Német nyelvű iskolát alakítanak Debrecenben

Német tannyelvű általános iskola és gimnázium jön létre, megújul a Mechwart és a Brassai, több egyetemi infrastrukturális és képzési fejlesztés is megtörténik abból a 13 milliárd forintból, amit a kormány hagyott jóvá a város 2030-igszóló oktatási programjának megvalósítására – hangzott el egy július 18-i sajtótájékoztatón. Fő célként a képzett munkaerő kinevelését és a piaci igények kielégítését nevezték meg.

Főbb fejlesztések:

• a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnázium külső és belső felújítása, tanterembővítés
• 200-250 fős kollégium építési a Mechwart udvarán
• a Brassai Sámuel Műszaki Szakgimnázium épületbővítése emeletráépítés révén (6 új tanterem), eszközbeszerzés
• német tannyelvű általános iskola és gimnázium kialakítása a vénkerti általános iskolában
• a Debreceni Egyetem műszaki képzésének fejlesztése
• a természettudományos képzés infrastrukturális fejlesztése (a kémiai tömb teljes felújítása, eszközbeszerzés)

– A komplett oktatásfejlesztés terve három lábon áll, az infrastruktúra, a képzési szerkezet és a képzési tartalmak fejlesztéséből. Ennek jegyében Győrben és Miskolcon történtek már lépések, de ilyen volulemben a debreceni lesz az első. Ez a területi fejlesztés szükséges a helyi piaci igények kielégítéséhez és a minőségi munkaerő képzéséhez – mondta a sajtótájékoztatón Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.

Papp László hangsúlyozta, a Debreceni Egyetem alapítása óta nem volt ekkora léptékű oktatásfejlesztés Debrecenben, aminek a tankerületen, a szakképzési centrumon és az egyetemen keresztül a város, a fiatalok látják a hasznát. Emlékeztetett, 2016 óta 11 milliárd forintot költöttek saját, kormányzati és uniós forrásokból helyi bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, a Debreceni Nemzetközi Iskolát is beleértve.

– Erre emel rá a Debreceni 2030 oktatásifejlesztési programja, amely kimondja, a városnak a Kárpát-medence legmeghatározóbb, ezen túlmenően pedig Közép-Európa egyik legjelentősebb edukációs központjának kell lennie. Programunk alapelve, hogy az elmúlt évek gazdasági fejlődésével az oktatás is lépést tartson, ez ugyanis a város és a régió gazdasági növekedésének alapfeltétele – mondta.

– Az oktatás és a kutatás terén a Debreceni Egyetem szinte semmit nem csinált másként, mint amit a régiós ipari szereplőkkel, illetve az önkormányzattal, a nagypolitikával egyeztetett. Ez a kormánydöntés valójában a debreceni iparfejlesztéshez kapcsolódó műszaki oktatást emelné új szintre. Az egyetem belátta, hogy a műszaki képzése nem olyan színvonalú, mint amit az élvonalbeli nagyvállalatok vagy a kormányzat elvár – fogalmazott Szilvássy Zoltán (képünkön). A Debreceni Egyetem rektora hozzátette, a közvetlen kormányzati segítség érdekében hozták létre Palkovics László jelenlegi innovációs és technológiai miniszterrel azt a kabinetet, amely az átalakítás érdekében megtette a szükséges lépéseket. Így a most bejelentett 13 milliárdos csomag részeként a műszaki kar épülete új szárnyat kap, a régi egységei pedig megújulnak. Kiemelte, a műszaki képzés hátterét nyújtó természettudományos oktatás infrastrukturális fejlesztése a kémia épülethez kapcsolódó 6 milliárdos beruházással sokkal színvonalasabb környezetbe kerül. 

– 2010 után kifejezetten sok döntés született annak érdekében, hogy a szakképzés és a gazdaság szereplői közelebb kerüljenek egymáshoz, illetve csökkenjen a szakképzést akkor már hosszú ideje sújtó lemorzsolódás. Nem állítom, hogy itt a kánaán, de örvendes változások történtek, a szakképzés vonzereje jelentősen erősödött – emlékeztetett Pósán László parlamenti képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Míg korábban az sem volt világos, hogy milyen munkaerőpiaci igények fogalmazódnak meg a gazdaság által – jegyezte meg –, addig 2010 után, a szakképzés Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülésével, kicsit átestek a ló túloldalára. A képviselő szerint most, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál sikerült megtalálni a terület igazi helyét.

RaL