Bod Péter Ákos: az árrésstop csak pótcselekvés

– A multi az árrésstop miatt kieső nyereségét megpróbálja más árun behozni, ezért sem vezet inflációcsökkenéshez. De nem is ezért van. Komolytalan lenne azt mondani, hogy a több ezer termék közül annak a 30 árának lenne olyan hatása, ami megfogná az inflációt. Az árrésstop bevezetése pótcselekvés, csak azt mutatja, hogy a kormányzat csinál valamit – vélekedett Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a március 17-től május 31-ig az éves nettó egymilliárd forint feletti bevétellel rendelkező kiskereskedőkre bevezetett árrésstopról.

Ennek lényege az, hogy a kiskereskedelmi árrés nem lehet nagyobb mint 10 százalék.

Az egyetemi tanár itt tett egy kis kitérőt: a tíz százalékban maximált árrés nem a kereskedő nyeresége, hanem ebből kell fizetni például a közüzemi és bérleti díjakat, az alkalmazottak fizetését és annak járulékait, no meg a legkülönbözőbb adókat.

– A kereskedelem legnagyobb haszonélvezője nem a multi, hanem a magyar állam. Mi kifizetjük a kasszánál a 27 százalék áfát, a kiszemelt nagyobb kereskedőkön ott a 3,5 százalékos kiskereskedelmi adó, a csipszadó, a nájlonzacskóadó, de fizetnek helyi iparűzési adót, és ha ezek után még van nyereségük, akkor nyereségadót is, a munkavállalóik után pedig társadalombiztosítási járulékot, stb. Egy termék árából a legtöbbet a magyar állam szed ki, bő harmada rögtön a kincstárban landol – mondta az egyetemi tanár, aki fontosnak tartotta megjegyezni: az árrésstop bevezetése arra utal, hogy a kormány nem bízik kellőképpen a kereslet-kínálat árszabályozó szerepében. Pedig gondolhatna arra, hogy a kereskedő nem adhatja tetszés szerinti áron az árut, mert ha a vevőnek nincs annyi pénze, elmegy máshová, és az áru a kereskedőn marad.

A vevőt pedig meg szeretné tartani.

– A magyar kormány érzékelte az inflációt, amely, megjegyzem, nem az élelmiszereknél a legnagyobb mértékű, hanem a szolgáltatásoknál, de az élelmiszerek esetében annak politikai jelentősége van. Máshol is alkalmaztak már hasonló korlátozást, nálunk is volt bizonyos termékeknél maximált ár, de sehol nem vált be, tartós megoldásra sohasem volt jó, inkább csak tüneti kezelésnek, időnyerésnek, politikai időnyerésnek tűnt. Az inflációt azonban nem állította meg, csak az áremelkedést tolta kicsit odább. Ezt mutatta a Magyar Nemzeti Bank korábban, a rögzített árak időszaka után. Majd feloldották a korlátozást, a kompenzálásként fentebb vitt árak pedig ott maradtak. Valószínűleg most sem lesz másként – beszélt a várható jövőről Bod Péter Ákos, aki a Cívishírnek beszámolt a saját vásárlási tapasztalatairól is. Abban a boltban, ahová ő jár, semmi sem történt, mert arra nem vonatkozik az árrésszabályozás. A nagy cég boltjában néhány 10 forinttal kevesebbe kerül a tej, de ő a kisboltba jár, mert közel van. Ha azonban az ember árérzékeny, elmegy valamelyik áruházlánchoz vásárolni, ahol eddig is olcsóbb volt, most pedig még olcsóbb.

A kisboltok forgalma csökken, de ettől nem fog bezárni.

– Az árrésstopnak lélektanilag lehet pozitív hatása. Az, hogy a kormányzat figyel, és ha kell, beavatkozik – válaszolta Bod Péter Ákos arra a kérdésünkre, hogy van-e egyáltalán haszna a piaci folyamatba történt beavatkozásnak. – De ez sem stimmel egészen, hiszen a beavatkozás felhívja a figyelmet, hogy gond van. Holott az lenne a cél, hogy az emberek arra figyeljenek, hogy csökkentek az árak, tehát az állam gondoskodik róluk.

CH