Korszakos technológia lesz a debreceni szürkevíz?
Ötszázmilliárd forintot költött idáig az állam az összesen mintegy 1300 hektárra kiterjedő debreceni északnyugati és déli ipari övezetek létrehozására, fejlesztésére; utóbbi esetében Lázár János becslése szerint további 200-250 milliárd szükséges, és erről 2026-ig meg kell hozni a vonatkozó kormánydöntéseket – hangzott el az építésügyi és közlekedési miniszter szájából Debrecenben egy október 16-i munkaértekezletet követően.
A tárcavezető előtt Papp László polgármester arról beszélt, hogy az északnyugati iparzónában lényegében elkészültek a befektetők elvárta fejlesztések mind a közlekedést, mind a közműinfrastruktúrát illetően. A 400 hektáron elterülő BMW-gyár esetében semmilyen akadálya nincs annak, hogy a német világvállalat elkezdhesse a sorozatgyártást. A 100 hektáros beszállítói parkban zajlanak még munkák (közmű- és útépítések), ezek a megfelelő ütemben haladnak, míg a cégek ezzel párhuzamosan dolgoznak a gyártókapacitásaik kialakításán.
– A Déli Gazdasági Övezet fejlesztése nagyobb falat, hiszen az akkumulátoriparhoz kapcsolódó beruházások jelentős további, elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek – mondta Papp László, jelezve, bizonyos pénzforrásokról (villamos áram, csatornák) már korábban megszületett a kormánydöntés. Ugyanakkor a „program zökkenőmentes végigvitele, a rendszer egységessége érdekében” szükséges a 2025-ös és 2026-os fejlesztési források biztosítása. Ez előfeltétele annak, hogy az ottani gyárak idejében elkezdhessék a termelést. A polgármester kitért a szürkevíz-hálózatra is. Mint kiderült, a tervezési folyamat novemberben zárul, a továbblépeshez kormánydöntések kellenek. – Kérjük az anyagiak biztosítását a szürkevizes beruházások megvalósításához. Ígéretet tettünk Debrecen polgárainak, mely szerint a helyi vízbázis védelme érdekében a nagy ipari létesítmények jelentős részben tisztított szennyvizet használnak majd. Az ígéretünknek eleget kívánunk tenni – szögezte le.
Az MTI tudósítója felvetésére („úgy tudni, a kínaiak technológiája nem alkalma a szürkevíz fogadására”) Papp László úgy reagált, hogy ez az információ nem helytálló. – Minden feltétel adott, hogy a szürkevíz beépüljön az ipari területek kiszolgálásába, a kiviteli tervek ennek megfelelően készültek el. A szürkevíz komponenseiről, paramétereiről már megegyeztünk a CATL-el, és ez az északnyugati iparzónában gyárat építő Eve Energy esetében is meg fog történni. A technológia felszínivíz-hálózat kiépítését is szükségessé teszi – hallhattuk. Mint elhangzott, a megfelelő komponensekkel rendelkező szürkevíz biztosítása kétharmad részben tisztított szennyvíz, egyharmad részben felszíni víz keverékét jelenti, ezt az elegyet képesek felhasználni az akkumulátorgyárak.
Lázár János korszakos megoldásnak nevezte a debreceniek által megvalósítani kívánt technológiát. – Ezzel kímélni fogjuk Debrecen ivóvízbázisát és garantálni az ellátásbiztonságot, miközben az ipar megkapja a szükséges vízmennyiséget. Technológiailag megvalósíthatónak tartjuk, a fedezetét biztosítjuk, elkötelezettek vagyunk – közölte. A program összetettsége ugyanakkor 3-4 éves megvalósítást jelent.
Az építésügyi és közlekedési miniszter kijelentette: az északnyugati és déli gazdasági övezetekben végbemenő mintegy 1300 hektáros iparosítással Debrecen a kontinens 30 legnagyobb ipari központja közé lép; ez minőségi ugrás, új város születik. Szavaiból kiderült, Debrecen eddig 500 milliárd forintnyi támogatást kapott az iparosításhoz, amelyből 300 milliárd forintot az Északnyugati Gazdasági Övezettel, 200 milliárdot a Déli Gazdasági Övezettel összefüggően költöttek el. Lázár János úgy kalkulál, hogy a déli esetében 2026-ig további legalább 250-250 milliárdra lesz szükség (ivóvíz- és szennyvízberuházások, szürkevíz, közúti fejlesztések).
A BMW kapcsán megjegyezte, a BMW-nek az európai, amerikai és kínai verseny ismeretében is nagy jövőt jósolnak a szakértők. – Szerintem Debrecen néhány éven belül olyan városa lehet Magyarországnak, mint Németországnak Hamburg vagy München. Talán még gazdagabbá is válhat Budapestnél. Nemcsak azért támogatjuk Debrecen törekvéseit, hogy 2025-től óriási volumennel járuljon hozzá a magyarországi GDP-hez. A mi fejünkben Debrecen nemcsak Európa egyik ipari fellegvára, hanem társfőváros is a jövőben – hangoztatta Lázár János.
Arról, hogy milyen új koncepció alapján hajtanák végre a debreceni főpályaudvar megújítását, ebben a cikkben olvashatnak.
Ratalics László
