Debreceni kedvenc lesz egy új sütemény?
Váratlan különlegességgel jöttek elő a debreceni reformátusok: ha már a legismertebb kálvinistához, Szabó Magdához több recepteskönyv fűződik, olyan süteményt kreáltak, amely valószínűleg az írónak is ízlene.
A „Szabó Magda süti” lelke a dió, amely eredeti és praliné formájában egyaránt szóhoz jut az édességben, míg tésztája mézeskalács fűszerezésű. Csokis-kávés ízek és feketeribizli: ezekkel válik teljessé a kép. Nem is igaz, mert Tóth Ibolya cukrász idevágó gondolataival. – A dió keresztény jelkép, a kisdedet óvó Szűzanyáé, de Luther Márton maga is imádta a diót, ezért tűnt evidensnek a használata, míg a mézeskalács a debreceni cukrászhagyományok öröksége – avatott be a szakember a sütemény köré szőtt november 23-i sajtóeseményen.
Kiderült: Szabó Magda olvasójaként a csokoládés, kávés ízeket és a sötétebb színeket érezte ide passzolónak, míg a habosságot, a cicomát mellőzendőnek. Szóval, az egyensúlyt; egy feketeribizlis réteggel a praliné és a csokoládé között. Ez a fekereribizli számomra – tette hozzá – a könnyedség, a játékosság, a nőiesség, amelyek elválaszthatatlanak Szabó Magda karakterétől. Tóth Ibolyának nem volt könnyű dolga, hiszen a már említett receptkönyvek közel sem teljes részletességűek, hol az összetevők, hol a mértékegységek adnak okot találgatásra (kísérletezésre). De a lényeg a számára mégis csak az a „varázslatos érzés”, hogy Jablonczay Gizella (Szabó Magda nagynénje) főztjei, süteményei egyáltalán megidézhetők.
A sütemény kizárólag a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség által fenntartott Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban vásárolható meg. Oláh István elnök-lelkipásztor emlékeztetett: nők csak 1983-tól vállalhatnak vezető tisztséget a református egyházban, mire válaszul a Tiszántúli Református Egyházkerület két évvel később Szabó Magdát felkérte főgondnoki tisztségre és meghívták a Nagytemplom presbiterjének (az író hithű kálvinistaként mindkettőre igent mondott).
– Ezer szállal kötődött a Nagytemplomhoz, hiszen a szülei ott kötöttek házasságot, őt ott keresztelték; a műveiben tetten érhető, mennyire sokat jelentett a számára. Úgy tudom, a felmenői között akadt olyan prédikátor is, akit a hitének vállalásáért hurcoltak gályarabságra – mondta, megjegyezve, hogy bár a mostani sajtóesemény voltaképp termékbevezető, valójában azt az írót szeretnék a reformátusokra jellemző újító erővel a köztudatban tartani, akinek a New York Times könyves top 10-es könyvlistáján is helye volt valaha.
– Szabó Magda mindig tanítani akart, még a halála után is ezt teszi. Akár arra is, hogy amennyiben vállalni merjük, a hiányosságunkból még erőforrás is kovácsolható – erről már az íróval többször is találkozó Porkoláb Gyöngyi kulturális menedzser (képünkön) beszélt, rámutatva: Szabó Magda nem csinált titkot abból, hogy nem tud és nem is szeret sem főzni, sem sütni. A tortákat kifejezetten utálta.
Széles Diána számára az ízek az otthon szeretét jelzik, de ezúttal a turizmusért is felelős alpolgármester hangján szólalt meg. Szerinte az egyházaknak a turizmus pilléreiként is funkcionálni kell, s ha már „Debrecen spirituális központ, azt meg kell mutatni”.
A Nagytemplomot évente 40 ezer fizető látogató tekinti meg, sokan leülnek a Karakterben, számukra el kell tudnunk mesélni valahogyan a Szabó Magda-sztorit, akár könyvekkel, akár süteményekkel – folytatta az alpolgármester, aki a többi vendéglátót is arra biztatja, hogy „csempésszenek debreceniséget a kínálatba”.
Ratalics László
