Ez kóser! Új zsidó étterem nyílt Debrecenben, nem csak zsidóknak

Új színt hozott a debreceni gasztrokultúrába a Hamsza, amely nemrégiben nyílt meg az Aranybika mögötti udvarban, az új zsidó közösségi házban, és ahol száz százalékban kóser minden, ami fogyasztható. A Köves Slomó nevével fémjelzett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) debreceni szervezete az emeleten imaszobát, játszóházat, társalkodót alakított ki az egyszerű elegancia varázsával, és nemcsak zsidókat látnak itt szeretettel, hanem keresztényeket, muszlimokat és ateistákat is, a belépésnek ugyanis nem feltétele a vallásgyakorlás. Az étkezés előtti áldás és kézmosás sem kötelező – utóbbi legfeljebb higiéniai okokból ajánlott –, így annak is érdemes felkeresni a kóser éttermet, aki csak kulináris kalandra vágyik. Bárány- és marhasülttel, salátákkal, izraeli fűszerekkel, közelkeleti ízvilággal várják a vendégeket, akiknek a neves zsidó séf, a modern kóser gasztronómia egyik megálmodója, Ahron Faigen főz – tájékoztatott ottjártunkkor az étterem egyik vezetője, Preiszler Dániel.

Száz százalék kóser

– A legjobb minőségű alapanyagokból készülnek a Hamsza finomságai, ráadásul a kóserszabály legszigorúbb betartásával, például még a konyhai tűzhely is kóser, hiszen ahhoz, hogy egy elkészített étel kóser legyen, nem elég megfelelő alapanyagokból készíteni. Ehhez szükség van kóser edényekre, kóser tűzhelyre. Utóbbit is csak zsidó gyújthatja be

– emelte ki Preiszler Dániel, aki azonban hangsúlyozta, hogy egy zsidó étel nem a kósersága miatt finom, és a vallásos zsidók nem kulináris élvezet miatt étkeznek másként, mint mondjuk a keresztények, hanem egy sajátos vallási rituálé részeként. Attól, hogy egy étel kóser, még lehet nagyon rossz is – tette hozzá a Dániel, aki maga is a hitbéli elköteleződés miatt a vallási előírásoknak megfelelően táplálkozik, és büszkén mesélte, a Hamsza kósersági felügyelője nem más, mint a világ minden pontján elismert és nagyra tartott Faigen Sámuel debreceni ortodox rabbi.

Mi a kóser?

A többezer éves zsidó hagyományok szerint azoknak az állatoknak a húsát nevezik kósernek, amelyeket a Tóra, a zsidóság legrégibb írásos emlékeit őrző szent irata annak tart. Egy állat akkor kóser, ha hasított körmű és kérődző, mint például a marha, a kecske és a juh, és ha megfelelően kivéreztetik a levágása után. A sertés tisztátalannak, vagyis tréflinek számít. A szárnyasok közül a csirke, a pulyka, a liba és a kacsa is kóser, valamint a madarak közül például a galamb is, de a ragadozó madarak már nem. Érdekesség továbbá, hogy hiába kóser egy állat, ha sérült, az tréflinek számít, tehát tilos a fogyasztása. A tejtermékek vagy italok esetében is akkor érvényes a kóser jelző, ha elkészítésük során nem ért hozzájuk olyan, aki nem zsidó.

Debrecen rangját emeli

– Minden helyi zsidó közösségnek a mai napig alapja a kóser étkezés, így biztosítani kell az alapvető kóser ellátást a hét minden napján. Nyilvánvalóan senkit nem kötelezhetünk arra, hogy kósert étkezzen, de meg kell adni ennek a lehetőségét. Debrecen zsidóságának, továbbá az egész városnak emeli a rangját, ha van egy ilyen étterme. Említhetném a Tel-Aviv-i repülőjáratot, vagy éppen a londonit, hiszen Angliában is nagy vallásos zsidó közösség él, és a hazánkba látogató izraeli és zsidó turisták második legkedveltebb célpontja Debrecen, tehát turisztikai szempontból is jelentős szerepe lehet a Hamszának, de elsősorban a debreceni zsidó és nem zsidó vendégek kedvében szeretnénk járni. Mondják sokan a városban, hogy jártak a kóser étteremben, és jót ettek. Ez a célunk!”

– válaszolta Preiszler Dániel arra a kérdésünkre, hogy mi ihlette az első debreceni kóser étterem megnyitását. Egy biztos: olyat, mint a Hamszában, sehol máshol nem lehet enni a cívisvárosban. A bárányhúst Angliából, a marhát Lengyelországból, a bort Franciaországból és Izraelből, a fűszereket pedig kizárólag Izraelből rendelik, a szárnyasokat Budapestről vagy magyarországi kóser vágóhidakról szerzik be, a lazacot és a zöldségeket pedig Debrecenben veszik – sorolta Dániel, aki szerint éppen a különlegessége miatt lehet sikeres vállalkozás a zsidó étterem, hiszen például csicseriborsós báránysültet csak itt lehet enni a városban.

A Hamsza belső tere rendkívül elegáns, de minden ízében letisztult. Preiszler Dániel szerint ez jellemzi az úgynevezett chábád zsidó közösség házait világszerte, nemrég nyílt egy új zsinagóga Budapesten, annak is hasonlóan egyszerű és letisztult a belső kialakítása, már csak azért is, mert a zsidó vallásban a bálványimádás és hivalkodás eleve tiltott. A mi stílusunkat a reformátusokéhoz tudnám hasonlítani – jegyezte meg. 

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségről (EMIH) Preiszler Dániel elmondta, hogy a Debreceni Zsidó Hitközséggel ellentétben nem neológ, hanem chábád ortodox irányzatot képvisel, de a külvilág felé abszolút nyitott és legfőbb küldetése az edukáció. Ennek szellemében az Aranybika mögötti udvarban nyílt zsidó közösségi házukba azokat is szívesen látják, akik csak szeretnék megismerni a zsidóság történetét, vallását, vagy bepillantást akarnak nyerni a helyi zsidó közösségi életbe.

Cs. Bereczki Attila

[Beillesztett cikk: Magyar zsidók leszármazottja Izrael új miniszterelnöke]