Hirdetés

A Jobbiknak nem tett jót a botránykrónika

Már vasárnap eldől, hogy az MSZP vagy a Jobbik a nagyobb

Nézőpont, Heti Válasz

2010.04.07. 12:51

A Jobbiknak nem tett jót a botránykrónika
Már vasárnap eldől, hogy az MSZP vagy a Jobbik a nagyobb párt

A 2010-es választás lehet az első, amelynek nagy kérdéseire már az első forduló után válasz adható. Kiderülhet, melyik a második erő, befut-e a parlamentbe az LMP és az MDF, illetve lesz-e kétharmada a Fidesznek.

Hirdetés

A Nézőpont Intézet – a Heti Válasz megbízásából – január óta a kampány minden hetében készített felmérést. Az ezekből kirajzolódó trend a Fidesz és az LMP számára kedvező: sem az MSZP, sem a Jobbik nem tudta érdemben növelni táborát, sőt mindkét párt támogatása apadt. Ennek oka lehet Gyurcsány Ferenc színrelépése, a kormányközeli korrupció szappanoperájának folytatása, valamint a Jobbik komolyságát megkérdőjelező botránykrónika.

Az MSZP maximális szavazótábora a januári 22 százalékról 15 százalékra, a Jobbiké 16 százalékról 11 százalékra csökkent (itt a múlt héthez képest volt látványos az esés a Nézőpont Intézet adatai szerint). Így valószínűleg egyikük sem tudja elérni a 20 százalékos eredményt, s megnyerni egymillió szavazót. A Jobbik felé kacsintókat a Fidesznek nagyrészt sikerült megtartania, a baloldalon hiteles pártot keresők pedig az LMP-be helyezték bizalmukat. Az egyelőre bizonytalan programú zöld párt bevallott támogatottsága a Nézőpont Intézet kutatásaiban először emelkedett 5 százalék fölé (potenciális szavazótábora már hetek óta 7–9 százalék között mozog). Az MDF azonban nem tudott profitálni a pártot kereső baloldali szavazókból: továbbra is enyhén a küszöb alatt van potenciális támogatottsága (4 százalék).

A választás előtti utolsó kutatásban a Nézőpont megkísérelte modellezni a következő parlament összetételét, amelynek alapján a Fidesz–KDNP-szövetségnek továbbra is komoly esélye van a kétharmados többség megszerzésére (284 mandátum), az MSZP-nek pedig nőtt az esélye a „második erő” címre a Jobbikkal szemben (50 versus 37 mandátum). Ugyanakkor a választási rendszerben sokszor tizedszázalékokon is múlhatnak mandátumok: a szavazatok és a részvétel regionális megosztása és a pártok közötti különbség is befolyásolja a képviselőhelyek végleges megoszlását.

Az adatfelvétel 2010. március 31. és április 2. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés.

Szóljon hozzá!

Hirdetés