Rutinbeavatkozás során hunyt el a debreceni családapa

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolnak egy debreceni orvost, miután betege elhunyt egy rutinbeavatkozás során, egy helyi magánklinikán.
Az egyetemi docens ügyében március 26-án az áldozat özvegye tett vallomást a bíróságon – számolt be róla a Blikk.
Az elhunyt férfi felesége, Gabriella a bíróságon felidézte, hogy férjének gyerekkori félelme volt a fogászattól, ezért ragaszkodott az altatáshoz. A beavatkozás napján elment a fiukért az iskolába, nem sokkal később pedig hívták a klinikáról.
– A nővérem hamarabb odaért, és hívott, hogy nyugodjak meg, mert két mentő áll az udvaron, így nem lehet semmi baj. Sötét volt bent, az emberek jöttek-mentek, fogalmam nem volt, mi történt. Nyomozókat láttam, aztán jött a doktornő is, aki azt mondta, rossz hírt kell közölnie, Péter sajnos meghalt – mondta az asszony.
A gyászoló nő arról is beszélt, hogy a doktornő a helyszínen először a mentőket hibáztatta, de rászóltak, hogy ne mondjon semmit.
Azt is mondta, sem a vádlott, sem a beavatkozást végző fogorvos nem kért tőlük bocsánatot, utóbbi viszont felajánlotta, hogy átutal nekik egymillió forintot, hogy a „temetésre elég legyen”.
A tárgyaláson a vádlott is nyilatkozott. A doktornő azt állította, hogy a beteg még élt, amikor a mentőknek átadták.
– A sikertelen intubálási kísérlet után az éber ellátás irányába tereltük a beteget. Ez megtörtént, de utána is ragaszkodott ahhoz, hogy altatásban történjen a beavatkozás – jelentette ki.
Kiderült, az ötvenes éveiben járó férfinak nem ez volt az altatásban végzett első fogászati kezelése, ugyanis nagyon félt, és közölte, ébren nem ül oda. Bár korábban is vetődött már fel probléma – egy évvel korábban például szörnyű állapotba került az ébresztése után –, ennek ellenére nagyon bízott abban a csapatban. Akkor egyébként a szája szétszakadt, a foga letört, s az izomfájdalom miatt nem tudott megmozdulni. Amikor hirtelen fel kellett ébreszteni, többen fogták le.
Az özvegy elmondta, férje majdnem két méter magas, jó fizikumú férfi volt, aki nagyon figyelt az egészségére és rendszeresen járt szűrésekre. M. Péter tele volt tervekkel, a családjával építkeztek, s mindennél jobban imádta a gyermekét. A szülei azóta sem tudják feldolgozni a történteket, a család igazságtalannak érzi a tragédiát.

























































