezetek kialakítása, hogy a városból ide érkező emberek pihenhessenek, kikapcsolódhassanak. A Zsuzsi Erdei Vasút végállomása 1977-től a Hármashegyi pihenőövezet. A Hármashegyi-tó a 80-as évektől mint csónakázótó funkcionált, a területen csónakház is üzemelt (amíg a vandálok szét nem verték) és vendéglátóhely is volt. A tó mellett honvédelmi parkot alakítottak ki, ahol repülők és más, leselejtezett harci járművek voltak kiállítva. A 90-es években már horgásztóként üzemelt a Honvéd Horgászegyesület kezelésében – írja az Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál. Elsősorban a honvédségnél dolgozók juthattak éves horgászbérlethez, de aki szeretett volna, napijegyet is válthatott, így vendégek is pecázhattak. Évente kétszer telepítettek halakat. Az 1995-ös aszály idején a tó majdnem kiszáradt, de maradt benne némi víz és halállomány. 2004-től egy betéti társaság nyerte el a tó bérleti jogát; a visszaemlékezések szerint a napijegyek ára az akkori árakhoz viszonyítva kissé borsos volt, ugyanis 12 órára háromezer forintot kértek el. Cserébe rengeteg hal volt a vízben, előző évben 40 mázsát telepítettek, a tómedret teljesen megtisztították az elburjánzott hínártól. Később ismét gazdát cserélt a Hármashegyi-tó, de népszerűsége töretlen maradt a horgászok körében. 5-10 kilogrammos úgynevezett jelölt halak kerültek a vízbe, és aki ezeket kifogta, pénzjutalmat kapott. A feljegyzések szerint ezután több bérlő is belefogott az üzemeltetésbe, több-kevesebb sikerrel. A tó történetének legnagyobb halát, egy 22 kilogrammos harcsát 2011 nyarán zsákmányolta két nyírmártonfalvai horgász, és egykoron még vidra is úszkált a vízben.
101 lépcső a „Kívánság-hegyre”
A korábbi Hármashegyi kilátó az 1980-as években épült, az akkori műszaki színvonalnak megfelelően. A 14 méter magas, erdei fenyőből készült építményt a környező fák túlnőtték, ezért szükségszerű volt az átépítése. A jelenlegi kilátó 25 méteres, 101 lépcsőfokot kell megmásznia annak, aki élvezni szeretné a csodálatos kilátást. Tiszta időben számos környékbeli kisebb települést és a megyeszékhely magasabb épületeit is láthatjuk, így alaposan szemügyre vehetjük a Petőfi téri 24 emeletes ingatlant, továbbá nem mindennapi szemszögből figyelhetjük a fel- és leszálló repülőket. Sőt, a több mint 50 kilométerre fekvő Nagyvárad is jól látható. „Kívánság-hegynek” is nevezik, hiszen a mondás szerint aki megmássza a kilátót, a fent elhangzott vágya teljesül. A fő tartószerkezet elemei a négy hajlított, valamint a kilenc nyolcszögletű, egyenes tartóoszlop, amely szíjácsmentes rétegelt-ragasztott faanyagból készült. Az ácsszerkezetű, kettős héjazású sátortetővel fedett kilátószintre hét lépcsőkar vezet fel. A kilátó a Nyírerdő kezelésében van, építése 46 millió forintba került.
Az Erdőspuszta egyik kiemelt pihenőövezete továbbra is a Hármashegy. Nevét három földhalom kiemelkedéséről kapta, amelynek a legmagasabb pontja 151 méter. Itt található a Zsuzsi megújult végállomása, a Természet Háza, valamint a Hármashegyi Erdei Iskola. Utóbbi 2024-től a debreceni székhelyű Terepszemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesület hasznosításában van. A Debreceni Tankerületi Központ támogatásával idén az Erzsébet-táborokban több mint kétezer kisdiák pihenhetett itt; a kiállítási, étkeztetési, foglalkoztató programok időjárástól függetlenül is megrendezhetők voltak az erdei iskolában. Az egyesület vállalta, hogy az ingatlan és környéke állagmegóvását, karbantartását elvégezik, a rezsijét fizetik.
A Hármashegyen egy nyolcállomásos tanösvényt is kialakítottak. Megismerkedhetünk az erdő állat- és növényvilágával, a vákáncsosok életmódjával, a tanyavilág jellegzetességeivel.
Fogarasi Renáta
