Új főnök a debreceni repülőtér üzemeltetésében

Több repülési magasságban zajlott a közgyűlési eszmecsere az önkormányzat többségi tulajdonossá válásáról a helyi légikikötőt üzemeltető cégben.

Ha az összképet nézzük, a képviselők nem tértek el a biztonságos utazási zónától. De azért elhangoztak nagyon is földközeli, a reptér vidékiességét célzó kritikák, míg a város renoméja miatt aggódó polgármester remélte, Gondola Zsolt (Civil Fórum) kényszerleszállós poénja (lásd lejjebb) átfér a radar alatt.

De vegyük sorba a határozati javaslat elfogadása előtti egyórás diskurzus lényegi, érdekesebb pontjat.

Debrecen lépéskényszerben

A repteret üzemeltető súlyosan mínuszos cégben az önkormányzat a vagyonkezelőn keresztül kisebbségi tulajdonos. A Cívishír ebben a cikkben leírta, miért és hogyan kerülne a város kulcspozícióba. Mindezt megerősítette, kiegészítette Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester, amikor a szeptember 27-i városi közgyűlésen újra leszögezte: a Wizz Air decemberben érkező második bázisgépe és az új járatok eredményeként a repülőtér 2019-ben duplázni fogja az idei 330-340 ezres utasforgalmát, azt követően pedig az egymillió a cél. Ezt az igényt azonban csak komoly fejlesztésekkel lehetséges elérni, amiben Debrecen számíthat az államra. Ilyen beruházás lesz a gépek leszállását a ma használt rendszernél jobban segítő ILS 2, a kifutópályák szélesítése, vagy az újabb utasforgalmi terminál felépítése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 

– Az viszont nem megy, hogy olyan társaságba öntsenek bele ennyi közpénzt, ami jelenleg többségi magántulajdonban van – összegezhető a tranzakció melletti érvelés. Kiegészítve azzal, hogy a „tulajdonos a növekedéssel járó finanszírozási költségeket nem tudná vállalni”.

Ez a bizonyos többségi magántulajdonos az egyik leggazdagabb keleti-magyarországi üzletember, a Xanga-vezér Herdon István, aki 2011-ben úgy vásárolhatta be magát az AIRPORT-DEBRECEN Repülőtér-üzemeltető Kft-be, hogy az önkormányzat szeretett volna szabadulni a működtetéssel járó, évi százmilliós nagyságrendű veszteségektől. Herdon viszont nem csak meglátta a lehetőségben lévő fantáziát, hanem sikeresen is fejlesztett: vitathatatlan szerepe van a 7 évvel ezelőtti 18 ezres utasforgalom meghússzorozásában. 

A városvezetés érvelésében további fontos szempont, hogy Debrecen Kassával és Nagyváraddal versenyez a nemzetközi régióközponti szerepért, a vetélkedésben kulcskérdés, melyik település a legfontosabb közlekedési csomópont. Ha megelégednének a debreceni reptér mostani utasforgalmával, az önkormányzatnak nem volna fontos fejleszteni és megszerezni az üzemeltető cég vezetését. Ez esetben viszont – mutatnak rá – a szlovák vagy a romániai város fogja megtenni és „a mérkőzést el fogjuk veszíteni, ez egy ilyen műfaj”.

– A korábbi heti két londoni járat után ma tíznél járunk és jövőre nem zárnám ki a napi kettőt. Ez a növekedés azonban az üzemeltetés költségeiben is jelentkezik – magyarázta Papp László.

Egy másik fontos részlet a tavaly mínusz 211, 2016-ban mínusz 237 millió forint adózás előtti eredményt mutató üzemeltető cég kapcsán: – Azt kértem, dolgozzanak ki reális üzleti programot a veszteségek csökkentésére, a profit maximalizására – ígérte a polgármester. 

Mi is ez a veszteség pontosan?

Kérdésében Gondola Zsolt amiatti elégedetlenségét fejezte ki, hogy nem látnak Herdonék szerződései mögé, vagyis nem világos, mi van a veszteséges gazdálkodás mögött? A képviselő ezzel arra utalt, hogy például az üzemeltető cég idei üzleti tervében jelzett 1,46 milliárd forint költség fele (771 millió forint) különféle „igénybevett szolgáltatásokból” származik – de miféle szolgáltatások ezek valójában?

– A céget érintő kötelezettségek jelentős része olyan társaságokkal szemben áll fenn, amelyek szintén a többségi tulajdonoshoz érdeltségébe tartoznak – jelezte, rákérdezve az idei, 297 millió forintban előrevetített, az előző évihez képest az infláció mértékét jóval meghaladó veszteség okára.

Ez utóbbit Papp László több engedély megújításával és infrastrukturális fejlesztésekkel magyarázta. S ide tartozik az is, hogy Herdon az elmúlt években több mint 1 milliárd forint finanszírozást biztosított a reptér működéséhez, amit a város nem szeretne neki visszafizetni a mostani üzletrész-vásárlás során. Helyette a következő években az összeg erejéig az önkormányzat állja majd az ő költségeit (hiszen 25,02 százalékban továbba is tulajdonos marad az AD Kft-ben).

Madarasi István (MSZP) és Varga Zoltán (DK) arra voltak kíváncsiak, milyen eszközökkel lenne úrrá a veszteségeken a vagyonkezelőn keresztül az önkormányzat?

– Jelentősen növelni kell a charterjáratok számát új kereskedelmi lehetőséget felkutatása mellett, illetve visszaszervezni az üzemeltető cégbe a veszteséget csökkentő szolgáltatásokat – összegezhető a polgármester válasza.

Kassán 23 charterjárat van az 5 debrecenihez képest, a közgyűlésen elhangzottak alapján elképzelhető, hogy ennek növelése érdekében az önkormányzat lépéseket tesz a helyi utazásszervezés erősítésére. 2019 közepéig megnyitnának egy másik utasterminált is, amiből szintén képződhetnének állandó bevételek. 

E témakörhöz kapcsolódóan a polgármesteri kabinetiroda vezetője, Kovács Ádám is megszólalt, közölve, már október elsejétől visszaszervezik a AD Kft-be a legköltségesebb tételt, a földi üzemeltetés kiszolgálását. 

Az állami támogatások megmaradását féltő Kőszeghy Ábel frakcióvezetőt (Jobbik) Papp László azzal nyugtatta, hogy a 2019-es központi költségvetés tartalmazza a debreceni tételt és hosszabb távon sincs ok aggodalomra: a debreceni légikikötő állami szempontból is stratégiai érdek. Azt sem árt tudni: az Európai Unió 2024-ig nem akadályozza, hogy az állam részt vállaljon az egymilliós utasforgalom alatti repterek üzemeltetésében. Ezért eddig az időpontig meg kellene erősödnie a debreceninek annyira, hogy nagyjából nullszaldósra ki lehessen hozni az üzemeltetést. Ami a gyakorlatban éppen az egymilliós utasforgalom elérésével lehetséges.

Hangzatos Gondola, de van benne valami

Hozzászólásában Gondola Zsolt jelezte, megszavazza az előterjesztést, de a már említett szerződések a későbbiekben „remek terepet” nyújthatnak az ellenzéknek.

– De én is szeretném, hogy jöjjön egy csapat, akik révén a repülőtér több lehetne egy távolsági buszállomásnál. Mert a szolgáltatások ma körülbelül azon a szinten vannak. Legyen sikk oda kimenni megvacsorázni, legyen ott élet, mert most olyan, mintha minden gép kényszerleszállást hajtana végre – utalt kijelentésével a légikikötő vidékiességére.

Ami persze túlzás, de az is tény, hogy a szolgáltatások szegényessége vagy a parkolás magas díjai kapcsán rendszeresen érik kritikák Debrecent. Gondolára Kőszeghy Ábel azzal a személyes tapasztalatával erősített rá, mely szerint a nyáron a becsekkolás után már egy szendvicset sem tudott vásárolni.

A „kényszerleszállás” hallatán Papp Lászlóban azonnal piros villogóba kapcsolt a városmenedzser:

– Az ilyen hangzatos mondatok nem felelnek meg a valóságnak, viszont jót tesznek a konkurens repülőtereknek – reagált, megjegyezve, hogy a kritika egyes pontjaival, ha másként is fogalmazna, azért egyetért. Hozzá csatlakozott Széles Diána (Fidesz–KDNP) alpolgármester, olyan repülőteret helyezve kilátásba, ahol a megérkezés élménye találkozik az elvárásokkal. 

A szavazás előtt a polgármester kijelentette: komoly, messze ható elképzelésekkel rendelkeznek a repülőtérről és ha túl van bizonyos kormányzati megbeszéléseken, egyelőre informális keretek között, de szívesen megosztja a terveket a bármelyik képviselővel.  

Volt még egy kis „rárepülés” Ágoston Tibor (Mi Hazánk Mozgalom) és Balázs Ákos (képünkön) frakcióvezető (Fidesz–KDNP) között, amikor utóbbi a repülőtér utóbbi tíz évét összegezve a városvezetés munkáját dicsérte, pici fricskát adva az ellenzéknek. Ágoston viszont nem érezte helyénvalónak, hogy az óvatosságot afféle gáncsoskodásként állítsák be (bár Balázs Ákos ezúttal nem hegyezte ki különösebben az ellenzék felelősségét). Főleg nem úgy – tette hozzá –, hogy azért például a helyi tömegközlekedés saját kézbe vétele kapcsán ma is milliárdokat kell a veszteséges üzemeltetésre költeni.

Végül megszületett a döntés: a város a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-én keresztül a meglévő 25,02 százalék üzletrészéhez további 49,96 százalékot vásárol az AD Kft-ben a független könyvvizsgáló által megállapított értéken, azaz összesen 1,49 millió forintért.

Ratalics László