Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Mindenki szívében ott a szörny, aki én vagyok

Cívishír | 2024. 02. 08. | 13:58:33
Debrecenben élő kínai hallgató: a diktatúrák szégyentelenek, kegyetlenek, de nem buták.
Mindenki szívében ott a szörny, aki én vagyok
Fushun városában 2012-ben épült meg az Életgyűrű egy amerikai filmproducer, Gary Goddard tervei nyomán. A turistalátványosságként funkcionáló építmény megvalósításához 3 ezer tonna acélt használtak fel. (Fotó: total-trust.org)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A politikai és gazdasági elit már nagyban alkalmazza a digitalizációra épülő újabb technológiákat (gépi mély tanulás, big data, AI, generatív nyelvi modellek stb.), lényegében real-time módon (azonos időben) figyelik az emberi döntéseket, viselkedés- és magatartástudományi felismerésekre programozott algoritmusokkal gyűjtik és használják az így keletkező adatokat a döntéseiknél – hangzott el egy Kína körül forgó debreceni beszélgetésen, amelynek résztvevői egyetértettek abban, hogy félő, hamarosan nemcsak kelet felé találunk majd digitális megfigyelésre, a szabadságjogok korlátozására berendezkedő  rezsimeket.

A Debrecenben is futó dokufesztivál zárónapján a közönség a Tökéletes bizalom című díjnyertes alkotást is láthatta, a vetítés után egy, a cívisvárosban tanuló kínai hallgatót és Vona Gábort Dámóczi Pusztai Ákos moderátorként kérdezte a dokumentumfilmről. Előbbi valódi nevét nem ismerhettük meg, fénykép sem készülhetett róla, míg Vona ezen az estén nem a Második Reformkor arcaként, hanem olyan gondolkodóként volt jelen, aki politikacsinálóként belülről ismeri a hatalmi logikát. Magáról a filmről és a kínai „társadalmi kreditrendszerről” ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Az elolvasása erősen ajánlott az alábbiak jobb megértéséhez.

Tökéletes bizalom – tátott szájjal a kameraerdőbe
Techdiktatúra, amelyik nagyban támaszkodhat a kínaiak támogatására.

Covid: tömegnyomás alatt

A vetítés végén mindjárt adódott a kérdés a dokumentumfilm valóságosságáról. 
– A Tökéletes bizalom olyannyira hiteles, hogy hezitáltam, eljöjjek-e erre a beszélgetésre, hiszen van valamennyi kockázata a számomra. Az 1989-es Tienanmen téri tüntetés megmutatta, hogy a kínai társadalom is vágyik a szélesebb szabadságra. Megjegyzem, a tüntetés és annak véres leverése azóta is hiányzik a kínai tankönyvekből. Magam csak apámtól hallottam róla, aki fiatal katonaként ott volt a téren. Ami a jelent illeti, a „zéró Covid” politikának csak a 2022-es országos tüntetések hatására vetettek véget. Ha megnézzük a fotókat, látjuk, hogy a tiltakozók szlogenek nélküli, üres papírlapot tartottak a magasba. Így üzentek a hatalomnak és vették elejét annak, hogy az állampárt különféle provokációkat magyarázzon bele a tömegmegmozdulásokba. De lassú a változás, s félek, a remény csak pillanatnyi – reagált a 18 éves korától nálunk tanuló, filozófiát hallgató „Áron”.

Tüntetés a kínai „zéró Covid” politika ellen Pekingben

Az idősebbek sokkal lojálisabbak a rezsimhez, ezért ő otthon szóba sem hozza a politikát, mert pontosan tudja, hogy milyen válaszokat kapna. Ami szörnyű – folytatta –, hogy a változást akarók a fiatalságon belül is kisebbségségben vannak. Sok, állami ösztöndíjjal külföldön tanuló kínai hallgatót ismer, akik egyátalán nem buták. – Hanem ijesztően vakok. A jólétért cserébe nemhogy lemondanak a szabadságról, de még hálásak is érte – világított rá a végig magyarul beszélő Áron.

