Ötvennégy százalékkal kevesebb gyümölcs Hajdú-Biharban
2025-ben rendkívül nehéz évet élt át Hajdú-Bihar mezőgazdasága: az aszály, a tavaszi fagyok, a piaci zavarok és az állatbetegségek egyszerre okoztak problémákat a termelőknek – derül ki abból az előterjesztésből, amelyet a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés tárgyal a vármegye agráriumának helyzetéről a május 29-i ülésén.
A dokumentum szerint 2025 rendkívül aszályos év volt, ez súlyosan visszavetette a terméshozamokat. Ennek ellenére Hajdú-Bihar továbbra is meghatározó szereplője a hazai növénytermesztésnek. Az országos csemegekukorica-vetésterület 39 százaléka van Hajdú-Biharban, zöldborsóból 24 százaléka található a vármegyében, miközben a kukorica országos területének 10, a napraforgó és a zab 9-9 százaléka van itt.
Tarolt a fagy
Jelentős változások történtek a vetésszerkezetben is. Az őszi káposztarepce vetésterülete Hajdú-Biharban 67 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben országosan 27 százalékos visszaesést mértek. A kukorica vetésterülete a vármegyében 11 százalékkal csökkent, de ez még mindig kedvezőbb az országos, 14 százalékos visszaesésnél. A szója vetésterülete ugyanakkor 57 százalékkal zuhant a vármegyében, szemben az országos 29 százalékos csökkenéssel.
A burgonya esetében országosan mindössze 1 százalékos volt a visszaesés, Hajdú-Biharban viszont 29 százalékos.
A csemegekukorica vetésterülete országosan 30, a vármegyében 23 százalékkal lett kisebb.
Az előterjesztés szerint a kalászosok termésmennyisége és minősége is elmaradt a korábbi évektől. Az őszi búza közepes termést adott, de a minőségi mutatókkal gondok voltak. A kukorica termésátlaga jelentősen romlott, a szója esetében pedig tekintélyes termésveszteséget okozott az aszály. A napraforgó viszonylag stabilan teljesített, míg a burgonya ugyan kisebb területen terem, de az előző évekhez képest javult a termésátlag.
A legdrámaibb helyzet a gyümölcstermesztésben alakult ki. A tavaszi fagyok miatt a tavalyi gyümölcstermés mennyisége minden korábbi negatív rekordot megdöntött: még a 2022-es mélypontnál is rosszabb eredmény született. A termés 54 százalékkal maradt el a már eleve gyengének számító 2024-es szinttől.
Az erdőgazdálkodást szintén súlyosan érintette az elmúlt három év aszálya. Hajdú-Biharban közel 75 ezer hektár erdő található, ami 12,1 százalékos erdősültséget jelent. Az élőfakészlet 73 százaléka keménylombú, 17 százaléka lágylombú, míg a fenyők aránya mindössze 1 százalék. Az aszály miatt számos erdőtelepítést és erdőfelújítást kellett megismételni.
Kevés a nyereség
Az állattenyésztésben a járványok és a piaci bizonytalanságok okozták a legnagyobb gondot. A szarvasmarha-ágazatban 2025 márciusában több mint ötven év után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás vírusa. Emellett a kéknyelv-betegség és a szemölcsös bőrbetegség is korlátozásokat eredményezett. A tejágazatot súlyos árzuhanás rázta meg: Európában 2-4 hónap alatt 26-29 százalékkal estek vissza a tejtermékárak. A felvásárlási ár literenként átlagosan 193 forint körül alakult, miközben az önköltség 180 forint volt, vagyis rendkívül szűk maradt a nyereség.
A sertéságazatban ugyan 2023 és 2025 között 23 ezer 600 egyeddel nőtt a tenyészkoca-állomány, de az év második felében súlyos piaci sokk érte az ágazatot. Kína 15,6 és 62,4 százalék közötti antidömping-vámokat vetett ki az uniós sertéshúsra, ami tovább rontotta a helyzetet.
A juhágazatban az export továbbra is meghatározó: a magyar bárány értékesítésének 90 százaléka külföldre kerül. A tojáságazat önellátási szintje 80 százalék körül mozog, míg a nyúlágazatban Magyarország a világ második legnagyobb nyúlhúsexportőrévé vált.
Különösen súlyos helyzetbe került a méhészet. A szakmai szervezetek szerint akár a magyar méhészek kétharmada is felhagyhat a tevékenységgel, ha rövid távon nem javulnak a piaci viszonyok. A halgazdálkodásban pedig a vízhiány és az aszály okozott kritikus helyzetet, miközben az ágazatot egyre nagyobb munkaerőhiány és elöregedés is sújtja.
