Orbán és Debrecen egymásra találtak
Cívishír: Orbán Viktor fogalmazta meg azt, hogy Debrecennek régióközponttá kell válnia a Dunán innen, partiumi, sőt Erdélyig érő kisugárzással. Ez a gondolat a miniszterelnök fejében született meg vagy Önök szállították a koncepciót?
Papp László: Kölcsönös egymásra találás ez. A regionális központ vízióját még Kósa Lajos polgármestersége idején kezdtük építeni. Akkor városfejlesztési eszközökkel próbáltunk kulturális és sportlétesítményeket létrehozni e pozíció erősítésére. A főváros alternatívájának gondolata még előbbi, ezért kezdtünk a repülőtér fejlesztésébe, a Kölcsey Központ vagy a Modem megépítésébe. Ez a gondolatiság köszönt vissza akkor, amikor a miniszterelnök 2016-ban Debrecenről mint „a másik főváros”-ról beszélt. A folyamat tovább gondolt eleme a város nemzetközi láthatóságának erősítése, amiben jelentős sikereink vannak. A Világbank egyik felmérése szerint a közép-európai régió adott huszonkét városa közül Debrecen és Székesfehérvér végzett az élen. Ezekben a városokban biztosítják a legkedvezőbb feltételeket a vállalkozások számára. Olyan városokat győztünk le, mint Budapest és Bukarest, Kolozsvár, Temesvár vagy éppen Győr. Ennek a víziónak fontos eleme, hogy a Debreceni Egyetem létszáma elérje az ötven-hatvan ezret.
[Beillesztett cikk: Debreceni egyirányúsítás: mit szól a polgármester?]
Cívishír: Ez a szemlélet a kormányzati politikában kellő súllyal van jelen?
Papp László: A források odaítélésében, a döntések sorozatát szemlélve igen. Ezért is dolgozunk egy olyan fejlesztési programon, amely már 2050-ig próbál előre tekinteni. Ez a terv a repülőtér forgalmáról és a város kiterjedéséről is az eddigitől eltérő léptékekben gondolkodik. Új lakóterületekkel, új közlekedési útvonalakkal számol. Ez a kormány nyitott és fogékony Debrecen regionális szerepkörének erősítésére.
Cívishír: Vannak-e ezen a pályán vetélytársak? Mi van akkor, ha egy esetleges jövőbeli kormányváltással az egész borul?
Papp László: Botorság volna azt mondani, mit számít az, ki van kormányon. Hiszen igazán hatékonyak a kormányzati fejlesztéspolitikai támogatás mellett vagyunk. A városok közül szerintem mi voltunk az elsők, akik ilyen hosszú távú vízió kialakításába kezdtek, közösen az egyetemmel. Ami a vetélytársakat illeti, melyikük képes méreténél, oktatási, gazdasági potenciáljánál, közlekedésben betöltött szerepénél, határon átnyúló integrációs tevékenységénél fogva régióközponti szerepet betölteni? Erre a feladatra Debrecen hivatott. Ezért építjük a kapcsolatainkat Kárpátalján, Kelet-Szlovákiában, a Partiumban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben. Ez ennek a víziónak a része! Fáradságos munka, de szinte minden területen jelen vagyunk a régióban.
Cívishír: Egyes civil szervezetek is mondhatják ma Debrecenben, hogy sok évi fáradságos munkájuk van az elesettek támogatásában. Helyesnek, praktikusnak tartja, hogy pusztán azért megbélyegződnek, mert Soros György-féle anyagi forrásokra pályáznak? Nem lenne érdemesebb külön-külön megvizsgálni ezeket az eseteket az általánosítás, az ítélkezés helyett?
Papp László: Nem mondtunk ítéletet. Van egyféle tapasztalat a Soros György által pénzelt civilek vonatkozásában. Komoly szakirodalma van annak, milyen következményekkel jár az ő civil szférán keresztüli aktivitása. Ha Soros karitatív tevékenységet szeretne végezni, adnék neki tippet, hová menjen, mert amikor a kilencvenes évek elején bedöntötte az angol fontot, abba néhány család bizonyára tönkrement. Senkit meg nem bélyegezve teszem hozzá: a magyar társadalom egyértelműen kinyilvánította, milyen magatartást tanúsítson a kormány, s adott esetben az önkormányzatok az illegális migrációval kapcsolatban. Ha ezt komolyan vesszük, polgármesterként azt kell képviselnem, hogy az ezt támogató tevékenység nem kívánatos. Minden tiszteletem a jótékonysági szervezeteké, de ha emögött megjelenik az, amit mi gondolunk, akkor konfliktus van közöttünk. Ennek a támogató tevékenységnek a jogi akadályait meg kell teremteni.
Cívishír: Úgy tűnik, sok fogalom összemosódik. Egy debreceni szervezet pusztán azért, mert elfogad Soros-forrást hajléktalanok támogatására, azzal nem gondolnám, hogy az illegális migrációt támogatja. Márpedig ez a kommunikáció számomra ezt üzeni.
Papp László: Én azért vállalok felelősséget, amit én mondok.
[Beillesztett cikk: Világcégek Debrecenben: a német sorminta folytatódhat ]
Cívishír: A második legnagyobb magyar város polgármestere, de nem ül a Parlamentben. Nagyobb tere lenne a város érdekérvényesítésének, ha ez másként volna?
Papp László: Szerintem a legjobb döntés volt az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség szétválasztása. Természetes, hogy sem az újságírók, sem a választók nem látják pontosan, mennyi programja van egy városvezetőnek. Hogy nekem ebbe nem férne bele egy parlamenti képviselői munka, az egészen biztos. Annyira el tudom foglalni magamat városi ügyekkel, hogy végképp nem hiányozna. És ezt bármilyen más pozícióra is értem. Ezért aztán e téren meglehetősen visszafogott vagyok, hacsak nem Debrecen érdekéről van szó, mint az olimpiai bizottsági tagság esetében. Van egy elképzelésem a városról, és számomra messzemenő prioritás, hogy ebben az öt évben ennek mentén haladjak végig.
Cívishír: Ritkán szokott beolvasni a politikai ellenfeleinek, az országos ismertsége szerény. Tudatosan csinálja így? Később szívesen belefolyna az országos politizálásba?
Papp László: Ez részemről teljesen tudatos magatartás. A pártpolitika elsődlegesen az országgyűlési képviselői tevékenység része. Én sokkal inkább városmenedzsernek tartom magam, mint politikusnak. Számomra az élet mindig is elegendő feladatot adott, és elsődlegesen arra koncentrálok, hogy tennivalóimat a tőlem telhető legjobb módon végezzem el. A polgármesteri szerep betöltésén kívül semmilyen más ambíció nem vezet. Remélem, jövőre úgy állhatok a választók elé, hogy bízhatok a folytatásban.
Bereczki Attila, Ratalics László