Vona Gábor szerint a politika és a társadalom minőségi összefüggése nem kérdés, amilyen az egyik, olyan a másik. – A digitalizáció azonban akkora lehetőség a hatalom számára, hogy felvetődik, van-e kiút vagy belezáródunk abba a körbe, amelyikre a film is asszociál egy tengerparti látványosság többször is felbukkanó képével. A saját korlátozását illetően a politikára nem számítanék, helyette a társadalmi tudatosodástól várok változást. Ez azonban nagyon lassú folyamat, a megfigyelésre alapuló kínai kreditrendszer sem működne 4 millió „lakókerületi megbízott” nélkül – emlékeztetett a rezsim támasztékául szolgáló „emberi erőforrásra”. 

Vona szerint a kínai állampárt még csapdába is kerülhet. – A széles jólét megteremtésére alapozzák a hatalmukat, ugyanakkor a fizikai igények kielégülésével a szabadságigény feltámad. Megadni a jólétet, de a szabadságot már nem, ebből lehet konfliktus.

Szabadság helyett jólét

Szerinte a legmeghatározóbb emberi élmény a félelem, a szorongás. – Minden élőlény a helyén van, tudja a dolgát, csak az ember nem. Beleszületünk a világba és onnantól egy nagy nyomasztó kérdés az egész. Mi az életünk értelme? Korábban voltak erre válaszok a vallás, a kultúra részéről, de a posztmodernben ezeket nem kapjuk meg. Innen a szorongás, amiből a politika valamilyen konkrét dologtól való félelmet kreál. S azzal adja el magát nekünk, hogy rögtön meg is véd tőle – hangsúlyozta.

Ez tehát az az esszenciális hatalmi művelet, amely a megnevezhetetlen eredetű szorongást megnevezhető félelemmé alakítja.

A Tökéletes bizalomban az ügyvédek elleni eljárás valójában kirakatper, amellyel a hatalom azt üzeni, hogy te is így járhatsz. Nyugiban akarsz élni vagy hősködni? Inkább a nyugalmat választjuk, ugye? Pláne, ha látjuk, hogy mivel jár a hősködés. Paradox helyzet, hiszen egyszerre érzel dühöt, felháborodást és azt, hogy jobb, ha nem keveredsz bele – folytatta Vona Gábor.

Ráadásul a félelemnek a szabadsághoz is van köze. Az ismert amerikai pszichiáter, Irvin D. Yalom négy egzisztenciális, azaz létfélelmet különböztet meg: a haláltól, az egyedülléttől, az értelem nélküliségtől és a szabadságtól való félelmet. Ez utóbbi azért különösen szorongató, mert döntésekre, mérlegelésre, gondolkodásra kényszerít.

Chen küzdelme a bebörtönzött férjéért nagyon is valóságos (jelenet a Tökéletes bizalomból) (Fotó: total-trust.org)

Áron erre rácsatlakozva emlékeztetett: az identitásképzésben, a közösségi hovatartozásban a vallás helyét a politika vette át. Szirénhangjaira önként cseréljük a felelősséggel és döntésekkel járó szabadságot a jólét ígéretére.

Kínában ezt a filmet is letiltják, utalt Áron a Tökéletes bizalomra. – Az emberek nem fogják látni, ahogy például a Jokert (2019) sem engedték bemutatni. Még a szuperhős filmeket is cenzúrázzák, a szex és a túl erőszakos részletek kimaradnak. Hiába akadnak színvonalas alkotások, mivel el sem jutnak a kínai fiatalokhoz, gondolkodni sincs min. Az állam az internetet is igyekszik kontrollálni, a Google 2013 óta tiltott, a Baidu van helyette, amelyik azonban kooperál a hatalommal. Olyan szintű az ellenőrzés, hogy amikor a halálbüntetés megítéléséről próbáltam kérdőíves felmérést készíteni a WeChaten, öt perc múlva már hívtak valamelyik állami szervezettől. Csak engedéllyel lehet ilyet csinálni, mondták, és azután is kiszúrtak, hogy a kérdőív címéből töröltem a halálbüntetés kifejezést. Kínában egyébként is tolvajnyelven kommunikálunk, ha valamilyen érzékeny témáról beszélünk. Így azonban még kevesebb az esély a közös gondolkodásra – közölte a kínai fiatalember.

