Így tervez Debrecen 2030-ig

Két új villamosvonal, keleti külső és belső elkerülő, a Fazekas és az Ady gimnáziumok, a Mechwart szakközépiskola fejlesztése, egy „német iskola”, a Természettudományi Múzeum debreceni megvalósítása, egy komolyzenei hangversenyterem létrehozása, a Civaqua-program: számos más elem mellett ezek a Debrecen következő évtizedét meghatározó beruházások. Mindez nem újdonság hiszen Papp László polgármester és a stratégiai program más prominensei június elején már a nyilvánosság előtt is beszéltek a tervekről. Június 18-án Papp László a sajtónak jobban is kibontotta az elképzeléseket egy hosszú előadás keretében. 

Fontos: a kormány a 2020-2023-as időszakra 48,3 milliárd forintot biztosított azon elképzelésekre, amelyek előkészítése és megvalósítása már a következő három évben realizálódhat. Ez az összeg persze csak törtrésze annak a 600 milliárdos „számlának”, amelyről a sajtóban olvasni lehetett, de szögezzük le: ilyen vállalást a kormány nem tett, ebből csak annyi az igaz, hogy a „debreceni csomag”, vagyis a tervek költségvonzata összességében több százmilliárd forint lehet.

A megértéshez szintén elengedhetetlen tudni, hogy egy ilyen grandiózus fejlesztési tervet muszáj szakaszokra bontani: ebben a 2023-ig megteendő lépéseket értelemszerűen konkrétabban lehet látni, mint azt, hogy mi, hogyan, milyen határidőkkel történik majd mondjuk az évtized második felében. Példa: a 3-as villamosvonalat meg akarják csinálni 2027-ig, és már most tudni lehet az előkészítés menetét, míg a 4-es csak 2027 után esedékes, így annak részleteiről kevesebb információ áll rendelkezésre. 

Másik lényeges momentum, hogy a projektek jelentős részét európai uniós forrásból finanszíroznák, aminek a részletei majd a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklus ismeretében (mire, mennyit, hogyan) kristályosodnak ki.  

Nézzük a város- és gazdaságfejlesztési program legfontosabb projektjeit felsorolásszerűen!

• Keleti elkerülő gyűrű: belső és külső ívet egyaránt építenének, a belső határát a belterületi határnál, a külsőt a zártkertek külső határánál (Panoráma út) húzva meg.
• Az állami bevezető utakat mindenhol 2x2 sávosra bővítenék, a Füredi és a Balmazújvárosi utak esetében a 2x3 sávnak is van esélye.
• 2x2 sávra bővítenék a 35-ös főút Debrecen-Józsa közötti szakaszát.
• 3-as villamosvonal a központ és a Tócóskert/Tócóvölgy között. Hezitálnak még a nyomvonalon, az egyik verzió szerint egy-két perces sétával lenne elérhető az 1-es és 2-es vonala, míg a másik verzió arról szól, hogy a nyomvonal folytatódhasson a központtól a keleti városrész irányába. Az biztos, hogy az 1-es és a 2-es vonalába nem futtatnák bele a 3-ast. Jövőre meg kell kezdődnie az előkészítésnek.
• 4-es villamosvonal: a központot kötné össze a repülőtérrel, de csak 2027 után kezdenének hozzá a megvalósításhoz. Igazából akkor válna aktuálissá, amikor a repülőtér éves utasforgalma bőven meghaladná az egymilliót. A kormány 2018-ban döntött egy Debrecen-Nagyvárad tramtrail-vonal megvalósíthatósági tanulmányáról, a 4-es akár annak első szakasza is lehetne.
• Új utasterminál a repülőtéren, erről többször írtunk, a lényeg, hogy a jelenlegivel nem lehetséges kiszolgálni azt az utasforgalmat, amelyet a 2020-as évek derekára megcéloztak.
• Városi közlekedési modell kidolgozása, amelyik nagyban segítené az aprólékos tervezést a későbbiekben.
• Folytatnák a különböző városi csomóponti átépítéseket (Bem tér, Hadházi út-Nyíl utca, Vágóhíd utca-Attila tér, Mikepércsi út-Leiningen utca stb.).
• Megvalósulna végre a debreceni főpályaudvar megépítése.
• Jelentős lakóterületi infrastruktúra-fejlesztések Pallagon, a Tócóvölgyben és a zártkertekben.
• Csapadékvíz-elvezetési program annak érdekében, hogy az özönvízszerű esőzések után is le tudjon vonulni a víz.
• A Fazekas Mihály Gimnázium bővítése, az Ady Endre Gimnázium és a Mechwart András szakközépiskola fejlesztése, a Debreceni Szakképző Centrum teljes egészét érintő eszközkorszerűsítés. Továbbá egy olyan német iskola létrehozása, amely az általánostól a középiskoláig kompatibilis lenne a német oktatással. Mindez annak jegyében, hogy „Debrecen jövője az iskolapadban dől el”, amit Papp László külön hangsúlyozott.
• Új kollégium építése annak érdekében, hogy a jelenlegi 72 ezres diáklétszám akár 100 ezerig is felkúszhasson. Ennek során a Debreceni Egyetem mostani 30 ezres hallgatói létszáma 50 ezresre növekedne. Az egyetemnél maradva, az intézmény oktatási palettája egyre szélesedik, amit a közoktatásnak ki kell tudni szolgálni.
• Komolyzenei hangversenyterem (operaházként is funkcionálhatna), amit a rangos Kodály Filharmónia használna alapvetően, hiszen nem rendelkeznek saját létesítménnyel.
• Természettudományi Múzeum: ebben Debrecen feladata az, hogy minőségi környezetet biztosítson (az Oláh Gábor utcai stadion területében gondolkodnak), és a Debreceni Egyetem révén legyen szakemberképzés. Debrecen a végletekig elkötelezett a múzeumprojektben.
• A Csokonai Színház korszerűsítése (Papp László szerint a kormány megadja majd a hiányzó több mint 3 milliárdot), a Latinovits befejezése (beérkeztek az ajánlatok, az értékelési folyamat zajlik).
• Civaqua-program: a Tisza vizének Debrecenbe hozásáról szóló rendkívül fontos projekt három ütemre oszlik, uniós pénzből csinálnák meg a vízügy beruházásában. Az első ütemben a Tócó jutna vízhez, a másodikban a Nagyerdő, a harmadikban a Fancsika, az Erdőspuszták. A részletekről hamarosan külön sajtótájékoztatót tartanak.
• Folytatódik a fásítás és a zöld város program.
• Napelempark a repülőtér közelében 50 hektáron a zöld energia jegyében.
• Integrált Járóbeteg Központ, Regionális Sürgősségi és Traumatológiai Központ, egészségügyi digitalizációs és informatikai fejlesztés: ezek a Debreceni Egyetem kulcsberuházásai, többet majd ők mondanak a jelentőségükről, a részletekről.

A kormány a debreceni fejlesztési elképzeléseket már jóváhagyta. Június végére – a koronavírus miatt több hónapos kihagyás után – újra összehívták a közgyűlést, a polgármester előterjesztéssel készül a stratégiai program tárgyában. Annak elfogadását követően kezdődhet a megvalósítás.

RaL