Évtizedek óta várt fejlődés jöhet Debrecen keleti részén – ernyedt hangulat a költségvetési vitában
Az ellenzék mindössze két módosító indítvánnyal élt a debreceni közgyűlésen a 2024-es költségvetési tervezet tárgyalása során; az akkumulátoripari gyárak témája előjött ugyan, de összességében ernyedtre sikerült hozzászólásokat hallhattunk. Az előterjesztést végül elfogadta a közgyűlés.
A büdzsétervezetről szóló napirend felvezetése során Papp László polgármester azokat a paneleket ismételte, amelyekről beszélt már februárban a Csokonai Színházban. Így például azt, hogy a tíz éve megkezdett gazdaságfejlesztés az, ami nemcsak tartósan képes Debrecen jólétét biztosítani, hanem nemzetközileg is látszó régióközponttá teheti. Szintén előjött, hogy bár az elmúlt öt év a „válságok ciklusa volt, de Debrecen erősebben jött ki ebből az időszakból, mint ahogy belement. – A 2024-es költségvetés négy központi téma köré épül. A továbbra is stratégiai jelentőségű gazdaságfejlesztés mellett a közlekedés és vizes infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem, valamint a gondoskodáspolitika, a családok támogatása áll a fókuszban – jelentette ki a hitelfelvételt nem tartalmazó, mintegy 231 milliárd forint mérlegfőösszegű büdzsétervezetről. Hozzátette: a növekvő gazdasági mozgástéren keresztül igyekeznek teljesíteni a jól működő város iránti elvárásokat.
– Tavaly sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy a gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakosság életminőségét szorosan érintő beruházások is – utalt a keleti városrészben már meg is kezdett út- és csatornaprogramra. Ezzel a kertségek fejlődése eddig nem látott lökést kaphat, sőt a szükséges közművek kiépítésével új lakóterületek jönnek létre Debrecen keleti részén. A témáról ebben a cikkben írtunk bővebben. A polgármester egyebek mellett jelentős eredménynek nevezte a 6-14 évesek ingyenes közösségi közlekedését, a lehetőségre eddig több mint 7 ezren regisztráltak.
A város helyi iparűzési adóbevételét a tavalyi 28,7 milliárd forint után idén 34,5 milliárddal tervezik (2019-ben még 16,7 milliárd forintot realizáltak). Építményadóból tavaly 3,2 milliárd forint folyt be, most 3,3 milliárddal tervezik (2019: 2,83 milliárd forint). A tervezett 38 milliárdos helyiadó-bevételben még 160 millió forinttal az idegenforgalmi adó szerepel. Papp László kijelentése szerint a helyi iparűzési adóbevételben még két komolyabb megugrás várható a következő években. Az építményadó-növekedésben szintén komoly növekedésre számít.
Gondola: nem bíznak a hatóságokban?
A hozzászólásoknál Papp Viktor frakcióvezető (Fidesz-KDNP) kiemelte: idén hatvan százalékkal növelik a kertségekre, kertvárosokra fordított költségvetési összeget Józsától a Biczó István-kerten át Halápig. Minden forint a debreceniek érdekét szolgálja, polgárcentrikus – kommentálta a büdzsétervezetet, kérve, az ellenzék is támogassa azt.
Kovács István (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy sok debreceni a peremterületeken vásárolt telket a gyermekei számára. Most olyan fejlesztési lehetőséghez jut ez a több ezer ingatlantulajdonos, amelyet saját erejükből nem tudtak volna megtenni – mondta.
Vaszkó Imre (DK) nehezményezte egyebek mellett a rossz minőségű levegőt, az elszálló ingatlanárakat, a közlekedési dugókat, a szociális intézmények állapotát. Módosító indítványként kezdeményezte, hogy a Pallagi úti idősotthon fejlesztésére költsenek többet a tervezett 60 milliónál – 250 millió forintot. A képviselő a közösségi közlekedést mindenkinek ingyenessé tennék, erről szintén módosító indítványt nyújtotta be (a pénzt egyebek mellett a Debreceni Nemzetközi Iskola működéséből vonnák el).
Gondola Zsolt Zoárdéknak (Civil Fórum Debrecen Egyesület) a gazdaságpolitikával van problémája, szerinte a városvezetés elvesztette a lakosság bizalmát, utalt az akkumulátoripari beruházások miatti tiltakozásokra. Megjegyezte: a Környezetvédelmi Ellenőrző Rendszer egyben a kormányhivatalok kritikája, hiszen miért van erre szükség – vetette fel –, ha bíznának a hatóságokban. Az, hogy az egyesület két képviselője nemet mond az előterjesztésre, már egy nappal korábban elhangzott.