Hozzátette: hiába kapott Oscar-díjat A nomádok földje (2021), hiába ítéltek irodalmi Nobel-díjat – első kínaiként – Kao Hszing-csiennek (2000), hiába lett Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po (2010), ezek a hírek annyira el lettek hallgatva, hogy utóbbiakról ő maga csak Magyarországon szerzett tudomást.

Hitler mit mondana?

Sokszor dühöngünk azon – vette át a szót Vona Gábor –, hogy milyen hülyék a politikusok. Ő óvva int ettől a szemléletmódtól, mert persze, hogy csinálnak butaságokat, de amit ostobaságnak vélünk, azu gyakran jó okkal történik. Ha egy politikus rendre pacalpörköltes, kocsonyás, csülkös fényképeket oszt meg, higyjük el, a dolog működik. Vona szerint a magyarok többsége nem lát át a politika működésén, így azt sem értheti, mi zajlik körülötte.

– A diktatúrák szégyentelenek, kegyetlenek, de nem buták. Ahogy a mondás tartja, hiába élt Karl Marx évtizedeket Londonban, a kommunizmus mégsem Angliában  lobbant fel, mert a kapitalisták is olvastak könyveket… – erősítette meg Áron, akinek meggyőződése, hogy a társadalmi tudatosság formálásában az értelmiségé a fő felelősség. Velük szemben morális alapkövetelmény nem asszisztálni diktatúrákhoz. A tömegtől ez nem elvárható.  

A Nézd, ki van itt (Er ist wieder da) című 2016-os német komédiában Hitler – időutazásnak köszönhetően – újra megjelenik Németországban. S ha már itt van, indul a választásokon. Mai témákról beszél és hiába röhögnek rajta, majd mindenben egyetértenek vele. Miért? Hogyan? Mert rendelkezik azzal a képességgel, hogy megérzi, mit szeretne hallani a közönsége. Mert minden ember szívében – árulja el a titkát a filmbeli Führer – ott a szörny, aki én vagyok.

Ratalics László

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Bálák lángolnak Hortobágy külterületén
Bálák lángolnak Hortobágy külterületén
Szásztelek majorban három település szakemberei oltanak.
Hirdetés
Hirdetés
Tűz: Tégláson csaptak fel a lángok
Tűz: Tégláson csaptak fel a lángok
A József Attila utcából érkezett a riasztás.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
2025-ben megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményt
Gyógyír lehet a demográfiai hanyatlásra?
Szakszervezeti szövetség: legalább 12 százalékkal kell emelni a minimálbért
A 300 ezer forintos minimálbér mellé minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum szükséges – fogalmaztak.
Bejelentették, ki juthat könnyebben hitelhez
A kormányinfón részletezte a feltételeket Vitályos Eszter.
Nem remekeltek a strandbüfék a hatósági ellenőrzéseken
A fertőtlenítő mosogatás hiánya az ellenőrzések 8,7 százalékánál jelentett problémát, sok helyen gond a takarítatlanság is.
A Volánbusz beolvad a MÁV-ba
Régi terve ez a kormánynak.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
MCC FIT: soha ennyien még nem jelentkeztek képzésre
MCC FIT: soha ennyien még nem jelentkeztek képzésre
Még tart a felvételi az egyetemi programra.
Jubilál a Strandok Éjszakája
Jubilál a Strandok Éjszakája
A nyári kánikula várhatóan folytatódik, így a hosszú, forró napok után jöhet a hűsítő éjszakai fürdőzés!
Strandok éjszakája a Hungarospa Strandfürdőben
Strandok éjszakája a Hungarospa Strandfürdőben
Forró nyári slágerek és lézershow.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés