Sápi vonatbaleset: fogházbüntetés a mozdonyvezetőnek
A Debreceni Járásbíróság 2026. június 11-én hirdetett ítéletet abban az ügyben, amelynek vádlottja elaludt és az általa vezetett tehervonat-szerelvénnyel belerohant egy másik szerelvénybe.
A bíróság a 41 éves férfit közérdekű üzem működésének különösen nagy kárt okozó gondatlan megzavarása vétségében és maradandó fogyatékosságot okozó, vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért őt 2 év 4 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 6 évre eltiltotta a vasúti járművezetéstől.
Az ítélet szerint 2023. november 15-én, az éjszakai órákban indult útnak Visontáról Biharkeresztesre tartva az a magánvasút-társaság tulajdonában lévő tehervonat-szerelvény, amelynek mozdonyát a vádlott vezette. A szerelvény egy dízelmozdonyból és 28 tartálykocsiból állt.
A vádlott hajnali 4 óra körül Sáp település felé haladva elaludt, ezért a vasútállomásra érve nem vette észre a tehervonatra irányadó tilos jelzést és megállás nélkül nekiütközött az ugyanazon a vágányon várakozó, sértett által vezetett két személyszállító kocsiból álló személyvonatnak.
A személyvonaton öt utas tartózkodott, akik közül egy személy nyolc napon túl gyógyuló, míg a jegyvizsgáló nyolc napon belül gyógyuló könnyebb sérüléseket szenvedett. A mozdonyvezetőnek az ütközés következtében súlyos, életveszélyes sérülései keletkeztek, melyek részben maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás hátrahagyásával gyógyultak. A baleset következtében az adott pályaszakaszon a mentési és helyreállítási munkálatok miatt hosszú időn át szünetelt a vasúti forgalom, illetve a közlekedő személyvonatoknál jelentős késések voltak. A vádlott, akinek könnyebb sérülése keletkezett az ütközés során, cselekményével több, a vasúti forgalmi utasításban rögzített szabályt megszegett, amely miatt a baleset bekövetkezett.
Rózsavölgyi Bence bíró az ítélet indokolása során kifejtette: a bizonyítási eljárás során megállapítást nyert a vádlott felróhatósága abban, hogy elaludt. A bűncselekményt megelőző öt éjszakai szolgálatát a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a férfi önként vállalta. Az orvosszakértői vélemény alapján pedig a vádlottnál a balesetet követően diagnosztizált közepes fokú alvási apnoe önmagában nem növelte a hirtelen elalvás kockázatát. Annak okaként a szakértő az öt egymás utáni éjszakai szolgálatból eredő alváshiányt valószínűsítette.
A bíró súlyosító körülményként értékelte, hogy a cselekmény egy sértett vonatkozásában maradandó fogyatékosságot okozott, valamint a baleset bekövetkezése miatt több mint 136 millió forint kár keletkezett. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott ténybeli beismerő vallomást tett, nem tagadta az elalvást, továbbá azt, hogy büntetlen előéletű, az időmúlást, valamint négy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.
Az ítélet nem jogerős. A döntés ellen az ügyészség súlyosítás, míg a vádlott és védője felmentés miatt jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.
