Rendeződhetnek az ABC tulajdoni viszonyai

Százharmincmillió forint: ennyit kasszírozhat az önkormányzat a Dóczy utcai ingatlanért, ha az októberi közgyűlés elfogadja a hetvenes évek óta ott működő üzlet jelenlegi tulajdonosa által tett vételi ajánlatot.

Korábban megírtuk, hogy a közgyűlés augusztusban döntött annak a Dóczy József utca 9. szám alatti teleknek az értékesítéséről (felépítmények nélkül), ahol Coop és virágbolt működik. A nyilvános pályáztatás a múlt hónapban sikerrel lezárult, a Coop üzletet működtető Hajduszövker Zrt. 130 millió forintot ajánlott az ingatlanért (kétmillióval többet, mint amennyiért meghirdették). Amennyiben a közgyűlés október 30-án eredményesnek nyilvánítja az eljárást, úgy a pénz hamarosan az önkormányzat számlájára kerülhet. 

Érdekesség, hogy a Hajduszövker tulajdonában lévő élelmiszer áruház és a magántulajdonú kereskedelmi pavilon nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Mi ennek az oka? A helyes válasz megtalálásában a polgármesteri hivataltól kaptunk segítséget. 

Az élelmiszerbolt építésére – még a szocialista érában – a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Kereskedelmi, Árutermelő és Szolgáltató Közös Vállalata, vagyis a Hajduszöv Vállalat 1971-ben kért és kapott
engedélyt, a beruházást 1973-ban fejezték be. A Dóczy utcai ingatlan az építkezés megkezdésekor állami tulajdonban volt, míg a vagyonkezelői jog a Kossuth Lajos Tudományegyetemhez került. 

A cég 1973-ban megvásárolta a felsőoktatási intézménytől az ingatlan kezelői jogának átruházását, ez azonban nem került közhiteles ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. A bolt alatti – „kivett áruház” megnevezésű – terület 1992-ben a hatályos törvényeknek megfelelően került a debreceni önkormányzathoz.

A Hajduszöv Vállalat jogutódja, a Hajduszöv Zrt. a Hajdú-Coop Zrt.-hez tartozik, és egyes Coop áruházaknak a Hajduszöv a tulajdonosa. E cég vezetése 2020 elején döntött a jogelőd által létesített ABC felújításáról. Csak a tervezési folyamat előkészítése során szembesültek azzal, hogy a hetvenes években megvalósított beruházás és az akkor megfizetett kezelői jog ellenére sem került bejegyzésre sem a tulajdoni, sem a kezelői jognak megfeleltethető használati joguk. 

Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv szerint az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha az épületet szövetkezet létesíti állami tulajdonban álló, a tagsági viszony alapján vagy egyéb jogcímen használatában levő földön.

Az önkormányzati ingatlan értékesítése szempontjából ennek nincs jogkövetkezménye – írta a polgármesteri hivatal, míg a pavilon esetében közterület-hasznosítási szerződés van hatályban. Közölték: az élelmiszeráruház tekintetében a Hajduszövker Zrt. és jogelődje tulajdonjogát soha senki nem vitatta, az építményadót az önkormányzat rendszeresen kiszabta és zrt. e kötelezettségének minden esetben eleget tett. A pavilon tulajdonosa a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján közterület-használati díjat fizet.

– A földterület megvásárlását a felépítmény tulajdonosa, tehát a Hajduszöv kérelmezte. Amennyiben a felépítmény tulajdonosa vásárolja meg az ingatlant, úgy a tulajdoni viszonyok rendeződnek, hiszen a felépítmény és a földterület tulajdonjoga nem fog elkülönülni egymástól – reagált a Cívishír kérdéseire a polgármesteri hivatal.

Ratalics László