Munka, utak, jövőkép: ezt ígéri Csák László
– A következő évek legfontosabb feladata az lesz, hogy a körzetben élők ismét azt érezzék, hogy a politika róluk szól, értük van, és csak velük együtt tölthető meg valódi tartalommal – vallja Csák László, Hajdú-Bihar 3. számú egyéni választókerületének új országgyűlési képviselője. A választókerület Debrecen keleti és északkeleti részét, valamint tizenöt települést foglal magában: Álmosdot, Bagamért, Bocskaikertet, Fülöpöt, Hajdúhadházat, Hajdúsámsont, Kokadot, Létavértest, Nyírábrányt, Nyíracsádot, Nyíradonyt, Nyírmártonfalvát, Téglást, Újlétát és Vámospércset. A választáson a szavazásra jogosultak 74,99 százaléka vett részt, Csák László pedig a voksok 50,92 százalékát kapta.
A vidék problémái
A képviselő azt mondja, számára a kampány nem egyszerű politikai verseny volt, hanem személyes vállalás. Sokat járt a településeken, beszélgetett az emberekkel, polgármesterekkel, helyi vállalkozókkal, és közben látta, ebben a választókerületben nem lehet egyetlen sablonnal gondolkodni: más gondjai vannak Debrecennek, mások a kertvárosi részeknek, és egészen másokkal küzdenek a határ menti települések.
– A kampányom jelmondata az volt: tiszta szívvel, TISZA-szívvel az emberséges és működő Magyarországért. Az országban óriási félelem volt, az emberek változást akartak.
A választókerület bejárása után az egyik legsürgetőbb feladatnak a vidéki munkahelyteremtést tartja. Debrecenben a munkalehetőség alapvetően megvan, a kisebb településeken azonban – Téglás és Vámospércs egy-egy nagyobb üzeme kivételével – kevés a helyben elérhető állás. Ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem a települések jövőjét meghatározó ügy is: ha nincs munka, a fiatalok Debrecenbe vagy még távolabb költöznek, az idősek pedig egyre inkább magukra maradnak. Csák László ezért a kis- és közepes vállalkozások megerősítését tartja alapvetőnek. Hangsúlyozta: az uniós forrásoknak oda kell érkezniük, ahol azok valóban fejlesztést, munkahelyet és megélhetést teremtenek. Emellett az idősellátás fejlesztését is fontosnak ítéli meg. Ahol működik idősotthon, ott bővítésre, ahol nincs, ott új intézményre van szükség.
A fejlődésnek azonban több helyen már az alapinfrastruktúra is határt szab. Hajdúsámsonban és Bocskaikertben például hiába lenne igény új házak építésére, az elektromos hálózat, a víz- és csatornarendszer hiánya vagy elavultsága gátolja a bővülést. Ugyanilyen mindennapi, de meghatározó kérdésnek tartja a burkolatlan utak, a hiányzó járdák és a közlekedésbiztonság ügyét is.
– Ha az utak jobb állapotban lennének, már attól sokkal könnyebb lenne az emberek élete. A határ menti települések és Debrecen közötti távolságot nem tudjuk csökkenteni, de azt igen, hogy mennyi idő alatt jutnak be az emberek a városba. Ehhez jobb közutak, jobb vasút, sűrűbb és pontosabb közösségi közlekedés kell. Távlati cél az elővárosi tömegközlekedés kialakítása – mondta.
Víz- és levegőminőség
Debrecenben más természetű problémákat lát. A városban elsősorban a lakhatás, az építési területek hiánya, valamint a tiszta víz és a tiszta levegő kérdése foglalkoztatja az embereket. Csák László szerint a környezetvédelmi szabályokat szigorítani kell, mert a fejlesztések csak akkor lehetnek elfogadhatók, ha közben az emberek egészsége és biztonsága marad az első.
A nagyváros és a vidék kapcsolatáról szólva elmondta: nem lehet az a cél, hogy mindenkit Debrecenbe kényszerítsen az élet. Éppen ellenkezőleg: a településeket kell komfortosabbá tenni, hogy helyben is lehessen dolgozni, ügyet intézni, vásárolni, élni. Példaként Vámospércset említette, ahol egy bevásárlóközpont nemcsak a városnak, hanem a környező településeknek is sokat jelentene.
A térség egyik természetes erőforrása továbbra is a mezőgazdaság. Csák László szerint vannak homokosabb területek, de Létavértes, Újléta, Álmosd, Kokad és Bagamér környékén jobb minőségű termőföldek találhatók, a térség pedig a hazai tormatermesztés központja. A képviselő úgy látja, a gazdákban megvan a tudás és a munkabírás, de ahhoz, hogy ebből erősebb agrárium legyen, pénzre, információra, pályázati segítségre és biztosabb piacra jutásra is szükség van.
– Az uniós forrásoknak végre oda kell érkezniük, ahová valók: a gazdákhoz, a kis- és középvállalkozásokhoz, a termelő emberekhez. Nem elég, hogy vannak pályázatok, azokról tudniuk is kell az érintetteknek. Fel kell világosítani őket, segíteni kell a pályázásban, és sokkal jobban kell használni a falugazdászi hálózatot is. A mezőgazdaságra szánt pénznek a mezőgazdaságba kell mennie, és ott kell hasznosulnia, ahol valódi munkát, termelést és megélhetést teremt. Az itt élők ismerik a földet, tudnak dolgozni, tudnak termelni, józan paraszti ésszel gondolkodnak. Ha megkapják a szükséges támogatást, információt és piacra jutási lehetőséget, akkor a térség mezőgazdasága nemcsak életben marad, hanem hatékonyabbá, termelékenyebbé és erősebbé válik – hangsúlyozta Csák László.
Tasó László korábbi országgyűlési képviselővel nem volt személyes átadás-átvétel. Csák László úgy látja, a kampány alatt sok emberrel találkozott, megismerte a térséget és annak legfontosabb problémáit, a munka pedig most abban áll, hogy ezekre a gondokra konkrét válaszokat kell adni.
Üzent a fiataloknak
2030-ig a legfontosabb céljai között a társadalmi bizalom helyreállítását, a félelem oldását, a munkahelyteremtést, a kis- és közepes vállalkozások megerősítését, valamint a közfoglalkoztatás újragondolását említette. El kell jutni oda, hogy aki dolgozik, az a munkájából tisztességesen meg tudjon élni.
A képviselő hangsúlyozta: rendszeresen jelen akar lenni a választókerületben. Lesznek fogadóórák, fórumok, kitelepülések, és olyan irodát keresnek, amelyet a körzetből könnyen el lehet érni. Szerinte ez nem formai kérdés, hanem a képviselői munka lényege.
– A kapcsolat a kulcs a képviselő és a választópolgár között. Én azt kérem az emberektől, mondják el a véleményüket, az elvárásaikat. Minden tőlem telhetőt megteszek értük – jelentette ki Csák László.
Az Országgyűlésben az oktatási bizottságban is tevékenykedik majd. Harmincnyolc éve pedagógus, igazgatóként is dolgozott, ezért azt mondja, pontosan látja az oktatás problémáit. Meggyőződése szerint az oktatás legnagyobb értéke és tartaléka maga a pedagógustársadalom, ezért a döntésekbe az érintetteket is be kell vonni.
A fiataloknak azt üzeni: érdemes a térségben gondolkodniuk. Szerinte a választás után új időszak kezdődött, amelyben a cél az, hogy Magyarország hatékonyabban, emberségesebben működjön, a választókerületben pedig legyen munka, biztonság és olyan jövőkép, ami miatt érdemes maradni.
