Plázával kereszteznék a debreceni főpályaudvart

Koncepcióváltásról számolt be a debreceni főpályaudvar-beruházás ügyében Lázár János Debrecenben; az új elképzelés szerint a vasútüzemet és a kereskedelmi funkciót „szétválasztanák”, ez utóbbit „hozzáférhetővé tennék” a magántőke számára. Az építési és közlekedési miniszter magyarázata alapján a pályaudvar egyszerre szolgálna vasúti csomópontként és a – főépület átalakításával – bevásárlóközpontként üzletekkel, kereskedelmi szolgáltató egységekkel. Erre várnak helyi és hazai magántőkét, a költségeket tízmilliárdos nagyságrendűre becsülik a debreceni létesítmény esetében.

A politikus azt mondta, a projekt komoly érdeklődést váltott ki, főleg, hogy a debreceni mellett a Nyugati és Keleti pályaudvarokkal, de a győrivel és a szegedivel is hasonló a terv (a Kelenföldi esetében ez még nem biztos). Általánosságban a MÁV és a magánbefektetők közös ingatlanfejlesztő társaságokat hoznának létre, a vasúttársaság legfeljebb 25 százalékos részesedése mellett. – Az igazán nagy forgalmú vasúti pályaudvarokat magántőke bevonásával szeretnék nagyon rövid időn belül ilyen módon megújítani – közölte Lázár János azután, hogy munkamegbeszélést tartottak október 16-án a debreceni önkormányzat képviselőivel, így Papp László polgármesterrel.

A tárcavezető közölte, a Debrecen és Nyíregyháza közötti – 50 kilométer a távolság a megyeszékhelyek között – vasútvonal rekonstrukciója 320 milliárd forintos – beruházásnak ígérkezik, amelyet részben EU-s forrásokból finanszíroznának. Az összes szükséges tervvel, engedéllyel rendelkeznek, ezért jövő januárban kiírhatják a kivitelezésről szóló közbeszerzést. Ennek a keretében építenének a négysávosítás alatt álló Sámsoni úton vasúti aluljárót.

Ötszázmilliárd forintot költött idáig az állam az összesen mintegy 1300 hektárra kiterjedő debreceni északnyugati és déli ipari övezetek létrehozására, fejlesztésére; utóbbi esetében Lázár János becslése szerint további 200-250 milliárd szükséges. Bővebben erről itt!