Élet a Fideszen túl: merre tovább, magyar sport?
Magyarországon abban az esetben lenne értelme olimpiát rendezni, ha ebben a kérdésben társadalmi közmegegyezés születne - mondta Dénes Ferenc sportközgazdász szerdán a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) sportgazdasági szakosztálya által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
"Az ország képes lehetne a nyári játékok megrendezésére, társadalmi közmegegyezés alatt azonban nemcsak a szavazást értem, hanem azt is, hogy minden állampolgár tisztában van vele, hogy neki ez havonta mennyi pénzbe kerül"
- fogalmazott a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének oktatója.
Dénes Ferenc kiemelte, számos sportlétesítmény áll rendelkezésre Magyarországon, illetve van egy olyan sportkultúra, amelyre lehet alapozni.
"Mindemellett a magyar emberek szeretik a sportot, ugyanakkor a társadalom tagjainak világosan látnia kell, hogy ki mennyit fizet egy olimpiarendezés esetén"
- fogalmazott a sportközgazdász. Hozzátette, jelenleg senki nem tudja, hogy például 2040-ben a döntéshozók milyennek képzelik el az olimpiát, és annak mi lesz a létesítményszükséglete.
"Szerintem az ország mostani helyzete a létesítmények szempontjából nem alkalmas a rendezésre, de egyáltalán nem biztos, hogy újakat kell építeni. A nehézséget ugyanakkor az jelenti, hogy a 2040-es játékok helyszínéről öt-hat év múlva döntenek, ennek megfelelően három-négy év múlva látni kellene, hogy 2040-ben hogy fog kinézni Magyarország" - jelentette ki.
A "Merre tovább, magyar sport?" című beszélgetésen a résztvevők a magyarországi olimpiarendezés kérdésköre mellett a sportigazgatás változásáról, a magyar sport általános helyzetéről, a TAO-ról, valamint a lakosság egészségi jólétéről, szabadidősportról és annak feltételrendszeréről is értekeztek.
Dénes Ferenc úgy fogalmazott, egyelőre nincs információ arról, hogy a sportigazgatás miben változik, illetve ehhez a hosszútávú politikai irányokat is ismerni kellene. Hozzátette, a legkésőbb felálló államigazgatási egység a sport volt, ennek az oka azonban nem ismert.
"Úgy gondolom, hogy az elmúlt 16 év után a mostani kormányzat egyelőre keresi, hogy hogyan viszonyuljon a sporthoz. Ehhez el kell telnie egy bizonyos mennyiségű időnek, de lehetséges két szélsőséges irány. Az egyik egy erőteljes piacgazdasági fordulat, a másik pedig, hogy minden marad úgy, ahogyan eddig volt, csak egy kicsit jobb lesz. A két irány esetében egymástól teljesen eltérő sportigazgatás várható" - mondta.
Dénes Ferenc a magyarországi sporttémájú szponzoráció csökkenéséről beszélve arra hívta fel a figyelmet, az utóbbi időben azok a vállalatok, amelyek üzleti döntéseket hoztak, úgy látták, hogy a magyar sportba való beruházás nem éri meg.
"Nincsenek meg a sportban a márkák - leszámítva Szoboszlai Dominik brandjét -, és a nagy kérdés az, mit kell tenni azért, hogy legyenek. Ugyanakkor van itt egy méretgazdaságossági probléma is, hiszen kicsi ország vagyunk kicsi piaccal. Az állami szerepvállalással kapcsolatban pedig szükség van tudatos társadalmi gondolkodásra, azaz hogy ténylegesen a társadalmi hasznosság arányában és mértékében támogassuk a sportot" - mondta.
