Kilőtt az iparűzési adóbevétel Debrecenben
Fejlődés, stabilitás, környezetvédelem, gondoskodás; ezek jegyében tervezi a városvezetés a 2024-es költségvetést, amelynek a mérlegfőösszege mintegy 231 milliárd forint – fogalmazott Debrecen polgármestere a büdzsétervezet február 9-i bemutatásán.
Papp László kijelentette: a gazdaságfejlesztés, a közlekedési és a vizes infrastruktúra fejlesztése, a gondoskodás és a családtámogatás a költségvetés négy fő témája.
Hangsúlyozta, polgármesteri pályafutását a város gazdasági erejének megerősítésének szentelte, s ez már eredményekben is látszik, hiszen míg 2019-ben 16,7 milliárd helyi iparűzési adóbevétele volt a városnak, addig tavaly már 28,7 milliárd, míg idén 34,5 milliárddal terveznek. Utóbbiból 8 milliárdot von el az állam szolidaritási hozzájárulásként, ugyanakkor a kormányzat több mint 70 milliárd forint normatív támogatást fizet a városnak. – Ha növekszik a város, a megtermelt javakból minél többet vissza tudunk adni a lakóknak – magyarázta.
Gazdaságfejlesztésre 80,6, városüzemeltetésre (benne a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal) 13,1, közlekedésfejlesztésre 9,1, intézményi fejlesztésekre 4,9, kulturális fejlesztésekre 0,9 milliárdot terveznek, míg 1,9 milliárd forint menne a „Debrecen segít" nevű programra.
A büdzsében 500 millió forinttal szerepel a panelprogram, 822 millióval véderdősítés, 904 millióval a Környezeti Ellenőrző Rendszer kiépítése, 521 millióval napelempark-fejlesztés „zöld közlekedéssel". Kétszázmillió forinttal az épített örökség felújítását támogatják, ami azt jelenti, hogy olyan magántulajdonú, Debrecen szempontjából fontos épületek felújítását támogatják, amely esetében a lakók csak önerőből nem boldogulnak (első lépésben leromlott társasházak szépülhetnek meg).
Folytatódnak a csomóponti fejlesztések (25 milliárd forint), a nagyfelületű aszfaltozások, járda- és lépcsőépítések (2 milliárd forint), az út- és kerékpárutak építése (2,5 milliárd forint).
A várost elkerülő utak építése során előbb a 4-es és a 48-as főút közötti szakasz valósulhat meg, utána a 48-as és a 47-es főút összekötése. Megkezdenék a Tócóvölgybe tervezett pihenőpark-beruházást, folytatnák a Vezér utcai tó körüli fejlesztéseket, futópálya épülne Józsa központjában, költenének az oktatási intézmények udvarainak és a városi játszótereknek a fejlesztésére. Elhangzott: az önkormányzati intézményi bérnövekmény átlagosan 17 százalékos lehet 2023-hoz képest (az óvodákban 17-32 százalék). A vidéki városok közül a legmagasabb költségvetési főösszeggel a debreceni rendelkezik már évek óta.
RaL
