A Debrecenben dolgozó, Hajdúszoboszlón háló vendégmunkások letörik a magyar béreket?
Debrecen és Hajdúszoboszló is szóba került napirend előtt az Országgyűlésben hétfőn. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azzal vádolta a kormányt: elősegíti, hogy a magyar adófizetők pénzéből támogatott multinacionális cégek vendégmunkásokat alkalmazzanak a magyar munkavállalók kárára.
Egyebek között tabi, debreceni, hajdúszoboszlói és ceglédi példákat hozva arra hívta fel a figyelmet, sok esetben történik, hogy a cégek fölveszik a vendégmunkást és elbocsájtják a magyart, akár azt is, aki betanította az érkezőt.
Hangsúlyozta: a harmadik világból érkező munkások letörik a béreket és hosszútávú ittlétük esetén megváltoztatják Magyarország kulturális berendezkedését. Arra szólította fel a kormányt, hogy szedje vissza az összes állami támogatást azoktól a cégektől, amelyeknél a magyar foglalkoztatottak aránya nem éri el a 90 százalékot.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a képviselő a felszólalásában az egyedi példákat tüntette fel általánosként. A kormány alapelve ugyanakkor az, hogy megvédi magyar munkahelyeket és a legszigorúbban lép fel az illegálisan Magyarországra érkezőkkel szemben.
Hozzátette: az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el, csak akkor lehet vendégmunkást alkalmazni, ha magyar munkaerővel nem tölthetők be bizonyos álláshelyek.
Kiemelte: 2024-ben a kormány 65 ezerben maximálta a kiadható vendégmunkás engedélyek számát. Hozzátette: a minisztériumának munkaügyekkel foglalkozó államtitkára az elmúlt időszakban többször konzultált csaknem 30 minősített munkaerő-kölcsönző céggel, felhívva őket a jogszabályok maradéktalan és következetes betartására.