Madarasi István (MSZP) szintén kifogásolta az akkumulátoripari gyárak „Debrecenre erőltetését”, közölve, nem támogatja a költségvetés-tervezetet.
A városvezetést Mándi László (Momentum) azért kritizálta, mert az ellenzéki javaslatok évek óta nem kerülnek bele a büdzsébe, s egyebek mellett a panelprogramra sem költenek eleget.
Barcsa Lajos alpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint nincs igaza azoknak az ellenzéki hozzászólóknak, akik a gazdaságfejlesztés területéről csoportosítanának át pénzeket máshová. Az alpolgármester hangsúlyozta, a fenntartható jólétet csak azzal a gazdaságpolitikával lehet megalapozni, amelyet tíz éve következetesen folytatnak.
Széles Diána alpolgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: az eddigi legmagasabb összeget, mintegy 14 milliárd forintot fordíthatnak idén gondoskodásra a költségvetési tervezet szerint, ebben több ezer szociális dolgozó béremelése és a Mozdulj, Debrecen! program is benne van. Egyben visszautasította Vaszkó Imrének a szociális intézmények lepusztultságára utaló megjegyzését, mondán, számos ellátóhelyet megújítottak az elmúlt években.
A Mozdulj, Debrecen! mozgalomhoz kapcsolódóan Papp Csaba (Fidesz-KDNP) kijelentette: 13 ezer gyermeket vizsgálnak szűrőprogramokkal, ennek eredményeként 17 gyermeket szűrtek ki komoly, orvosi beavatkozást igénylő problémával. Tizenhat százaléknál az elhízás, 4 százaléknál a túlzott soványság miatt tettek javaslatokat. Azt mondta, eddig mintegy 50 ezren vettek részt az egészségesebb életet célzó programokon.
A büdzsétervezet jó, ez abból derül ki, hogy kizárólag Vaszkó Imre tett módosító indítványokat, az összes többi mellébeszélés, politikai narratíva – mondta Papp László a vitát lezáróan. A polgármester szerint Mándi László „alibizik”, nincsenek érdemi javaslatai, azt sem veszi észre, hogy a panelprogram során még a meglévő 500 millió forintos önkormányzati pénzkeretet sem sikerült „lemerítenie” a pályázóknak.
Vaszkó Imrének úgy válaszolt, nem tudják támogatni a DK-s módosító indítványokat. Ennek oka lényegében az, hogy az ellenzéki párt által felvetett finanszírozási javaslatok nem kivitelezhetőek. Megjegyezte: az elmúlt tíz évben félmilliárd forintot költöttek a Pallagi úti idősotthonra és nem állnak meg a fejlesztéssel, ha ez idén nem is a Vaszkóék által kívánatosnak tartott léptékben történik meg.
A közgyűlés megerősítő döntése után újabb lépés történik a 4-es főút – Debrecen és Hajdúszoboszló közötti szakaszának – négysávosításában.
Az idei panelprogramban már liftkorszerűsítésre is lehet majd pályázni, így korrigáljuk a tavalyi kiírást – mondta Papp László, utalva a keddi cikkünkben vázolt problémára.
A közgyűlés elfogadta az önkormányzat zöld elképzeléseit és azok végrehajtását tartalmazó Települési Környezetvédelmi Program 2023-2026 című dokumentumot. Arról is megszületett a határozat, hogy Debrecen városa 2025-ben megpályázza az Európa Zöld Fővárosa 2027 díjat és ennek érdekében kezdődjön meg a pályázatot előkészítő munka.
A képviselők megszavazták, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központ ingyenes hasznosításba megkapjon egy földszinti épületszárnyat a Pósa utca 1. szám alatt. Így az iskolafogászat számára újabb rendelők jönnek létre (a Bethlen utcai járóbeteg szakkellátó központban megszűnik ez az ellátás). A „Mosolyvirág” Nagycsaládosok Debreceni Egyesület 1 évig tovább használhatja azt a Kishegyesi út 46. szám alatti 720 négyzetméteres ingatlant, ahol már egy ideje karitatív tevékenységet folytatnak.
Ratalics László
