Több mint méz: sokkal nagyobb a tét
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézete és a Nagyerdei Kultúrparkhoz tartozó Debreceni Állatkert szakmai együttműködésében hatodik alkalommal rendezték meg a Debreceni Alkalmazott Rovartani Konferenciát a Debreceni Állatkert konferenciatermében május 21-én. Az ország számos pontjáról érkező szakemberek a rovarok életmenetével, ökológiájával, valamint természet- és növényvédelmi szerepével kapcsolatos kutatási eredményeket mutattak be. Az idei rendezvény kiemelt témája a méhek és a beporzásban részt vevő rovarok magyarországi és európai helyzete volt.
Az egyetem és az állatkert
Az esemény előtt Nagy Antal, a növényvédelmi intézet vezetője, egyetemi tanár a Cívishírnek elmondta: a program célja kezdettől az, hogy a rovartant gyakorlati megközelítésben állítsa középpontba, összekapcsolva a növényvédelmi, természetvédelmi, egészségügyi és agrárszakmai témákat. Az idei tanácskozás fókuszába a megporzó rovarok kerültek.
– A mezőgazdaság szempontjából a megporzó rovarok ökoszisztéma-szolgáltatása kiemelt jelentőségű. Számos termesztett növény termése, termésminősége, sőt termőképessége is függ attól, milyen állapotban van a megporzóközösség – emelte ki Nagy Antal.
Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK dékánja hangsúlyozta: a rovartan a fenntartható gazdálkodásban azért kap kiemelt szerepet, mert a biológiai sokféleség minden eleme hatással van a termelésre, közvetve pedig a lakosság életére is. A megporzásban nemcsak a méheknek van szerepük, hanem több más rovarcsoportnak is. Ugyanakkor vannak olyan fajok – például poloskák vagy csípőszúnyogok –, amelyek a városi lakosság mindennapjait is megnehezíthetik. A konferencia éppen ezért arra is felhívta a figyelmet, milyen változások zajlanak a környezetünkben.
– A klímaváltozás és a megváltozó környezeti feltételek új fajok megjelenését is magukkal hozhatják, ezek vizsgálatában pedig fontos szerepet kaphat az állatkert – tette hozzá.
A megnyitón Stündl László arról beszélt, hogy a rovarok a mezőgazdaság és az emberi élet szempontjából is meghatározóak, az állatkert pedig fontos kutatási és oktatási helyszín az egyetem számára. Nagy Antal kiemelte: a konferencia hatodik alkalommal is széles szakmai kört mozgatott meg, és felvetődött az esemény nemzetközivé bővítése is. Szanyi Szabolcs adjunktus szerint az állatkerttel egyre szorosabb az együttműködés; a debreceni „zöld sziget” sajátos faunája a beporzók vizsgálatában is különleges lehetőséget ad.
Az előadók sorát Serbán Zsuzsanna zoopedagógus nyitotta, aki az állatkert beporzóvédelmi és szemléletformáló szerepét mutatta be. Mint elhangzott,
a négy éve futó európai projektben 16 partner vesz részt, köztük 8 állatkert. A programban beporzóhelyeket alakítanak ki az állatkertben, iskolai foglalkozásokat tartanak, monitoringot készítenek elő, valamint táblákkal és külső helyszíni programokkal is erősítik a szemléletformálást. Eddig több száz gyereket értek el; 15 általános és 12 középiskolával állnak kapcsolatban.
Rácz István távollétében Nagy Antal az egyenesszárnyúak – szöcskék, sáskák, tücskök – beporzásban betöltött szerepéről beszélt. A kutatásban – többek között – több száz fotót elemeztek arról, milyen növényeken fordulnak elő ezek a rovarok.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a hazai méhészeti ágazat helyzetét ismertette. Elmondta: Magyarországon mintegy 20 ezer méhész dolgozik 1,2 millió méhcsaláddal. Évente körülbelül 25 ezer tonna méz készül, ebből 6 ezer tonnát közvetlenül a méhészektől, 4 ezer tonnát a kiskereskedelmi hálózaton keresztül vásárolnak meg, 15 ezer tonnát pedig exportálnak, főként az Európai Unión belül. A hazai fogyasztás ma átlagosan 1 kilogramm/fő/év, miközben körülbelül 5 millió ember egyáltalán nem eszik mézet. Bross Péter szerint a méheket egyre erősebben terhelik a környezeti hatások, a globalizációval érkező kártevők és konkurens rovarfajok, valamint a mezőgazdasági növényvédelem.
A projekt céljai
A Zoo LIFE Pollinators projekt az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló nemzetközi természetvédelmi kezdeményezés, amely a beporzó rovarok védelmét és élőhelyeik helyreállítását tűzte ki célul. A projektben 9 európai ország 16 partnere – állatkertek, egyetemek és szakmai szervezetek – dolgoznak együtt annak érdekében, hogy fellépjenek a beporzó fajok drasztikus csökkenése ellen. A kezdeményezés kiemelten fontos, hiszen az európai mezőgazdasági termelés jelentős része függ a beporzó rovaroktól, miközben számos vadméh-, zengőlégy- és lepkefaj a kihalás szélére került.
A projekt fő céljai közé tartoznak a vadon élő, őshonos beporzók kutatása és monitorozása, a számukra kedvező élőhelyek kialakítása, valamint a társadalmi szemléletformálás és az aktív közösségi bevonás. Az állatkertek ebben kiemelt szerepet töltenek be, hiszen egyszerre szolgálnak természetvédelmi, oktatási és kutatási központként.
A Zoo Debrecen is csatlakozott a projekthez, és aktívan hozzájárul a kitűzött célok megvalósításához. Intézmény élőhely-helyreállítási munkákkal segíti a beporzóbarát környezet kialakítását, emellett transzekt monitorozással vesz részt a beporzó rovarok állományának vizsgálatában. A projekt fontos eleme a környezeti nevelés is: programjaikkal és szemléletformáló aktivitásaikkal arra törekednek, hogy a látogatók jobban megismerjék a beporzók szerepét és a biodiverzitás megőrzésének fontosságát.
Az előadás az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. A megfogalmazott nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy a CINEA nézeteivel. Az Európai Unió és a támogatást nyújtó hatóság ezekért nem tehető felelőssé.
